A mai virtuális és képi ingerekkel gazdagon átszőtt világban egyre nehezebb a gyerekeket az olvasás irányába terelni, vagy csak egyáltalán megszerettetni velük a könyveket. Erről panaszkodnak a kisiskolás tanítónők és tanítók, akik igyekeznek folyamatosan újítani, de így is azzal szembesülnek, hogy a kötelező minimumon felül szinte alig olvasnak a gyerekek.
Ha számodra is fontos, hogy gyermeked megismerhesse az olvasás-nyújtotta élményt, akkor idén nyáron szentelj időt arra, hogy akár közösen is barangoljatok a könyvek világában. Az esti mese fontossága még ennél a korosztálynál is érvényben lehet, de ezt szép lassan már felválthatja az önálló olvasás.
Van élet a kötelezőkön túl
A tantervben már az alsó tagozaton is számtalan kötelező olvasmány szerepel, de ahogy mindennel, ami “kötelező”, úgy ezekkel a könyvekkel is hadilábon állnak a gyerekek. Nem csak azzal van gond, hogy egy-egy adott mű felett több már eljárt az idő (nyelvezete, története már szinte felfoghatatlan az újabb generációk számára), de gyakran terjedelmükben is olyan hosszt ütnek meg, ami elől sok gyermek inkább fejvesztve a filmváltozat, vagy a “rövidített verziók” felé veszi az irányt.
Habár sokan sürgetik a kötelező olvasmányok listájának felülvizsgálatát, nem valószínű, hogy egyhamar drasztikus változás következne be ezen a területen. Ettől függetlenül törekedhetünk arra, hogy gyermekünk kedvelje az olvasást.
Számos alsós pedagógust megkérdeztünk, mit ajánl az 1-4. évfolyam diákjai számára. Az alábbi olvasmányjavaslatokat kaptuk válaszul:
A Móra kiadó ’Már tudok olvasni’ sorozata és a Pagony ’Most én olvasok’ kiadványai is remek választásnok az alsósok számára. Mindkét sorozatnál jelölték az olvasmányok nehézségi szintjét (1-4-ig), nagyméretű betűkkel, egyszerűen átlátható tagolással készítették őket. Mivel több szerző munkáit is felsorakoztatják, számtalan téma és stílus közül válogathatunk. A kicsik nemcsak azért szeretik ezeket a kiadványokat, mert jól olvashatóak, hanem mert olyan sztorikat ismerhetnek meg belőlük a mindennapokról, családról, barátságról, amikkel könnyen tudnak azonosulni.
A Gőgös Gúnár Gedeon illetve a Mosó Masa Mosodája című mesés-verses köteteket talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen ezek generációk óta kísérik az olvasást frissen elsajátítók életét. A mesék elég rövidek ahhoz, hogy még a viszonylag gyenge fókuszú gyerekek is követni tudják a történet fordulatait a betűzgetés mellett. A Gőgös Gúnár Gedeon inkább az önálló olvasás első lépéseinél hasznos, míg testvérkötete már a helyesírás fontosságára helyezi a hangsúlyt, mindezt persze játékos, bújtatott formában.
A Bori és Berci sorozat köteteit szintén előszeretettel forgatják a gyerekek. A gazdagon illusztrált könyvecskék egy-egy önmagában is kerek történetet mutatnak be, melyek valamilyen, a gyermekeink számára is ismerős szituációt állítanak a középpontba.
Janikovszky Éva klasszikusai szerencsére továbbra is nagy sikernek örvendenek a kisiskolás olvasók körében. A Kire ütött ez a gyerek? vagy a Már iskolás vagyok című írások mind érthető, és a gyerekek számára testközeli témákat dolgoznak fel, Janikovszky fantasztikus stílusában és Réber László zseniális illusztrációival.
A kortárs gyermekirodalom egyik kiemelkedő tagja Berg Judit Rumini sorozata. A kalandregény-folyam főszereplője egy csavargóból hajósinassá vált kisegér, az ő történetét követhetjük kötetről-kötetre. Az író remekül ért a gyerekek nyelvén, és ezt számtalan további történettel és könyvvel is bizonyítja (Lengemesék, Két kicsi dínó, Maszat sorozat…) érdemes ezek között is nézelődnünk.
Nyulász Péter könyvei a nagyobbakat szólítják meg. A 3-4. osztályos tanulók már előszeretettel forgatják a Helka-trilógia, a Ciprián könyvek vagy a Gemini-kód lapjait. Az Ibby-díjas szerző remekül ragadja meg az olvasó figyelmét, és trükkös történetcsavarjaival mesterien meg is tartja azt. Az ifjú olvasók észre sem veszik, és rengeteg mindent tanulhatnak a kötetekből; a Helka könyvek például zseniálisan ötvözik Magyarország földrajzi nevezetességeit és a fantáziavilágot.
A kisebbek egyenesen imádni fogják a reneszánszát élő Mazsola meséjét. Bálint Ágnes elképesztően népszerű Mazsola, Mazsola megint illetve a Mazsola és Tádé könyvei szívmelengető, ám tanulságos sztorikat ismertetnek meg a gyerekekkel. Kiváló választás közös olvasáshoz is, mely után megvitathatjátok a szereplők tetteit, azok motivációit, beszélgethettek jóról-rosszról, érzelmekről és még számos fontos dologról, ami megjelenik ezekben a kedves mesékben.
A pedagógusok ajánlásai alapján pedig a mai napig élvonalban szerepel a legendás Harry Potter könyvsorozat, mellyel anno 1997-ben J.K Rowling egyedülálló módon szippantotta be az ifjúságot. A legkisebbeknek inkább az első két kötet ajánlott, a harmadik kötetben megjelenő sötét lények és a történet komorsága is már inkább a 9-10 éves korosztálynak javasolt.
A képregények is közelebb hozhatják a gyerekeket az olvasáshoz
“Én nem szoktam nyárra kötelező olvasmányt feladni, de kérem, hogy mindenki olvasson el egy könyvet, amit ő maga választ ki. Azt tapasztaltam a korábbi osztályaimban, hogy a gyerekek szívesen olvastak nyáron is. A képregényeket is előszeretettel forgatják, főleg a fiúk. Egy tanítványom különösen kedvelte ezt az irányt, az ő egyik fogalmazásából később az osztállyal mi is készítettünk képregényt” – mesélte egy tanítónő, aki éppen első osztályosait engedte nyári szünetre.
A 9-10 éveseket, – akiknél már alábbhagy a kezdeti lelkesedés az új képesség elsajátítása után – sokszor már nagyon nehéz rávenni az olvasásra. Amikor mind a tanárok, mind a szülők próbálkozásai kudarcba fulladnak, érdemes lehet megpróbálkozni visszacsalogatni őket a betűk világába, mégpedig képek vagyis inkább képregények segítségével.
A mai szuperhős-kultuszban számos ilyen kiadványt találhatunk, ami érdeklődési körben is közelebb állhat a mai kiskamaszokhoz, mint mondjuk a Lassie hazatér. A Geronimo Stilton sorozatnak is vannak képregény verziói (habár maga az alapsorozat is eléggé “színes-szagos” már önmagában is, a benne található ezerféle betűtípussal és képekkel, illetve további vicces figyelemfelkeltő megoldásokkal).
A motivációban rejlik a titok?
Az iskolák és a könyvtárak is gőzerővel dolgoznak azon, hogy az olvasás a legkisebb iskolások számára már az az örömteli és varázslatos dolog legyen, mint anno a közösségi média, és a videójátékok megjelenése előtt. Számtalan program áll rendelkezésre, hogy a kicsiket ösztönözhessük a könyvek forgatására.
Érdemes megismertetni gyermekünket például a helyi könyvtárral, ami – ha épp nem is fagylalttal – bizonyára több lehetőséggel is várja az ifjú olvasókat. De léteznek kifejezetten a nyári időszakra meghirdetett olvasópályázatok is, amiken akár közösen is részt vehettek.
“A mi iskolánkban változatlanul működik a könyvtárban a Meseolvasó. Ennek lényege, hogy a könyvtáros által megjelölt műveket – évi 4-5 alkotást – kell a gyerekeknek elolvasni, majd a könyvtáros kérdéseire válaszolni. A jó szereplésért pecséteket gyűjtenek, és ez váltható át a tanítóknál ötösre. Igyekszünk mai magyar irodalmat adni a gyerekek kezébe. Jó ajánlólistát összeállítani nagyon nehéz. Az olvasás szeretete múlik az olvasástechnika szintjétől, a fantáziától, a szülők élményeitől, olvasási szokásaitól. Csak reméljük, hogy előbb-utóbb minden gyerek megtalálja a maga kedvenc olvasmányát, és megszereti az olvasást.” – összegzi a korábban iskolakönyvtárosként dolgozó magyartanár.
Kapcsolódó cikkek
