Az áruházakban lányjáték és fiújáték táblák irányítják külön polcsorokhoz a vásárlókat, az óvodákban azonban szerencsére nincs ilyen megkülönböztetés sem a tárgyi készletben, sem a szerepjátékok terén.
– A három-négy évesek játékai nem különülnek el nemek szerint a fiúk is szívesen játszanak a babakonyhában és amikor egy tűzoltóállomásra látogattunk, a lányok is lelkesen érdeklődtek, mindent ki akartak próbálni – meséli Zaueczné Komáromi Katalin, a budapesti VI. kerületi Játékváróvoda pedagógusa.
– Ha feltöltjük vízzel a babakádat, a fiúk ugyanúgy részt akarnak venni a babák fürdetésében, mint a lányok: Szívesen felpróbálnak lány jelmezeket, játékból szoknyát húznak. A szerepjátékokban tükröződik, amit otthon átél a gyerek, és ebből az derül ki, hogy a házimunkában, gyereknevelésben apa, anya egyaránt részt vesz. Akinek ellenkező nemű testvére van, az könnyebben beleéli magát az ellenkező nemű szerepbe. A foglalkozások vagy játék során nem tereljük egyik nemet sem valamilyen irányba, nem küldjük a lányokat a babasarokba, és nem adjuk a fiúk kezébe a szerelőjátékot. Ennek ellenére nagycsoportos korra megjelenik a jellegzetes, elkülönült fiús-lányos játék is, a lányok szívesen játszanak rózsaszín tündérkéset, a fiúk építkeznek, szerelnek, és összecsoportosulva büszkélkednek erejükkel.
A családjátékokban ekkor már fiú-, férfiszerepbe állnak be, de apaként főznek is. A szerepjátékokban természetesen ki szabad próbálni a nem tipikus feladatokat, játékokat is. Csak akkor lépünk közbe, ha csúfolódás, kirekesztés felé fordulna a dolog.
Változóban a férfi-női feladatok
A skandináv országokhoz képest itthon még mindig gyakoribb a hagyományos szereposztás, de míg néhány generációval korábban a férfi- és női feladatok egyértelműen elváltak egymástól, ma jóval rugalmasabbak a társadalmi elvárások ezen a területen. A nők is több szerepben mozoghatnak egyidejűleg: amellett, hogy feleségek és anyák, akár vezető beosztásban is dolgozhatnak, részt vehetnek a politikai és tudományos életben, míg például az apák otthon maradhatnak gyeden. A gyakorlat azért mást mutat. Az informatikai karokra jelentkező lányok aránya 12, a műszaki tudományokat tanulni vágyó lányoké 23 százalékos volt a KSH két évvel ezelőtti felmérése szerint.
Már az oviban eldől, mi leszel, ha nagy leszel?
Szülőként és pedagógusként is sokat tehetünk azért, hogy ne kössék meg túl korán a gyerekeket a sztereotípiák, a választás szabadsága ne csak elvi lehetőség legyen számukra majd a tanulás és hivatásválasztás során – mondja Horváth Zoltánné, a Játékvár óvoda vezetője.- Ezért szívesen vettünk részt óvodánkkal A Nők a Tudományban Egyesület érzékenyítő programjában. Egy élményszerű foglalkozást készítettünk elő a játékban résztvevő tízfős csoportnak, amiről kisfilm is készült. Ennek során azt vizsgáltuk, milyen szerepminták élnek az óvodásokban, mennyire épültek be hatéves korra azok, amiket a felnőttek világában láttak, konkrétan egy-egy munkát kötnek-e nemhez, tehát mit gondolnak, vajon ki lehet és mit csinál a tűzoltó, az informatikus és az atomkutató.- Nemcsak beszélgetünk arról, hogy mit dolgoznak a felnőttek, mit csinál apa és anya egész nap, hanem az óvoda központi fekvését kihasználva jártunk már könyvkötő és hangszerkészítő műhelyben is a gyerekekkel, tehát kevésbé ismert “dolgozókban” is – veszi át a szót Zaveczné Kati néni.Az érzékenyítő foglalkozáson azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy rajzoljanak le egy tűzoltót, informatikust és atomkutatót, adjanak nevet neki – előtte persze beszélgettünk arról, elképzelésük szerint mit dolgoznak ezek az emberek. Ezután került sor a személyes találkozásra: belépett a szobába teljes munkaruhában, foglalkozásának egy-egy jellegzetes felszerelésével, és bemutatkozott a gyerekeknek egy tűzoltó, informatikus és atomkutató hölgy! Bár a gyerekek rajzai arról árulkodtak, hogy nagy részük férfiakat képzelt el ezekben a szakmákban, mégsem azon lepődtek meg, hogy néniket látnak a munkaruha alatt, inkább a felszerelésük, a munkájukat bemutató rövid előadás, kísérlet nyűgözte le őket. Látszott az arcukon a megilletődött csodálat, az érdeklődés – ám egyáltalán nem foglalkoztatta őket az a kérdés, hogyan lehet valaki tűzoltó vagy atomkutató létére néni.
Rajzoljuk át a szerepmintákat!
A programból az derül ki, hogy a kicsik még rugalmasak, és az észrevétlenül beléjük ivódott mintát gyorsan felülírja a friss tapasztalat. A tíz gyerek rajza közül néhányon lány szerepel a tipikusan nem női szakmákban – ez is azt mutatja, számukra közel sem olyan merevek ezek a sémák. Ha van olyan emléked gyerekkorodból, amikor valamit azért nem csinálhattál, mert az nem való lánynak vagy éppen fiúnak, és ha a munkahelyeden tapasztaltad, hogy nőként kevesebb bizalmat élvezel a főnöködnél, akkor biztosan örülsz, hogy lazulnak ezek a sztereotípiák. Otthoni példaadásotokkal, alkalmankénti szerepcserével szülőként a mindennapi tevékenységek során is hangsúlyozhatjátok a nemek közötti esélyegyenlőséget.A cikk forrása a Kismama magazin.
Kapcsolódó cikkeink:
- Még egy példa a nemek közötti egyenlőtlenségre
- Mi az a nemi megkülönböztetés nélküli nevelés?
- A gyerek csak gyerek akar lenni – Érvek a gender-neutral nevelés mellett
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
