Kutatások szerint a szülők a gyermekeik első hat évében nem alszanak valami jól. Azzal szinte minden szülő számol, hogy amíg a gyerek kicsi, valamiféle nehézség adódhat az alvással, elalvással. Előbb-utóbb azonban a családok többségében kialakul valamiféle rutin és az éjszakák nyugodtabbak lesznek.
Akkor azonban, ha a problémás alvás nagyon sokáig tart, elhúzódik, a gyerekek pedig még mindig küzdenek az alvással, akkor érdemes picit másra is gyanakodni. Alvászavarral egyébként a gyerekek akár 30 százaléka is küzd.
Kutatók egy új alvászavart határoztak meg, a nyugtalan alvás zavarát (restless sleep disorder), az RSD-t. Az RSD a 6-18 év közötti gyerekeket érintheti, jellemző az alvásukra, hogy sokat forgolódnak, dobálják magukat. Gyakran nehezen tudnak összpontosítani, emiatt viselkedési-, érzelemkezelési problémáik lehetnek.
- Kapcsolódó: A gyerekek harmada alvászavarral küzd
“Ezt megelőzően nem rendelkeztünk olyan eszközökkel, hogy azt mondhassuk: Ó, igen, gyermekének nyugtalan alvászavara van” – mondta Dr. Lourdes DelRosso, a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának alvásorvosa a HuffPostnak az új gyerekkori alvászavar-meghatározás kapcsán. DelRosso elsőként tanulmányozta az RSD-t, és egy 10 fős nemzetközi munkacsoportot vezetett, 18 hónap alatt határozták meg az RSD rendellenesség diagnosztikai kritériumait.
Hogy mennyire lehet gyakori az RSD, azt egyelőre túl korai lenne megmondani, bár DelRosso becslése szerint az alvási laboratóriumokban látott gyerekek kb. 7 százalékának lehet rendellenessége.
A HuffPost megszólaltat egy washingtoni háromgyerekes anyát, akinek legfiatalabb lányánál, Emilynél diagnosztizálták az RSD-t, miután csecsemőkora óta alapvető alvásproblémái voltak. Emily képtelen volt az igazán pihentető alvásra, ez pedig kihatott a viselkedésére is. Az anya elmondta, hogy a kislánynak nehéz volt összpontosítania, folyamatosan izgett-mozgott. Férjével meg voltak győződve arról, hogy mindennek köze van az alváshoz. Mindent megpróbáltak: szigorú alvási rutinokat, nyugtató zenét, meditációt.
Akkor fordultak át a dolgok, amikor Emily és családja kapcsolatba került DelRossoval, aki beszámolt nekik a kutatásáról. Bár az RSD hátterében álló mechanizmusok kidolgozása folyamatban van, de DelRosso és munkatársai szoros kapcsolatot találtak az éjszakai nyugtalanság és a vas között. DelRosso úgy nyilatkozott, hogy túl korai lenne még megmondani, hogy pontosan hány RSD-s gyereknek van vashiánya és, hogy a vashiány a rendellenesség okozója-e.
Emily, aki most 9 éves, intravénás vasinfúziót kapott, majd folyamatos vaspótlást, az anya szerint lányában a változás mélyreható és szinte azonnali.
“Össze bújunk és lefekszünk vele” – mondta. “Nem esik le az ágyból, nem rugdos, már nem olyan mint egy tornádó. Boldogan ébred, ahelyett, hogy mérges lenne a szeme alatt táskákkal.”
Mivel a szülők kulcsszerepet játszhatnak a gyerekek diagnosztizálásában, ezért DelRosso arra kérte az összes szülőt, hogy vegyék komolyan az alvási problémákat és keressenek külső szakvéleményt, ha gyermekeik nem tudják kipihenni magukat, amire a testi- és agyfejlődésük szempontjából is nagy szükségük van. A kutató szerint az olyan rendellenességek, mint a nyugtalan alvászavar krónikussá is válhatnak és nem fognak maguktól csak úgy megszűnni.
(via)