Tudja, mit eszik a gyereke, mikor nem látja?

Iskoláskori változások

Fontos a rendszeres, lehetőleg azonos időpontokban történő, naponta minimum ötszöri étkezés. A reggeli a nap legfontosabb étkezése, tehát lehetőleg nyugodt körülmények között, mindennap szakítsunk időt rá.

Iskolás korban célszerű megtartani az étkezések számát, a tízórait és az uzsonnát is. Mivel tudvalevő, hogy a padtárs harapnivalója mindig csábítóbb, mint a saját elemózsia, próbáljunk gyermekünkkel egyeztetve minél változatosabb uzsonnákat összeállítani, a hagyományos szalámis vagy kolbászos szendvics mellett más variációkat is kipróbálni (például padlizsán-, zöldfűszeres túró-, avokadókrém, csicseriborsó-, szárazbab-pástétom). Ha erre nincs lehetőség, akkor beszéljük meg vele, hogy az iskolai büfében válasszon teljes kiőrlésű pékárut, müzliszeletet, puffasztott gabonapelyhet, natúr gyümölcslevet.

Kis kukták a konyhában

Az érdeklődést kihasználva, ebben a korban a konyhai tevékenységek egyre bővülő körébe (saláták, tejes gyümölcsturmixok elkészítésébe) be lehet már vonni a gyermekeket. Mindez meghálálja magát a táplálkozásuk terén is, hiszen azt, amit maguk készítenek, lelkes kíváncsisággal fogadják, és szívesen megkóstolják. Lényeges, hogy a mennyiségekkel kapcsolatban tanultakat legyen lehetőség elmélyíteni a gyakorlatban is.

Engedjük, hogy gyermekünk mérje le konyhai mérlegen a sütemény hozzávalóit, hogy megtapasztalhassa, mi rejlik a számok és mértékegységek mögött, és ezzel kifejlődhessen szemmértéke, becslési képessége, ami a későbbiekben a mértékletesség gyakorlásánál jó kiindulópontul szolgálhat. Jó lehet, ha megtanítjuk neki néhány egyszerűbb étel elkészítését. Nagy öröm lehet a családnak az alkotás – és az elfogyasztás folyamata is.

Pubertáskor

A nemi érést megelőzően, valamint annak kezdeti szakaszában a zsírsejtek osztódási hajlama megnő, ezért a bőséges energiabevitel, illetve a kevés mozgás túlzott zsírsejtszaporulatot eredményezhet, könnyen hízáshoz vezethet. Az ekkor kialakult zsírsejtek évekig életben maradnak, csak zsírral való telítettségük változik a későbbiek során: azaz fogyás tapasztalható, amikor kiürülnek, és hízás, amikor zsírtartalmuk megnő.

Sok gyermek a napi étkezéseket folyamatos nassolással váltja ki. Talán kevésbé érez késztetést serdülő gyermekünk a vendégváró édességek megdézsmálására és egyéb nassolásra, ha gondoskodunk róla, hogy mindig legyen otthon kedvére való uzsonna (saláta, szendvics, joghurt), tisztított zöldség (karalábé, sárgarépa), valamint idénygyümölcs.

Ebben a korban érdemes kikérni gyermekünk véleményét, és közösen választani olyan sportot, amit szívesen és rendszeresen végez, például hastáncot vagy capoeirát. Ezzel megelőzhetjük, hogy gyermekünk különböző divatdiétákat kezdjen követni, ami a fejlődésnek ebben a szakaszában súlyos egészségügyi problémákat okozhat.

A pszichés eredetű táplálkozási zavarok (anorexia nervosa, bulimia) az egészségre nézve rendkívül veszélyesek lehetnek, ezért mindenképpen komplex terápiát, vagyis orvos, pszichológus, dietetikus és a család együttműködését igénylik. Lényeges megjegyezni, hogy a felnőtt korban használatos testtömeg-index (BMI) gyerekek esetében önmagában nem alkalmas a testtömeg megítélésére! Ennek megállapításához mindenképpen kérje ki táplálkozási szakember (dietetikus) véleményét!

Szakértő tanácsok

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összeállított egy néhány pontból álló ajánlást arra nézve, hogy milyen szempontok szerint érdemes kialakítanunk gyermekünk táplálkozási szokásait:

Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék- (elsősorban víz-, ásványvíz-) fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)
Naponta rendszeresen, lehetőleg azonos időben legyenek az étkezések (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora).
Minden fő étkezés – azaz a reggeli, ebéd, vacsora – tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjét is (például reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott vagy sajt is).
Mindennap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.
Kisétkezésre általában gyümölcs ajánlott, de időnként túróval, olajos magvakkal, gyümölccsel készített tésztaféle is beiktatható.
Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet) az asztalra.
Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.
Naponta szerepeljen az étrendben tej vagy tejes ital, és iktassunk az étrendbe valamilyen tejterméket (sajtot vagy túrót, kefirt vagy joghurtot).
A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban legyenek megtalálhatók az étrendben.
Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.
Az ételek elkészítéshez használjunk friss vagy szárított zöld fűszernövényeket. Kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.
Az alkohol, valamint az alkoholtartalmú ételek fogyasztása gyermekkorban tilos!