Túl ijesztőek a hírek a gyerekeknek?

média hírek médiafogyasztás

Paul L. Underwood, a The New York Times Parenting szerzője bevallotta, hogy néha bizony féltékeny 5 éves lányára, hogy egy hírek nélküli buborékban élhet. Pedig tisztában van azzal, hogy a felelősségteljes nevelés része az is, hogy a híreket is bevezeti gyermeke médiafogyasztásába. De az a kérdés, hogy lehet felelősségteljesen bemutatni a hírekből az örömöt, de a rettegést nem? És mikor?

Érdemes megvárni, amíg a gyermek 7 éves lesz

Nem számít, mennyire érzi a szülő késznek a gyereket, érdemes megvárni, amíg 7 éves lesz – ekkor lehet csak vele még enyhe híreket is megosztani. – Ez is egy fejlődési folyamat, és az ennél fiatalabb gyerekekkel nem szabad traumatikus híreket megosztani – mondta Jill Murphy, a Common Sense Media alelnöke. A fiatalabb gyerekek ugyanis nehezen tudnak különbséget tenni a valódi és a hamis, a térben közeli és távoli, a lehetséges és valószínűtlen között. Hallhatnak olyan híreket, amelyek Afrikában történnek, mégis úgy érzik, hogy a szomszéd családdal történnek meg. A hír olyan, mint bármely más médium – el kell dönteni, hogy a gyermek érzelmi szintje és fejlődési állapota szerint mit tud kezelni, és segíteni kell neki, hogy dolgozza fel ezeket.

Kontextusba helyezni a híreket

Bármennyire is próbálja a szülő védeni a gyermekét, a valóság az, hogy hírekkel még így is találkozni fog. Elcsípheti a híradót a TV-ben, a rádióban, az idősebbek pedig a szülők telefonján is olvashatják ezeket. Hallhatnak hírekről szóló beszélgetéseket, de akár az óvodában, iskolában is elkaphatnak egy-egy ilyen mondatot. Ha ez történik, érdemes a gyerektől megkérdezni, mit hallott, mit értett ebből, mit gondol – ezután jó ötlet elmagyarázni neki a dolgot, helyre tenni, amit félreértett, de anélkül, hogy ez túl bonyolult lenne, mert az csak összezavarja, vagy veszélyben érezheti magát.

A 7 éves vagy annál fiatalabb gyerekek még nagyon énközpontúak, ezért arra összpontosítanak, hogy az aktuális események hogyan befolyásolják önmagukat. Az, hogy mikor ad a szülő először információt a hírekről, éppen ezért azon is múlik, mikor van már tisztában a gyermek a biztonsággal, és azzal, kikre támaszkodhat baj esetén. Ők nem azt akarják tudni, hogy a globális felmelegedés miatt erősebbek lehetnek a pusztító hurrikánok – de azzal jó, ha tisztában vannak, hogy léteznek hurrikánok, de távol az ő otthonuktól.

Azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek közvetlenül érinthetik akár a családot is, érdemes megbeszélni a gyerekkel, hogy van arra terv, megoldás, hogy lehet kezelni ezeket az eseményeket. Ebben az életkorban a legfontosabb, hogy a gyerek megnyugodjon, és tudja, hogy jól lesz, biztonságban lesz.

A helyes hírfogyasztási szokások

A hírek olyanok, mint az étel – ahogy a helyes étkezési szokásokat, úgy a helyes hírfogyasztást is meg kell tanítani a gyermeknek. Ha a közös reggeli közben a szülő rápillant a hírekre a telefonján, érdemes elmesélni a tapasztalatokat a gyereknek is – beszámolni arról, hogy a hírek fontosak, azért olvassák ezeket, hogy jobban megérthessék, mi zajlik a világban.

A legjobb, ha a gyerek azt látja, hogy a szülő a kanapén ülve, lassan olvassa a híreket, időt hagy ezeknek a feldolgozására, nem pedig csak össze-vissza kattintgat az izgalmasnak tűnő cikkekre úgy, hogy közben még valami mással is foglalkozik párhuzamosan.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a gyerekek megérzik, ha valami felzaklatja a szülőt – így ha zavaró, negatív hírekkel találkozik, jó, ha elmagyarázza neki a lehető legegyszerűbben, mi a helyzet, és elmondja neki, hogy ők biztonságban vannak.

Cselekvésre is ösztönözhetik a hírek

Ha a hírekben gyerekekről szóló történetek vannak, például gimnazistákról, akik fejlesztettek valamilyen tudományos dolgot, vagy az óceánt tisztító klímaaktivista kamaszokról, az inspirálóan is hathat a gyermekre. Ilyenkor érdemes elmondani neki, hogy ha már elég idős, ő is részt vehet a helyi közösségekben, hogy ők is segíthessenek.

Kapcsolódó írásaink: