Európában, és Magyarországon is szinte törvényszerű az új kullancsfajok és az általuk terjesztett betegségek megjelenése, melyet a klímaváltozásnak köszönhetünk – írja a 24.hu. A kullancsok mintegy 20-30 faja őshonos hazánkban: csupán az elmúlt két évtizedben kutatjuk intenzívebben ezt a nagy jelentőségű atkacsoportot, melynek legtöbb tagja rejtett, úgynevezett fészeklakó életet élnek. Ez azt jelenti, hogy általában csak egy, vagy csak néhány állatra akaszkodnak rá, és jellemzően ezek odúiban, fészkében tanyáznak. A hazai kullancsok közül öt olyan faj van, amely az embert is potenciális prédának tekinti. Kiemelt jelentősége egy fajnak, a leggyakoribbnak van ezek közül, ez pedig a közönséges kullancs – mondta el a lapnak Dr. Földvári Gábor parazitológust, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Akár országokat is átutazhat
A közönséges kullancs önállóan nem képesek nagy távolságot megtenni, de a gazdaszervezetre kapaszkodva 3-4, de akár 10-12 napig is táplálkoznak, majd lepottyannak. Ez az idő elegendő lehet arra egy nagyobb testű emlősök esetén, hogy a kullancsok országnyi távolságokat tegyenek meg, míg madarakon utazva tengereken kelhetnek át. Tekintve a vonuló madarak hatalmas létszámát és aktív mozgását, ez azt jelenti, hogy bármikor, bármilyen idegenhonos kullancsot behozhatnak Magyarországra, amit nyilván meg is tesznek. Alapvetően a melegebb éghajlathoz szokott élősködők nem élik túl a magyar telet, de a klímaváltozás már ma is érezhető hozadékaként egyre ritkábbak a fagyos napok. Így hasonlóan a koreai, a tigris- és az ázsiai bozótszúnyoghoz, egyre nagyobb eséllyel élnek túl hazánkban a trópusi, szubtrópusi kullancsfajok is, melyek magukkal hozzák a kórokozóikat, és idővel nyilvánvalóan terjeszkednek is.
Kell tartanunk az új fajoktól?
Nem csak elméletben van félnivalónk az új kullancsoktól: a Hyalomma marginatum egy Afrikában őshonos kullancsfaj – magyar neve egyelőre nincs -, mely hordozhatja az úgynevezett krími-kongói vérzéses láz vírusát. A szakember szerint a nevéhez illően borzalmas betegség belső vérzésekkel, magas lázzal és magas halálozási aránnyal jár. Európában Romániában, Szerbiában és Bulgáriában üti fel időnként a fejét a betegség, és maga a kullancs Horvátországban is megtalálható. A közelmúltig úgy tudták a kutatók, hogy a faj a Mediterráneumnál északabbra nem élhet meg a téli fagyok miatt, azonban hazánkban, a szomszédos országokban, sőt Németország északi részén, Hamburg közelében is megtalálták újabban felnőtt egyedeit.
Hyalomma marginatum petéből kikelő, apró hatlábú lárvái vért szívnak, majd úgynevezett nimfává fejlődnek, amikor ismét vérre van szükségük, hogy elérjék a felnőtt kullancs állapotot: az első két állapotban elég a számukra, ha madarakra kapaszkodnak, azonban a kifejlett egyedeknek a táplálkozáshoz nagyobb állatra, kutyára, szarvasra, lóra vagy éppen emberre van szükségük. Az, hogy Észak-Németországban kifejlett példányokat találtak, azt jelenti, hogy ezek a kullancsok képesek túlélni, fejlődni és talán szaporodni is ebben a környezetben. Magyarországon kiterjedt nyomozás nem folyt a faj után, de Földvári Gábor és kollégái három évig gyűjtöttek kullancsokat margitszigeti sünökből: a Hyalomma marginatum egy nimfáját is megtalálták a 10 ezres mintában.
Mivel ezek a vérszívók a nálunk zordabb éghajlaton is túlélnek, és évente az országon sok tízmillió madár – potenciális hordozó – kel át, reális a veszélye, hogy idővel Magyarországon is megtelepedjen ez az idegenhonos kullancs, és így a krími-kongói véres láz kórokozója.
Az élőlényekre nézve a klímaváltozás egyik legdrasztikusabb hatása az elvándorlás, ami már most megkezdődött: ha távoznak az őshonos fajaink, helyüket átveszik más, melegkedvelő kullancsok, melyek eddig nálunk ismeretlen betegségek terjeszthetnek. Azt, hogy milyen új fajok és velük együtt milyen kórokozók jelennek majd meg rendkívül nehéz előre jelezni a parazitológus szerint. Éppen ezért fontos felkészülnünk az esetleges új járványokra, és folyamatosan vizsgálni a járványtani és ökológiai szempontból rizikót jelentő helyzeteket – mint a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók jelenlétét és terjedését.
Hogy védekezhetünk ellenük?
Sajnos a környezet kezelésével, miként a szúnyogokat szokás, a kullancsokat nem lehet irtani, hiszen az avarszinttől a másfél méteres magasságig szinte a teljes élővilágot meg kellene mérgezni ahhoz, hogy a kullancsok három fejlődési fázisának random megjelenő egyedeit elpusztíthassuk. Ezért annyira fontos kell a megelőzés a kullancsok által terjesztett betegségek esetén, amely első körben a fizikai védelmet jelenti mind az ember, mind a háziállatok tekintetében. A betegségek ellen pedig marad az oltás – mely csak a kullancs encephalitis ellen véd -, a kullancsriasztás, és mindenekelőtt a rendszeres és alapos testvizsgálat és a minél korábbi eltávolítás.
Kapcsolódó írásaink:
- Tények és tévhitek a kullancs terjedéséről
- Kullancsinvázió: fontos, hogy gyorsan kiszedd
- Kullancsveszély: mobilapp is segít a védekezésben
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
