“Minél hamarabb kialakulnak az első társas kapcsolatok, annál jobb” – fogalmazott Lefkovics Eszter, gyermekpszichológus, aki “civilben” három gyermek édesanyja. Már azokkal az egészen kicsi gyerekekkel is érdemes játszótérre menni, akik még járni sem tudnak, hogy mihamarább megtapasztalhassák a közösség élményét, és azt is, hogy a világ nem kizárólag körülöttük forog. Persze, ez csak abban az esetben ajánlott, ha van a játszótéren olyan hinta, amelyet ezek a kicsik is biztonsággal használhatnak.
Tankolás a játszótéren
A játszótér olyan közösségi hely, ahol az első szociális élményeiket a szülő vigyázó tekintete mellett szerezhetik meg az aprótalpúak. “Egy egy-másfél éves kisgyerek életében már elkezdődik egyfajta leválási folyamat, a gyerekeknek azonban ebben a korban még szükségük van arra, hogy időről-időre visszatérhessenek a szülőhöz ‘tankolni’.
Ez a pszichológiában használatos kifejezés annyit tesz, hogy a gyerekek bár már megtették az első önálló lépéseiket, szülői megerősítés nélkül még nehezen boldogulnak. E folyamat egyik legideálisabb színtere a játszótér” – magyarázta Lefkovics Eszter.
Játszótér felnőtteknek
E kis közösségi tér már csak azért is megfelelő színtér az első szociális kapcsolatok kiépítéséhez, mert nem csupán a gyerekek, de maguk a szülők is hasznos társaságot találhatnak maguknak. Miközben egy anyuka vagy éppen egy apuka biztonságot nyújtó jelenlétével megadja gyermekének a szükséges támogatást, maga is olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akik azonos élethelyzetben vannak, mint ő. A szülők a játszótéren nagy valószínűséggel találnak megfelelő partnert aktuális problémáik megvitatásához.
A játszótér nem csupán a gyerekek, de a szülők fejlődésének is elengedhetetlen színtere. Ha nincs testvér, itt zajlódnak le az első olyan jelenetek, amelyekben a szülő közösségben látja csemetéjét. A játszótéri gyerekkonfliktusok előre vetítik azokat a konfliktusokat, amelyekkel majd az óvodában kell élesben megküzdeniük a kicsiknek. Előjön a hiszti, a verekedés és a “játékrablás”, hogy csak néhány példát említsünk. Az itt szerezett első közösségi tapasztalatok azonban nagy segítséget jelenthetnek a szülőnek ahhoz, hogyan készítse föl a kicsit később az óvodára.
Azt is megtanulja a szülő, hogy az a pont, ahol már muszáj közbeavatkoznia, csak ott érkezik el, amikor a gyereke másban készül kárt tenni éppen. Megtanulja azt is, hogy minden ez előtt zajló esemény számára az idegek harca, amelyet ugrásra készen bár, de tétlenül néz végig.
Persze mindehhez elengedhetetlen, hogy legyen a környéken biztonságos játszótér, ahol bátran elengedhetjük a gyerekek kezét, anélkül, hogy attól rettegnénk, hogy a következő lépésnél a vérrel-verítékkel megszenvedett fogacskák valamelyike egy marcona fémjátéknak esik áldozatul.
A tökéletes játszótér
A játszótér óvodás kor végéig fontos színtere a gyerekek életének. A jó játszótér egyik legfontosabb kritériuma ebből kiindulva az, hogy a gyerek minden életszakaszában talál izgalmakat magának, vagyis a tér nem válik számára unalmassá.
A jó játszótér egyik legfontosabb sajátossága, hogy több korosztály is talál itt magának szórakoztató alkalmatosságokat, így testvérek is tudnak egy időben egy helyen játszani. De persze a jó játszótér legeslegfontosabb tulajdonsága, hogy biztonságos és tiszta.
Hogy fest a jövő a mászóka tetejéről?
“A mászóka, a hinta, a homokozó olyan játszótéri eszköz, amely fontos kelléke a gyerekek egészséges fejlődéséhez” – fogalmazott Németh Zsuzsa, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos. A játszótér nem csupán a már említett társas kapcsolatok, de a mozgásfejlődés, az egyensúlyérzék és az ügyesség alakulásában is rendkívül fontos. A mászóka például hatással van a gyerekek felfedező-képességére. Az eszköz a kíváncsiságra apellál. Gyere, mássz, nézd meg, milyen a világ innen fölülről – erre ösztönöz.
Ezen túl a finommozgások kialakulásában, a karok-lábak egymáshoz hangolásában is szerepe van ezeknek az eszközöknek. Különös szerencséjük van tehát azoknak a gyerekeknek, akiknek van módjuk egy jól felszerelt játszótéren megtapasztalni és megtanulni mindezt.
A játszóterek közül körülbelül 7000 áll önkormányzati tulajdonban, sokat fel kellett újítani. A magyarországi jogszabály a játszótéri eszközök biztonságosságáról 2003-ban, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közreműködésével született az európai szabványokat alapul véve. A már érvényben lévő jogszabály szerint az előírt feltételeket 2008. december 31-ig kellett teljesíteniük az érintett önkormányzatoknak, iskoláknak, óvodának, játszótér-üzemeltetőknek.
Ahol nem volt anyagi fedezet, ott megszüntették a korábbi játszóteret, de szerencsére számos játszi az utóbbi években sikeresen megújult, vagy teljesen újra lett építve. S ez azért nagyon fontos, mert a most cseperedő generáció tagjainak is lesz így lehetősége a játszótéri barátságok, élmények és tapasztalatok megszerzésére.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
