A vérszegénység jele az állandó fáradtság és a sápadság
Vérszegénységről (latinul: anémiáról) akkor beszélhetünk, ha a vér oxigén szállító sejtjének (a vörösvérsejtnek) vagy az oxigén megkötéséért a sejt felszínén elhelyezkedő fehérjének (a hemoglobinnak) a száma egy bizonyos határ alá csökken.
Gyermekkori vérszegénység esetén többnyire fáradékonyság, sápadtság, étvágytalanság, szédülés és fejfájás jelentkezik. A gyakorlatban gyermekek esetében általában az ajakpír vagy a kötőhártyák, illetve a fülcimpa színe alapján lehet megítélni a vérszegénységet. Természetesen a vérkép az, ami további pontosabb információkkal szolgálhat.
A vérszegénység nem egy önálló betegség, hanem mindig tünet, aminek a hátterében többféle ok húzódhat meg. Ezek közül a leggyakoribb a vashiány, de számtalan kórkép is okozhat anémiát.
Gyulladások, fertőzések
Sokszor akut és krónikus gyulladások vagy visszatérő fertőző betegségek állnak a vérszegénység mögött. Ilyenkor a vérképben jól látható, hogy a hemoglobin szintje érzékenyen követi a fertőzéseket.
Fertőzések, gyulladások esetén a gyulladásos reakcióban részt vevő egyes sejtek olyan anyagot juttatnak a keringésbe (citokinek), melyek a vörösvértest képződést gátolják. Ilyenkor a csontvelő nem tudja hasznosítani a tárolt vasat a vörösvértestek képzéséhez.
Már a méhen belül szerzett különféle fertőzések (pl.toxoplasmosis, rubeola, cytomegalovírus, herpes simplex vírus) a vörösvérsejtek pusztulását okozhatják, de a szülés után szerzett bakteriális fertőzések is vérszegénységet okozhatnak az újszülöttnél.
Gyermekkorban azok a gyerkőcök, akik gyakran érintettek például légúti vagy gyomor-bélrendszeri fertőzéses megbetegedésekben, szintén veszélyeztetettek, hiszen az ő esetükben a szervezet vastartalékait részben a kórokozók használják fel.
A másik probléma a gyermekek közt gyakori féregfertőzések. A paraziták egy része ugyanis egyrészt felhasználhatja a bélben lévő vasat, másrészt felszívódási zavart is okozhatnak, ami a vas felszívódását gátolhatja. Érdekesség, hogy akut infekciót, gyulladást, követően akár már 30 perccel jellegzetes változások alakulnak ki a vasanyagcserében, de a mérhető vérszegénység kialakulásához kb. 10-14 nap szükséges.
Fontos az alapbetegség kiderítése
Mivel a vérszegénység ez esetben tünetként jelentkezik, ezért először az alapbetegséget kell kezelni, és meg kell vizsgálni az infekció lehetőségét is.
Amennyiben az anémiát valamilyen fertőzés idézte elő, amint a fertőzésből kigyógyult a kis beteg,akkor általában a vérkép is rendeződik, a vas is jól fel fog tudni szívódni, és vérszegénység megszűnik. Igen ritkán azonban súlyossá is válhat a vérszegénység, ami komolyabb beavatkozást igényel.
Kapcsolódó cikkek:
- Az emberiség negyede vérszegény, százból ketten pedig lisztérzékenyek
- Így előzd meg a vashiányos vérszegénységet
- Mit lehet tudni a vérszegénységről?
Kapcsolódó cikkek
