Gyermekbetegségek

Sárgaság tünetei és kezelése a babáknál

Az újszülöttek 60 százalékát, a koraszülöttek 80 százalékát érinti a sárgaság. Mitől alakul ki és mikor lehet veszélyes?
2017. Április 09.

Mi a sárgaság?

Az újszülöttek mintegy 60 százalékánál, a koraszülöttek 80 százalékánál a születés utáni harmadik vagy negyedik napon sárgaság lép fel (élettani sárgaság), ennek oka, hogy az újszülöttek sok vörösvértesttel jönnek világra. Vörösvértestjeik élettartama rövidebb, szétesésük után különböző enzimatikus lebontási folyamatok révén epefesték (bilirubin) képződik belőlük. A túlzott mértékben keletkező indirekt bilirubin az éretlen idegrendszer sejtjeit súlyosan károsíthatja, és a fokozott vörösvérsejt-lebomlást vércsoport-összeférhetetlenségből eredő problémák is súlyosbíthatják. Az élettani sárgaság több hétig is elhúzódhat.

A sárgaság tünetei

A felszaporodó bilirubin a bőrt, valamint a szemfehérjét is enyhén vagy kifejezettebben sárgára színezi. A bilirubin keletkezése után a vérben keringve és a szövetekben, így a bőrben felszaporodva sárgaságot okoz, de más káros hatása is lehet. Ez az úgynevezett indirekt bilirubin vízben oldhatatlan, így a vese nem tudja kiüríteni.

A sárgaság diagnózisa, kezelése

Vérvétel, laboratóriumi vizsgálat segítségével pontosan megállapítható a bilirubinszint. Legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, ami később magától megszűnik, de a sárgaság hátterében előfordulnak komolyabb kivizsgálást és kezelést igénylő betegségek is.

A sárgaság gyakori jelenség az újszülötteknél

Magas érték esetén, illetve ha a gyermek aluszékony, szopási készsége rosszabb, kezelés szükséges. Az ilyen újszülött ugyanis kevesebbet eszik, a bilirubin lebontási folyamatai lassulnak, a bilirubinszint tovább emelkedik. A szoptatást ebben az esetben is erőltetni kell, a babát ébresztgetni, mind többször mellre tenni, hiszen a széklettel, vizelettel együtt nagy mennyiségű festékanyag ürül a baba szervezetéből. A bilirubin legnagyobb része a magzatszurokkal távozik: minél többet és minél előbb kortyolgat az újszülött a kolosztrumból, annál hamarabb “szabadul meg” a sötétzöld masszától.

Ha a gyakori szoptatás nem vezet eredményre, akkor az újszülött infúziót kap, illetve, amennyiben szükséges, kékfény-kezelésben (utlraibolya fény) is részesítik, ami segíti a bilirubin kiürülését. Ez pár óráig tart, naponta többször megismételhetik. A legtöbb kórházban az édesanya ott lehet ilyenkor a kisbaba mellett. Szóba jöhet a gyógyszeres kezelés is, ritka esetben pedig vércserére lehet szükség.

A szopós babák elhúzódó sárgasága hátterében olykor az anyatej áll, melyben lehet olyan összetevő, amely késlelteti az epefesték lebontását. Ilyenkor néhány napig anyatejes táplálás helyett tápszert vagy donor anyatejes etetést rendelhet az orvos, majd vissza lehet térni a szoptatáshoz.

A sárgaság megelőzése

A szoptatás mihamarabbi megkezdése kulcsfontosságú, majd annak igény szerinti – tehát nem órához igazított – folytatása szülés után. Ha a kórházban nincs szoptatási (laktációs) tanácsadó, mindenképpen kérj segítséget, hogy miként járj el besárgult csecsemőd táplálásával!

Hasznos információ a sárgaságról

Otthon ne kísérletezzetek kék fény házi előállításával, ugyanis ehhez speciális hullámhosszúságú (425-475 nanométeres) fényre van szükség, ami egyszerű, befestett villanykörtékkel nem kivitelezhető.

A cikk a Kismama magazin különszámában jelent meg.

A cikk elkészítésében nyújtott segítséget köszönjük dr. Sipos Emese gyermekorvosnak.

További cikkek sárgaság témában: