„A legfontosabb amit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk magabiztos legyen az, hogy megtanítjuk nekik, hogyan adjanak hangot az igényeiknek, érzéseiknek” – mondja Lauren Starnes, Ph.D., a Goddard School tudományos igazgatója. „Ez azért nagyon fontos, mert a csoportnyomás, a zaklatás és a társadalmi hierarchia dinamikája valójában a hatalomról szól. Ha egy gyereknek megvan a képessége és a magabiztossága, hogy beszéljen, elmondja, hogyan érzi magát, segítséget kérjen és érvényesíteni tudja az igényeit, akkor sokkal könnyebb ellensúlyozni a hatalmi játszmákat.”
Starnes szerint a szülők az alábbiakkal segíthetnek a gyermekeiknek, hogy kiálljanak magukért és ellenálljanak a kortársak nyomásának.
Érzelmi intelligencia
A gyerekek érzelmi intelligencia kialakításának segítése korán és folyamatosan kell hogy történjen. A gyermek azon képessége, hogy felismerje az érzelmeit, és felismerje a jeleket arról, hogy mit érezhetnek mások, a fejlődés sokrétű aspektusa.
“Az egocentrikus gondolkodás nagyon természetes a kisgyermekek számára” – mondja Starnes. “Ha tehát egy mesekönyv segítségével kontextust tudunk adni, akkor a gyerekek egy kicsit távolabbi történeten keresztül kezdhetik el megérteni egy másik ember nézőpontját. De aztán fontos, hogy ezt a történetszálat felhasználva segítsük a gyereket abban, hogy lássa, hol van kapcsolat a saját életével és tapasztalataival.”
A csoportnyomással szembeni fellépés során az érzelmi intelligencia sokoldalú eszköz. Az a gyermek, aki felismeri, hogy fél, szomorú vagy magányos, amikor egy kortársa megpróbálja befolyásolni, lehetőséget kap arra, hogy visszanyerje az egyensúlyát, és ne engedjen a nyomásnak pusztán azért, hogy enyhítse a kellemetlen érzést.
Starnes azt javasolja, hogy a szülők tanítsák meg a gyerekeket arra, hogyan vegyék észre a fiziológiai jeleket. “Amikor például egy kisgyermek hisztizik, szánjunk időt arra, hogy finoman rámutassunk arra, hogy az öklük összeszorul, az arcuk vörös, és vegyük észre, hogy látszik, frusztráltnak érzi magát” – mondja. “Adjuk meg nekik a szavakat, hogy elkezdhessék kifejezni belső érzelmeiket, mert az érzelmek verbalizálásának képessége még inkább lehetővé teheti a gyermek számára az önérvényesítést egy nyomott vagy zaklató közegben.”
Önérvényesítés
Amint a gyermek felismeri, hogy ki akar állni magáért, ezt a vágyát tettekre kell váltania. A helyzetből való gyors menekülés néha a legjobb megoldás, de a menekülés nem lehet az egyetlen cselekvési mód. Bizonyos körülmények egyértelmű kommunikációval és magabiztos testbeszéddel történő önérvényesítésre hívják fel a figyelmet.
A szülőknek adott esetben modellként kell állniuk gyermekeik elé az önérvényesítéssel kapcsolatban, de Starnes kiemeli annak fontosságát, hogy a gyakorlatot kontextusba helyezzük. “Gyakran felnőttként azt feltételezzük, hogy a gyerekek figyelnek minket. De további mélységet teremthetünk azzal, ha valóban időt szánunk arra, hogy elmagyarázzuk a gyereknek, hogyan képviseljük magukat” – mondja.
Tegyük fel, hogy a gyereket egy barátja arra akar rábírni, hogy lopjon el egy tollat a tanár asztaláról. A barát kitartóan, háromszor is megkéri és “gyávának” nevezi őt, amiért nem hajlandó ellopni a tollat. Az érzelmi intelligencia és az önérvényesítés lehetővé teheti, hogy a gyermek így reagáljon: “Mérges vagyok rád, hogy megpróbálsz rávenni valamire, ami miatt bajba kerülhetek. Nem fogom ellopni a tollat, úgyhogy kérlek, ne kérd ezt újra tőlem.”
Tudjon segítséget kérni
Még a legmagabiztosabb gyerek is találkozhat olyan kortárs nyomással, amit egyedül nem tud kezelni. Vagy szemtanúja lehet annak, hogy egy kevésbé magabiztos barátját szekálnak mások. Ilyenkor az a legjobb, ha segítséget tud kérni egy felnőttől.
„A segítségkérés nagyon fontos az önérvényesítésben: annak felismerése, hogy hol van az a pont, amikor már nem tudok magamon segíteni, és szükségem van valaki más segítségére” – mondja Starnes.
Azzal, hogy a gyerekeknek elmondjuk, hogy kérhetnek segítséget, megerősítjük, hogy a felnőttek megbízhatóak. Fontos azonban, hogy ezeket a lehetőségeket a gyerek használja ki, amikor szüksége van rá, ahelyett, hogy csak úgy, minden kérés nélkül kisegítjük őket.
Kétségtelen, hogy egy olyan magabiztos gyermeket nevelni, aki képes szembeszállni a csoportnyomással, időigényes és nem könnyű feladat. De szerencsére ezek a készségek az élet más területein is hasznosnak bizonyulnak, ezért is nagyon megéri tudatosan foglalkozni ezekkel a kérdésekkel.
Forrás: fatherly.com
Kapcsolódó cikkek
