A komolyabb iskolai megmérettetések között előkelő helyen van a középiskolai felvételi – sok gyereknek ez az első igazán komoly vizsgahelyzete, felkészülése. Épp ezért a tanulás, készülés elég nagy tudatosságot igényelne, ám sokszor a szülők is tapasztalatlanok ebben (a saját emlékek már erősen elhalványodtak, és elég sokat változott a rendszer meg a követelmények is azóta), a gyerek pedig természetesen nem gyakorlott vizsgázó még, szóval nem is olyan egyszerű a helyzet – ráadásul a legtöbben elég stresszesnek élik meg.
Szuper, ha az iskola megfelelő támogatást nyújt a felvételire való készüléshez, de egyrészt ez nem mindenhol van így, másrészt a nyolc- és a hatosztályos gimnáziumi felvételire való felkészítés nem feladata az általános iskoláknak, nem is igazán megoldható, hisz a gyerekeknek általában csak kisebb része érintett ebben. Szóval szülőként így is, úgy is ügyesnek kell lenned: segíteni kell kidolgozni a gyereknek a stratégiát, támogatni őt abban, hogy tartani tudja a tervezett tempót, biztosítani számára a megfelelő feladatsorokat, és ha kell, akkor támogatást közös tanulás vagy különóra formájában. Könnyű megcsúszni, ezért Szatmári Alexandra, egy felvételi felkészítéssel foglalkozó családi vállalkozás vezetője segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat – és azt is eláruljuk, hogyan kerüljétek el őket.
Szatmári Alexandra
1. Túlhajtod a végén a gyereket
Az elég egyértelmű, hogy nem jó, ha túl későn kezditek a gyakorlást. Ha januárban aktuális a felvételi, akkor ezzel a figyelmeztetéssel már lehet, hogy elkéstünk, vagy legalábbis egy részével. Sokkal könnyebb úgy készülni, ha kisebb lépésekben lehet haladni – így hatékonyabb, kevésbé stresszes és megterhelő gyerek (és a szülő) számára a folyamat. Ám előfordulhat, hogy ez nem jön össze, akár mert későn álltatok neki, akár mert betegség vagy bármi más miatt csúszik a terv. Ilyenkor abból az időből kell kihozni a legtöbbet, ami maradt – viszont nem szabad túlzásba esni. Ha a véghajrában nagyon nagy terhet raksz a gyerekre, akkor nagyon kifárad, és nem fog tudni jól teljesíteni. (Ez leginkább a nyolcadikban írt felvételiknél gyakori hiba, hiszen ott van a legnagyobb tétje a felvételinek.)
Ezt javasoljuk: Mérlegelni kell, mennyit bír el a gyerek anélkül, hogy teljesen kimerülne, és még az egyébként tőle elvárható szintet sem tudná hozni. Kezdjetek hozzá vagy kapcsoljatok rá a gyakorlásra, de tudatosan iktassatok be pihenést is.
2. Rosszul csoportosítod az időt
Hatodikosoknál és negyedikeseknél fordul elő gyakran, hogy túlságosan nagy hangsúly kerül a gimnáziumi felvételire, és közben a gyerek nem tud az iskolai feladataira is koncentrálni. Ha pedig a suliban, a mindennapi feladatokkal lemarad, esetleg rosszabb jegyeket kap mint addig, az bizony az önbizalmára is negatív hatással lehet – és ezen keresztül persze arra is, hogyan tudja majd megírni a felvételit.
Ezt javasoljuk: Ha azt látjátok, hogy a felvételire való felkészülés miatt a gyerek nem tud teljesíteni az iskolában, akkor vegyetek egy kicsit vissza. Fontos, hogy ne legyen túlhajszolva: ha folyton fáradt, kimerült, az minden téren hatással lesz a teljesítményére és a hangulatára, motiváltságára is.
3. Nem a jó tantárgyra koncentráltok
Alapból azt gondolnánk, hogy abból a tantárgyból kell a több gyakorlás, amiben a gyerek gyengébb. Ez lehet igaz, de közben nem szabad megfeledkezni az erősebb tantárgyról sem, hiszen abban is rutint kell szereznie feladatmegoldásból, tesztírásból, és erősíteni kell a hiányosságokat.
Ezt javasoljuk: Hiába ügyes magyarból vagy matekból a gyerek, ha azt nem gyakoroljátok, csak a másik tantárgyat, akkor nem tudja majd elég gyorsan megoldani a feladatokat és nem lesz meg az a magabiztossága, ami meglehetne, és ami sokat lendíthetne az egész vizsgához való hozzáállásán. Az erősebb tárgyból is rendszeres gyakorlás kell, hogy érezzétek, hol lehet könnyedén erősíteni – ez a gyerek számára is sikerélményt tartogat. Gyakran előfordul, hogy a gyerek a jobb, szeretettebb tárgyából sokkal hatékonyabban készíthető fel, így ha az idő egy részét erre fordítja, összességében magasabb összpontszámot ér el a két tárgyból.
(Kép forrása: Getty Images)
4. Nem oldotok meg régi feladatsorokat
A feladatsorok megoldása nagyon fontos része kell, hogy legyen a felkészülésnek. A feladattípusok, szükséges trükkök, gondolkodási stratégiák ismétlődnek, a feladatlapozással szerzett rutin nagyon sok értékes percet és pontot jelenthet éles helyzetben.
Ezt javasoljuk: Akár különórára jár a gyereked, akár otthon gyakoroltok, a feladatlapok megoldása könnyen kivitelezhető és hatékony gyakorlási mód, ne hagyjátok ki. Először csináljátok együtt, alaposan átbeszélve, majd önállóan, egy idő után pedig mérjétek az időt is.
5. Nem jó felkészülési módot választotok
Simán lehet, hogy a te gyereked ügyesen készül egyedül vagy veled, de előfordulhat, hogy nagyon támogatni és noszogatni kell. Ahogy az is megeshet, hogy hiába fizetsz elő mondjuk egy videós előkészítőre, ő nem tud hallás vagy látás után hatékonyan tanulni, neki mondjuk olvasnia kell az anyagot. Van, akinek az a hatékony, ha kérdezhet tanulás közben, és őt is kérdezgetik, az élő interakció adja neki a munka hatékonyságát – de nem mindegy, hogy ez nagy létszámú csoportos oktatás, vagy kis létszámú csoport, esetleg egyéni munka keretében történik.
Ezt javasoljuk: Ne a kurzus, tananyag, tankönyv ára legyen a döntő szempont, hanem az, hogy a gyerek hatékonyan tudjon tanulni vele. Figyeld, hogy a választott módszer mennyire sikeres, mennyire komfortos neki. Minél nagyobb, annál inkább számíthatsz a visszajelzésére, és annál hatékonyabb lehet, ha új módszert próbáltok ki menet közben, amennyiben az aktuálisat nem érzitek elég hatékonynak.
6. A tökéletes megoldásra törekedtek
Nem kell, hogy mindenkinél a tökéletesen megoldott felvételi feladatsor legyen a cél. Járjatok utána, a választott iskolába milyen eredménnyel lehet bekerülni, és azt a pontszámot célozzátok. Nem biztos, hogy a számára nagyon nehéz feladatokra kell felkészíteni a gyereket, lehet, hogy nincs is erre valójában szüksége.
Ezt javasoljuk: A felvételi feladatsorok fokozatosan nehezedő feladatokat tartalmaznak. Fontos, hogy azokban a feladatokban, amelyekhez megvan a tudásszintje, rutint, magabiztosságot szerezzen, és ezeket a feladatokat gyorsan, könnyen, hiba nélkül tudja megoldani. Aztán lehet emelni kicsit a lécet, de nem kell feltétlenül a legnehezebbekig – simán lehet, hogy úgy is bekerülhet a gyerek az álomiskolájába, hogy nem kell a feladatsorok legnehezebb feladataival nyúzni őt az alapok megerősítésének rovására. Arra a szintre kell felkészíteni a gyereket, ami neki ideális, feleslegesen terhelni, hajszolni, elbizonytalanítani nem érdemes.
Fotó: Getty Images
7. Nem szimuláltok próbafelvételit
Ha jár felkészítőre, vagy az iskola hangsúlyt fektet erre, akkor nyolcadikban részt vesz a gyerek szimulált vizsgahelyzetben – a negyedikes és hatodikos gyerekeknél ezt az iskola nem biztosítja. Pedig nagyon sokat számít, ha a gyerek nem akkor kerül először ilyen helyzetbe, amikor élesben megy a dolog.
Ezt javasoljuk: Keress vagy teremts olyan lehetőséget, amikor a gyerek a valódi szabályok és keretek között valódi feladatsort old meg. Nem könnyű ezt otthon megvalósítani, de nem is lehetetlen. Akár fogjatok össze osztálytársakkal, barátokkal – a közös „vizsga” is sokat segíthet, hogy jobban átérezze a gyerek a helyzet komolyságát. A legjobb persze, ha az iskola szervez ilyet, vagy ha jár valahová felkészítőre a gyerek, ők bonyolítják le a próbafelvételit.
Fontos, hogy a szombat délelőtti idősávban (amikor majd a felvételit írja) is próbáljátok ki, hogy a gyerek tud-e akkor jól teljesíteni, és karácsony után gyakoroljátok a szombati rutint, ha javulnia kell ebben. Az is kiderülhet az ilyen alkalmakkor, hogy a gyerek jobban teljesít kipihenten, mint egy hétköznap este, illetve akár az is, hogy egymás után a két feladatsort rosszabbul tudja megírni, mintha csak egy feladatsort old meg (tehát túlságosan kifárad 45 perc után).
8. Nem kap hangsúlyt a szóbeli
Egyrészt arra is jó lenne felkészíteni a gyereket, hogy a szóbelin ki tudja hozni magából a maximumot – ez főleg visszafogottabb, izgulósabb, introvertáltabb gyerekek esetén fontos. Emellett bizonyos iskolák kérnek a gyerektől és a szülőtől is írásos, fényképes bemutatkozást – erre is figyelmet, energiát kell fordítani.
Ezt javasoljuk: Próbáld minél többször olyan helyzetbe hozni a gyerekedet, hogy „szerepelnie” kelljen. Kérd meg a tanárait, hogy gyakrabban szólítsák fel, feleltessék. Ha szóba jöhet nyelvvizsga, próbanyelvvizsga, ne hagyjátok ki. Akár régen látott rokonokat, barátokat is megkérhetsz titokban, hogy amikor találkoztok, beszéltesse kicsit a gyereket. És próbáld ösztönözni őt az önállóságra, de csak finoman, ne erőszakosan, hogy ne legyen ez még extra teher a gyereken ebben az amúgy is nehezebb időszakban. A bemutatkozás megírásánál pedig jól gondoljátok át, milyen fotót küldtök a gyerekről, milyen tulajdonságait emelitek ki – nem kell „vetíteni”, ne állíts róla olyasmit, ami nem igaz, de lehetsz egy kicsit elfogult, és megmutathatod (finoman), milyen szuper gyerek is ő.
Kapcsolódó cikkek
