Kamasz

Történik-e egyáltalán szexuális felvilágosítás az iskolákban?

Érdekes helyzet alakult ki a magyar általános iskolákban, ami a szexuális felvilágosítást illeti: egy 2021-es törvény korlátozta, hogy csak regisztrált civil szervezetek tarthatnak a gyerekeknek ilyen programokat, azonban a mai napig nincs lehetőség a regisztrációra. Így kérdésessé vált, hogy az iskolák hogy oldják meg a gyerekek szexuális nevelését, és milyen lehetőségek maradtak a szülők kezében.
2023. Április 25.
kamaszok iskolában
(Kép forrása: Getty Images)

Egy tizenhárom éves fiú – nevezzük Péternek, aki egy budapesti általános iskolába jár, így foglalta össze az úgynevezett felvilágosító órán elhangzottakat:

„Először hatodik osztályban volt egy három alkalmas foglalkozás, külön tartották a fiúknak és lányoknak. A védőnő beszélt, de az osztályfőnök és bent ült, és rendet tartott. Intőt kapott, ha valaki nevetett. Az első alkalom a férfi nemi szervről szólt, a második a szexről, a kamaszodásról és a szőrösödésről, a harmadik pedig az önkielégítésről. Hetedik osztályban állítólag folytatni fogják, de akkor már közös program lesz az egész osztálynak.” – Péter édesanyja annyit tett hozzá, hogy fia elmesélése alapján sajnos egyáltalán nem esett szó érzelmekről, egymás tiszteletéről, illetve arról, hogy a szexnek kölcsönös beleegyezésen kell alapulnia, pedig ő nagyon fontosnak tartaná.

Szigorítások és korlátozások

2021 júniusában fogadta el a magyar parlament azt a törvényt, mely új formában szabályozza az iskolai szexuális felvilágosító programok résztvevőit, illetve betiltotta a 18 éven aluliak számára elérhető összes olyan terméket, médiatartalmat és társadalmi célú reklámot, melyben homoszexuális vagy transznemű emberek jelennek meg.

A Magyar Közlönyben 2021. június 23-án a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló szakaszban annyi jelent meg, hogy a „tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások „nem irányulhatnak a  születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a  nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére” valamint az, hogy az intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet csak akkor tarthat a diákoknak tanórai vagy egyéb foglalkozást, ha a szervezetet a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.”

A mai napig nincs regisztrációs lehetőség

Stáhly Kata, a Hintalovon Alapítvány NEMECSEK Programjának szakmai vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény hatályba lépése óta az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladata a nyilvántartásba vétel, de erre lehetőség azóta sincs. „Így jelen állapot szerint civil szervezet nem tarthat iskolai foglalkozásokat gyerekeknek szexualitás témájában, de droghasználatról, online biztonságról valamint a testi és szellemi egészségfejlődés témáiban sem. Fontos kiemelni, hogy a diákokkal nem találkozhatnak, de a tanárokat segíthetik ebben a kérdésben, ha erre van igény.”

A szakmai vezető szerint ma jellemzően az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus vagy tanárok tartják a szexualitással kapcsolatba hozható órákat. A korosztály meghatározása az iskola feladata, jellemzően a tanórákhoz, biológia órához kötik a dolgot, és jellemzően 6. osztálytól hozzák be a kérdést a gyerekeknek. „A NAT és a kerettanterv fontos szerepet szán a szexuális nevelés témájának, a kérdés inkább az, hogy azt ki tartja, hogyan, milyen témákat érint, a gyerekek valódi válaszokat kapnak-e tőle. Egyáltalán a gyerekek kérdezhetnek e szabadon és bármit a szexualitásról. Nem kötelező az iskolákban  külön ilyen órát tartani, az iskola, a vezetés, a tanárok döntése, hogy azt mikor, milyen formában teszik. Nem lehet belelátni egy iskola működésébe, és alapvetően a tavalyi törvénymódosítás nyomán a szexuális nevelés kérdését szinte teljes egészében a szülők kezébe adták, ami véleményünk szerint is elsősorban a szülő feladata. De közben azt is tudjuk, hogy a tizenéves gyerekek nem rendelkeznek elegendő mennyiségű és főleg jó minőségű ismerettel, és nem a szüleiket kérdezik meg elsőként, hanem a barátaikat és az online oldalakat. Ezért fontos lenne az iskolákat is úgy bevonni ebbe a kérdésbe, hogy ott a gyerek szabadon kérdezhessen, és hiteles válaszokat kaphasson.”

Bent volt a védőnő, és mindenféle gusztustalan dolgot mondott”

Zsuzsa kislánya 12 éves, 6. osztályos. Idén februárban tartották osztályukban a szexuális felvilágosítást. Külön választották a fiúkat és a lányokat, így Zsuzsa a lányok oldaláról tud beszámolni, erről is csak annyit, amennyit gyermeke megosztott vele.

„Igen nehezen nyílt meg. Elmesélte, hogy külön szedték őket a fiúktól, bent volt a védőnő, és mindenféle gusztustalan dolgot mondott, de amikor visszakérdeztem, azt mondta, nem akar róla beszélni. Később a 10 éves kisfiammal hármasban mentünk valahová, és szóba került, hogy mennyire szeretnének egy kis testvért. Ekkor a kisfiam konkrétan rákérdezett, hogy hogyan születik a kisbaba, mire a kislányom az alábbi szavakkal írta le: „Amikor a fiú és a lány úgy döntenek, hogy szerelmeskednek, akkor a fiú nem mondom ki mije, ami a kukijából jön ki, találkozik a nő petéjével és akkor abból szépen lassan egy kisbaba lesz.” Ezt követően már bátrabban mesélt az iskolában történt felvilágosításról. Elmondta, hogy a védőnő mutatott nekik betéteket, tamponokat és képeket is. A betétekből több méretet, megmutatta, hogyan kell behelyezni a bugyiba. A tamponból egy méretet és egy rajzot arról, hogyan helyeződik fel, illetve képeket a testi változásról: hogy hogyan lesz a kislányból nagylány. Beszélt arról is, hogyan épül fel a méh, „mi van belül”.”

Mi az a yelon, és mit tartalmaz a tudásbázisa?

A yelon a Hintalovon Alapítvány egyik programja volt, melyet 2022 február óta nem működtetnek tovább, a tartalmak azonban tudásbázis formájában továbbra is elérhetőek. A yelon (you are not alone) lényege, hogy senki ne maradjon egyedül a kérdéseivel, inkább kapjon rá tabumentes, tényszerű válaszokat. A program szexuális edukációs tudás átadását tűzte ki célul, ugyanis aki rendelkezik a szükséges információkkal a testét, a kapcsolatait, a szexualitását, a közélet és a világ dolgait érintő kérdésekben, az kevésbé kiszolgáltatott, nagyobb biztonságban van. Tudja, mi egészséges, és felismeri, ami nem az, legyen szó egy érintésről, rossz titokról, a testkép vagy az evés zavarairól; megtanul nemet mondani, tudja, hogyan kérhet segítséget.

Nem tudnak kit hívni az iskolák?

Több általános iskolát megkerestünk a kérdéssel: ők hogy oldják meg a szexuális felvilágosító órák megtartását. A Magyar Waldorf Szövetség kommunikációs munkatársa úgy nyilatkozott, hogy az ő szervezetükben nincs központi felügyelet illetve adatgyűjtés az ilyen típusú iskolai programokat illetően, minden intézmény maga határozza meg, hogy mit hogyan tart meg. A cikk megjelenéséig azonban nem kaptunk visszajelzést a megkeresett intézményektől erre vonatkozóan. Egy budapesti általános iskolától annyi válasz érkezett, hogy jelenleg semelyik osztályban nem tartanak felvilágosító foglalkozásokat, mivel a törvénymódosítás óta az iskolavezetés nem tud arról, hogy az előírt nyilvántartásba vételnek mely szervezetek feleltek meg, akiket meghívhatnának e tárgykörben.

A szülők felvilágosítása is elengedhetetlen lenne

A fiatalokra a korlátlan digitális tér miatt szinte ömlenek a sokszor szélsőséges szexuális tartalmak, azonban legtöbbször minden kontroll nélkül jutnak hozzá ezekhez az információkhoz, így gyakran káros benyomások érik őket. Ez később a szexualitáshoz vagy saját testükhöz való viszonyt is erősen meghatározhatja.

A szexuális edukáció nem merül ki a biológiai ismeretek átadásában: egy állandó párbeszédet kell, hogy jelentsen a gyermek és szüleik vagy a fiatalok és a szakemberek között, mely megfelel a gyermek korának és érettségének. Az edukáció és a tabumentes beszélgetés nemcsak az egészséges szexuális élet kulcsa, de a kamaszok saját magukról alkotott képét, magabiztosságukat és megküzdési stratégiájukat is befolyásolhatja. Ehhez azonban a szülőket is hiteles információkhoz kell juttatni, valamint jól kell tudniuk megválasztani a kommunikációs módszereiket is. A mai kamaszok szülei, jellemzően az X generáció tagjai még jellemzően nem beszélgettek saját szüleikkel a szex témájáról, így sokuknak nincsenek mintái, amihez visszanyúlhatnának a megfelelő stratégia megválasztásához. 

Mivel a megkérdezett szülők arról számoltak be, hogy az előadást a védőnő tartotta az iskolában, a témával megkerestük a Magyar Védőnők Egyesületét is, cikkünk megjelenéséig azonban semmilyen hivatalos állásfoglalást nem kaptunk.