A beszédfejlődés szakaszai 1-3 éves korig

Egyre jobban terebélyesedik a szókészlet

A babák 18 hónapos kora körül nagy ugrás tapasztalható a szókincs-fejlődésben: a szókészletben továbbra is a főnevek dominálnak, ahogy 1 éves kor körül, de egyre több ige és más szófajú szó is kerül az aktív- és passzív szókincsbe. – Ezzel egy időben a babák elkezdik összekapcsolni a szavakat kétszavas közlésekké, de még toldalékok nélkül – például az “Apa el? annyit tesz nála, hogy Apa elmegy dolgozni. A gyerek beszédértése is sokat fejlődik ebben az időben, majd megkezdődik a toldalékok elsajátítása is: a magyar gyerekek esetében ez a tárgyra, hely- és birtokviszonyokra vonatkozó toldalékokat jelenti elsősorban – tudtuk meg Józsa Fruzsina logopédustól.A gyerek 2 éves kora körül már 50-70 szó ismerete az elvárás, és ennyi kell ahhoz is, hogy a nyelvtan fejlődése megindulhasson: ez azonban egy alsó határ, a legtöbb gyermek ennél jóval több szóval rendelkezik már ebben az időszakban. – Míg 1,5 éves korában a globális megértés helyett inkább kulcsszavakra fog támaszkodni a gyermek, 2 éves korától kezdve egyre inkább a szabályszerűségek veszik át az irányítást, és 3 éves korra a nyelvtan is nagyarányú fejlődésen megy keresztül. A gyereknél a nyelvtan elsajátítása az iskolás korig folyamatos, mert vannak olyan toldalékok, amik nagyon ritkák és csak később épülnek be a nyelvi rendszerébe, de ennek a folyamatnak a nagy része 3-6 éves kor körül lezajlik – magyarázta a szakértő.

Rengeteget segíthet a szülő

Az 1-3 éves gyerekek nyelvtanulásánál nagyon fontos a szülővel való közös tevékenykedés, ahogy korábban is: a közös játék, élmények megosztása, közös átélése, de ekkor a közvetlen testi ingereken (öltözés, fürdés) túl egyre inkább a verbalitás veszi át a szerepet. A szakember azt tanácsolja, meséljünk, beszélgessünk sokat a gyermekkel, és mondókázzunk, énekeljünk, játszunk vele a nyelvre épülő játékokat.

Ha hiányos a szókincs

A logopédust arról is kérdeztük, milyen problémák jelentkezhetnek a beszédfejlődésben ennyi idősen, amire oda kell figyelni szülőként. Elmondása szerint ilyen lehet, ha 2 éves korban hiányzik a kritikus 50-70 szavas szókincs, ami miatt a nyelvtan nem tud elkezdeni fejlődni: ilyenkor kérjünk tanácsadást a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálattól.

– Ha 3 éves korra nem alakul ki a mondatértékű beszéd, akkor is feltétlenül tegyük ezt meg. 2017 szeptemberétől kötelező az óvodába lépő hároméves kor körüli gyermekek nyelvi szűrése is, ami a szülővel együttműködve történik és átfogó képet ad a gyermek nyelvi állapotáról. Szükség szerint ilyenkor a szülők tanácsadásban, a nyelvi késést mutató gyerekek pedig logopédiai ellátásban részesülnek – tette hozzá Józsa Fruzsina – mely a logopédus és a család folyamatos együttműködésben történik.

Hatalmas ütemű fejlődés

Fodor Tímea logopédustól megtudtuk, hogy a baba 12-18 hónapos korában olyan ütemben fejlődik a beszéd, mint soha máskor. – A gyermek a 2. év végére egyszerű mondatokat fogalmaz meg, és nagyjából 200 szót is képes mondani. 4 évesen pedig már olyan szintre ér el a beszéd és nyelvfejlődése, hogy érthetően, értelmesen ki tudja magát fejezni, spontán beszédében hibátlanul ejti a legtöbb hangot, és értelmes, bonyolultabb mondatokat, változatos szófajú szavakat használ – fogalmazott a szakértő.

A gyerek közösségbe kerülése rendszerint 2-3 éves kor körül történik, amikor a szókincs növekedése mellett már a ragozások, mondatalkotások is jellemzőek. Az óvodákban a KOFA szűrés segítségével a 3. életévüket betöltött gyermekeknél azt is ki tudják szűrni, ha valamilyen probléma miatt érthetetlen a beszéde. – Ilyen lehet, ha például a gyerek pösze, raccsol – itt a szülők, nagyszülők többnyire arra utalnak, hogy a kisgyermek nem tisztán ejti a sz, z, c és/vagy s, zs, cs, r beszédhangokat. Ez a kiejtés és/vagy a beszédészlelés problémája, melyet szakmailag a logopédusok artikulációs zavarnak hívnak, és amely javítására artikulációs terápia szükséges – magyarázta Fodor Tímea.

Az óvodáskori pöszeség

A szakember elmondta, hogy akadnak olyan szülők is, akik szerint az addig jól beszélő gyermekük az óvodában kezdett “pöszén” beszélni. Ennek azonban nem az a gyakori, téves feltételezés az oka, hogy az ovis csoportban sok a beszédhibás gyerek, akitől az ő gyerekük eltanulta a rosszat. – Ennek hátterében többnyire inkább fogváltási probléma áll: mivel kiestek a fogacskák, kissé torzabbá váltak a hangok, ez természetes folyamat. Ha azonban nincs fogváltás, érdemes a hallás, beszédészlelés irányába haladni ilyen esetben. Elmondható természetesen az is, hogy az addig szépen beszélő gyermek utánozhatja játékból a beszédhibás társa beszédét, de nem ragályos a beszédhiba, nem eltanulható, és fennálló beszédhiba esetén ki kell deríteni, mi állhat a háttérben – hívta fel rá a figyelmet a logopédus.

Mi az a halandzsabeszéd?

A szakértőtől megtudtuk, hogy úgynevezett halandzsabeszéd kapcsán is gyakrabban keresik meg a szülők. – Mindenkinek van aranyos története arról, hogy hogyan nevezett el gyerekkorában bizonyos dolgokat (például a palacsinta – palahé, stb.), de itt nem erre kell gondolni. A halandzsabeszéd érthetetlen, kommunikációra alig alkalmas beszéd, csak a dallama megtartott. Ennek hátterében állhat a hallás csökkenése vagy a beszédészlelési probléma, ezért érdemes szakemberhez fordulni, ha még a gyermek 4 éves kora felett is sok beszédében a halandzsa szó – figyelmeztetett Fodor Tímea.A logopédus szerint akkor van probléma:

ha a gyermek 18 hónaposan nem kezd beszélni,
ha 2 éves korára nehézkesen kommunikál környezetével, átlagban nagyjából 10 szót használ,
ha 3 éves korára nehezen érthetően beszél, sok nyelvtani hibát vét,
ha 5 évesen nagyon pöszén beszél,
ha gyakran megszakítja beszédét, és ezt görcsök kísérik,
ha túl gyorsan beszél és közben elharapja a szavak végét, lehagyja a mondatok befejezését,
ha elmegy a hangja és/vagy rekedtsége 3 hétnél tovább fenn áll,
ha orrhangzósan beszél,
idősebbeknél ha a mutáció időszakában vagy utána (13-15 évesen) a fiúk hangja túl magas, nőies szemben a mutáció előtti hanggal,
illetve szintén a nagyobbaknál, ha ép értelem mellett hosszantartó olvasási és írási nehézség áll fenn.

Ha ilyesfajta problémákat tapasztalunk a gyermekünknél, 0 és 3 éves kora között a kerületi védőnőhöz, illetve Korai Fejlesztő Központhoz, míg 3 és 18 éves kora között a kerületi Szakszolgálathoz, Nevelési Tanácsadóhoz fordulhatunk segítségért.Ezt is érdekes elolvasni: