Miért éppen ezeket az ételeket részesíti előnyben?
Ha a tipikus, a kisgyerekek körében kedvenc ételekre gondolunk, sok olyan van köztük, ami édes (mint például a gyümölcsök, joghurtok, vagy bármilyen édesített dolog) vagy sós (mint például a sajt, a csirke falatkák, a virsli) ízprofillal rendelkezik. Miközben a gyakran került ételek (mint például a zöld zöldségek) általában keserűek. A kutatók szerint ennek evolúciós gyökerei vannak.
Tanulmányok kimutatták, hogy a babák már születésük előtt fogékonyak az édes ízekre. Ennek pedig megvan az oka. Bár az édeset a cukorral édesített gyorsételekhez is köthetnénk, a cukor egy egyszerű formájú energia. “Amikor fejlődésben vagy, vannak energia igényeid” – idézi a mother.ly Rachel Herz-et, érzékelés- és érzelem tudóst, a Why You Eat What You Eat (Miért azt eszel, amit eszel – a szerk.) című könyv szerzőjét.
Amellett, hogy kalóriát és szénhidrátot jelent, az édes az anyatej domináns íze, mondta el Julie Mennella, a Monell Chemical Senses Center kutatója. Tehát a baba édesség utáni sóvárgása készteti az anyatej szeretetére. De a csecsemőkor után sem nőnek túl a gyerekek ezen a preferencián, és gyerekkorban is hajlanak az édes ízek felé.
És mi a helyzet a sós ételekkel? A gyerekek jobban szeretik a magasabb sókoncentrációt, mint a felnőttek. Ennek szintén evolúciós célja van. A sósság a fehérjét jelzi. Ráadásul egy ásványi anyagot is, amire a szervezetünk működéséhez szükség van.
De a keserű ízű zöldségektől való viszolygásnak is van mögöttes oka. “A természetben a keserű dolgok általában mérgezőek, ezért előnyösnek tűnhet nem enni a keserű ételekből. Ezek a dolgok elősegítik a túlélést” – mondta el Herz.
A textúra és a szín is számít
Természetesen nem az íze az egyetlen tényező, ami befolyásolja a gyerekek ételválasztását. Bár kevesebbet kutatott téma, de ebben az élelmiszerek textúrája és színe is szerepet játszhat. A gyerekek természetüktől fogva neofóbiásak, ezért tarthatnak az új ételektől. Ez enyhe mértékben szintén alkalmazkodás, mert távol tarthatja őket az ismeretlen ételektől, amelyek mérgezőek lehetnek.
Így például egy “nyálkás”, ropogós vagy darabos textúra sem biztos, hogy átmegy a rostán. “A textúra jelezheti a szennyezett ételt. Ha eszel valamit, és szennyeződést vagy port, homokszemet észlelsz, azt valószínűleg nem szabad megenni. Hasonlóképpen, ha valamilyen apró darabosat eszel, a reakció az lehet, hogy legyél óvatos. Ez a biológiához kapcsolódik” – magyarázta Herz. Ez vonzóbbá teheti például a feldolgozott húsok, mint a virsli vagy a csirke falatkák természetellenesen sima textúráját, mint a valódi csirkemell vagy sertéshús állagát.
A szín is jelzésértékű lehet. Előfordulhat, hogy a gyermek a fehér ételeket preferálja, mint a rizs, a tészta vagy a kenyér, mert “biztonságosnak” ítéli ezeket.
- Kapcsolódó: Tippek, hogy ne legyen válogatós a gyerek
Azonban annak ellenére, hogy az ízpreferenciáknak biológiai alapja van, ezek nincsenek kőbe vésve. A “kalandvágyóan étkező” gyermek nevelésének az egyik legjobb módja, ha fiatal korában kezdjük el. “A hozzátáplálás során gyakran tegyük ki a babát keserű zöldségeknek, halaknak és fűszeres ételeknek – olyan ételeknek, amiket a legtöbb kisgyermek visszautasít” – javasolta dr. Natalie Muth gyermekorvos és dietetikus.
Bár az édes és a sós ételek felé a részlehajlás gyerekkorban is megmarad, a korral azonban csökken a mértéke.
Forrás: mother.ly
Kapcsolódó cikkek
