Kisgyerek

Ezért engedjük meg, hogy játsszon a kisgyerek az étellel

Sok szülőnek ismerős lehet a kép: eltölteni fél órát egy étel elkészítésével, amiről úgy gondolja, hogy a gyermeke majd biztosan szeretni fogja, de amint az asztalra teszi, a kisgyermek fintorogva közli, hogy ő ezt nem kéri, és meg sem fogja kóstolni.
2022. Január 24.

Ha ilyenkor könyörögsz a gyereknek, hogy “csak egy falatot próbáljon megenni”, az akár többet árthat, mint használhat. Helyette érdemes valami egészen mással próbálkozni. Ahogy a mother.ly portál írja, a közelmúltban végzett kutatások szerint, ha hagyjuk játszani a gyerekeket az étellel – bármiféle nyomás nélkül, hogy el is kelljen azt fogyasztaniuk -, az segíthet nekik biztonságosan, szorongástól mentes környezetben felfedezni az új ízeket és textúrákat.

A játékon keresztül tanul

A gyerekek tanulnak a játékon keresztül, és ennek a koncepciónak az alkalmazása az étkezés közben sok gyerek számára lehet hatékony.

Simone Emery gyermektáplálkozási szakértő szerint az evés az egyik legösszetettebb dolog, amit egy gyermek megtanul. “A nyelés végrehajtásához 26 izmot és 6 koponya ideget, valamint mind az öt érzékszervet és testtudatot is használunk, hogy értelmezni tudjuk az információs szupersztrádát. Az evés nagyon kemény munka, így könnyű belátni, hogy a játékos megközelítés hogyan segítheti elő a stresszmentes szokásokat” – mondta el.

Egy, az Egyesült Királyságban, 62 óvodás gyerek bevonásával készült tanulmányhoz a kutatók három csoportba osztották a gyerekeket: az egyik csoport szenzomotoros játéktevékenységet végzett, amiben ehető gyümölcsök és zöldségek voltak, egy másik csoport nem élelmiszerekkel folytatott szenzomotoros játéktevékenységet, míg egy csoportnak gyümölcsök és zöldségek képeit mutatták meg. A kutatók úgy találták, hogy azok a gyerekek, akik játszhattak a gyümölcsökkel és a zöldségekkel, többet kóstoltak és ettek a másik csoportokhoz képest.

Így ismerkedik az étellel

Hogyan lehet biztosítani, hogy a gyermek ne is éhezzen, és ne kelljen még azzal is időt tölteni, hogy egy újabb ételt készíts neki? Tegyél a tányérjára néhány olyan ételt, amit felismer és már kedvel, és csak egy-két újabb ételt, amit felfedezhet. Ezután engedd, hogy megfogdossa az ételt, és játszhasson vele, anélkül, hogy elvárnád, hogy valóban meg is kóstolja.

“Ahhoz, hogy tanuljunk az ételről, rendetlenkedni kell” – magyarázta Emery. Ez azt jelenti, hogy a gyermek szabadon fogdoshatja, nyomkodhatja, görgetheti, pépesítheti, stb., a tányérján található ételt, mindezt azért, hogy kényelmes legyen számára az új étel illata, színe, állaga. Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor olyan étellel ismerkedik, amit korábban még nem látott. Emery szerint kulcsfontosságú, hogy a gyermeknek legyen tere és ideje felfedezni.

Ideális esetben ez a felfedezés az étel előkészítése és az étkezés során történik, amit a szakember úgy nevez, hogy “játék kontextuális tanulási céllal”. Ha pedig meg is kóstolja az ételt a játék során, az a bónusz!

Még egy dolog, amire érdemes figyelni: amíg az étel felfedezésének ideje le nem telik, addig nem javasolt letisztítani a gyermek arcát és kezeit. Ezzel ugyanis akaratlanul is stresszesebb lehet az étkezési dinamika. “Ha lehetőséget adsz a gyermeknek arra, hogy játsszon, tanuljon és egyen, miközben te mellette eszel, az kevésbé stresszes, ösztönzi a tanulásra, és hosszú távon boldogabb kapcsolatot alakíthat ki az étellel” – mondta el Emery.

A szakember szerint szülőként gondoskodni kell arról, hogy a gyermek helyesen étkezzen, a fejlődési, táplálkozási és környezeti jelzések integrálásával. De a gyerekeknek ezen a téren is szükségük van az önrendelkezésre.

Ellyn Satter táplálkozási szakértő és terapeuta szerint világosan el kell különíteni a gyermek és a szülő szerepét az etetés és az evés terén. Ezeknek a természetes határoknak a tiszteletben tartása megkönnyítheti és örömtelibbé teheti az étkezést mindenkinek.

Az Ellyn Satter Intézet így tekint ezekre a szerepekre:

  • A szülő dönti el, hogy mit, mikor és hol eszik
  • A gyerek dönti el, hogy eszik-e és mennyit

Ez a megközelítés emlékeztet arra, hogy a gyerekeknek maguknak kell tudniuk eldönteni, hogy egyáltalán akarnak-e enni, és ha igen, mennyi ételt.

Forrás: mother.ly