Nemrégiben fejeződött egy kutatás, amely szerint a kamaszok és a kisebb gyerekek körében is jelentősen megnőtt a netezéssel töltött órák száma a járvány alatt. Ebben nagy meglepetés nincs is, hiszen sok minden a netre költözött: a tanulás, a társakkal való kapcsolattartás, a szórakozás. A kérdés az, hogy kell-e korlátozni az internetezéssel töltött időt és mi lesz a pandémia után, elvonási tüneteik lehetnek-e a gyerekeknek?
A Sophos kiberbiztonsági cég által végzett felmérés szerint az első-harmadik osztályos gyerekek 50 százaléka gyakrabban használja az internetet, mint a vírus előtt. A kutatásból kiderült az is, hogy a gyerekek 65 százaléka szülői felügyelet nélkül használja a netet, csak 35 százalékuk mellett ül felnőtt. A felmérés szerint 39 százaléknak van saját számítógépe, míg 58 százalék a szülőnek, három százalék pedig valaki másnak (testvér, barát) az eszközét használja – írja a 24.hu. A járvány kezdete óta a gyerekek 50 százaléka több időt tölt online.
Lesz egy nagy elvonási időszak a járvány után, amely megköveteli majd a fiataloktól, hogy fenntartsák a figyelmet a normális interakciókban anélkül, hogy néhány másodpercenként jutalomban részesülnének – mondja Keith Humphreys, a Stanfordi Egyetem pszichológia professzora, függőségi szakértő.
Dr. Jenny Radesky gyermekorvos szerint, aki a Michigan Egyetemen tanulmányozza a gyermekek mobiltelefon-használatát korábban úgy gondolta, hogy ne érezzék rosszul magukat a szülők, amiért a gyerek sok időt tölt online. Ma már másképp gondolja: “Valószínűleg arra biztattam volna a családokat, hogy a digitális oktatás idején kívül kapcsolják ki a wifit, hogy a gyerekek ne érezzenek kísértést minden pillanatban, éjjel és nappal. Minél tovább cselekednek a megszokott viselkedés szerint, annál nehezebb lesz leszokni róla.”
De nem csak a kamaszokat érinti a probléma. Tíz alattiak is órákig használják például a TikTok-ot vagy a Snapchatet. A gyermekek képernyő előtt töltött ideje májusig megduplázódott az előző év azonos időszakához képest, állítja a Qustodio nevű cég, mely világszerte nyomon követi a 4-15 évesek által használt több tízezer eszköz használatát.
Peer Krisztina pszichológus, meseterapeuta a 24.hu-nak elmondta, hogy az internethasználatot meg kell tanítani a gyerekeknek, melynek kereteit a kognitív érettségük mentén lehet a gyerekkel közösen megalkotni. Egy kamasznak nagyon fontosak a kortárs kapcsolatok, muszáj erre lehetőséget biztosítanunk, de a kisebbeknek is fontosak a barátok. Az időkeretet és a tartalmakat is szabályozni érdemes.
Peer Krisztina azt is elmondta, hogy életkortól függetlenül beszélgessünk a gyerekeinkkel az internetes tartalmakról, tudjuk, hogy mit néz, mihez fér hozzá, és ennek mentén alakítsuk ki a családi szabályokat a netezéssel kapcsolatban. Ezeket a szabályokat pedig a szülők is tartsák be.
Az sem mindegy, hogy egyedül vagy a szülővel együtt netezik-e a gyerek: kutatások igazolták, hogy a gyerekek kevesebbet neteznek, ha a szülővel együtt vannak. Az együtt töltött idő lényegében már egyfajta szabályozás, és éppen úgy, mint egy közös legózásban, itt is fontos a minőségi időtöltés. A minőségi időhöz pedig elengedhetetlen a minőségi tartalom, ami felé a szülő a gyerekét terelheti.
A kérdés az, hogy mi lesz akkor, amikor véget ér a világjárvány. Elvonási tünetei egy netfüggő gyereknek lehetnek, hangsúlyozza Peer Krisztina. Nehéz most beazonosítani, hogy pontosan minek a következménye a megjelenő pszichés tünet: az elvonásé vagy a pandémia járulékos következménye-e. A gyerekek, kamaszok nem találkoznak a kortársaikkal, most egy elhúzódó, hullámzóan jelen levő krízisállapot van, megspékelve az életkori sajátosságokkal, mint a dackorszak, kamaszkor és a többi, amiben mindenki a maga megküzdési stratégiáival igyekszik több-kevesebb sikerrel boldogulni. Marad tehát az online kapcsolattartás egymással, és ezzel önmagában semmi baj nincs, mondja a pszichológus, aki szerint most szülőként is lehetünk kicsit megengedőbbek. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne határt szabni a netezésnek.
“Ugyanakkor alig tudom elképzelni, hogy valamilyen hatása ne lenne mindannyiunkra annak, amin az elmúlt hónapokban keresztül mentünk, és még mindig bizonytalanság van, még mindig nem látjuk a végét. A bizonytalanság pedig szorongáskeltő. A gyerekek azonban rugalmasak, képesek alkalmazkodni a különféle helyzetekhez. Így, ha lesz is diszkomfort érzésük a kezdetekben, el fog múlni idővel, feltéve, ha az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet tud nekik ebben segíteni” – mondta Peer Krisztina.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
