A szüntelen helikopterezés a gyerek körül annyira gyakori jelenséggé vált, hogy ez a nevelési stílus külön elnevezést kapott: ők a helikopter szülők. A szülőség nagy felelősséggel jár, mi vagyunk hivatottak, hogy biztosítsuk a gyermekünk számára a megfelelő körülményeket, neveljük, terelgetjük, azt szeretnénk ha egészséges, boldog legyen. Féltjük, nehogy baja essen és legszívesebben mindentől megmentenénk, legyen az csalódás vagy leesés a mászókáról.
Elsőre talán észszerűnek tűnik, hogy szülőként az a dolgunk, hogy megmentsük és mindenben segítsük a gyerekünket, de ezzel sokkal többet ártunk, mint használunk. Megmutatjuk miért.
Lehet, hogy te is a túlféltő szülők táborát erősíted?
A túlféltő szülők arra törekednek, hogy minden körülmények között megóvják gyermekeiket a fizikai, mentális vagy érzelmi fájdalomtól. Biztosítani akarják, hogy a gyerekeik sikeresek legyenek, ezért arra is képesek, hogy a hétköznapi kisebb kudarcokat tompítsák vagy egyenesen tagadják.Ezekre a szülőkre az is jellemző, minden döntést csak ők hozhatnak meg, hiszen mindent ők tudnak a legjobban. Fontos megjegyezni, hogy a túlságosan védelmező szülők mindezt jó szándékból teszi. Azt akarják, ami a legjobb a gyermeküknek – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy buldózerrel kell utat törniük, vagy meg kell védeniük őket a külvilág potenciálisan bántó valóságától.
Miben manifesztálódhat ez a túlféltés?
Félelem a fizikai sérüléstől
A járni tanuló kisgyermek bizonytalanul áll a lábán. Idegesítő lehet nézni, ahogy a kicsi a csempézett padlón bolyong, szinte látjuk előre, ahogy mindjárt elesik. Teljesen érthető valahol, ah közbe akarunk lépni és segíteni akarunk, megakadályozva, hogy elessen a gyerekünk. Ha azonban folyamatosan elkedvetleníted vagy megállítod a kisgyermekedet abban, hogy gyakorolja a járást, az akadályozhatja a fejlődését. Ráadásul ez azt is okozhatja, hogy a kisgyermek egyre nagyobb szorongást érez a bimbózó képességei – vagy azok hiánya – miatt. És ez már túlmutat a járáson.A túlféltő szülői magatartásnak ez a formája újra és újra előjöhet, amikor a gyermeked magasabbra mászik, mint valaha, vagy kezébe vesz egy ollót. Ha közbe lépsz, hogy megvédd őt ezektől az egészséges kockázatoktól, az megakadályozhatja abban, hogy kihívásokat vállaljanak, és önbizalmat, tudatosságot szerezzenek saját képességeikről.
- Kapcsolódó: Ezért leszünk helikopterszülők
A kifogásokat kereső szülő
A gyermek gyenge vizsgaeredménye miatt kifogásokat keresni, és követelni, hogy ismételje meg a dolgozatot, egy másik példa a túlságosan védelmező szülőre. Ahelyett, hogy a gyermek tanulhatna a kudarcból, az a vágy, hogy adjon neki még egy esélyt, lehetővé teszi és állandósítja a rossz szokásokat.Lehet, hogy az ilyen szülő nem ismeri be, hogy gyermeke neveletlenül, bántóan viselkedik másokkal. A gondolat, hogy kudarcot vallanak vagy hibáznak, kellemetlen érzéseket, sőt félelmet okozhat számukra. Úgy érzi, a gyerek kudarca, az ő kudarca, ezért mindig mindent megmagyaráz.
A döntéshozó szülő
Fontos, hogy hagyjuk a gyerekeket kísérletezni és kipróbálni új dolgokat. Például, ha van egy sportos gyerekünk, de úgy dönt, hogy idén inkább sport helyett az iskolai színjátszóba járna, akkor a túlféltő szülő minimum szkeptikus, de inkább elkedvetleníti a gyereket. Attól tart ugyanis, hogy a gyerek nem lesz elég jó az új helyzetben, vagy attól, hogy elpazarolja a lehetőséget, hogy olyan területen tündököljön, amelyben már most is kiváló.Talán amiatt is aggódhat, hogy milyen társaságba kerül és nem a “megfelelő” barátai lesznek. Lehet, hogy úgy érzi, hogy gyermeke az eredményei által érvényesül.
A túlféltő szülők jellemzői
Csak ő hozhat döntéseket
Ha állandóan döntéseket hozol a gyermeked számára anélkül, hogy hagynád, hogy ő maga gondolja végig a lehetőségeket, akkor lehet, hogy túlságosan védelmező szülő vagy.Ha a gyermeked ki akar próbálni valami új dolgot (például egy sportot vagy hobbit), de te ragaszkodsz ahhoz, amit ismersz, vagy amit te akarsz, akkor elnyomod a vágyait, bizalmatlanságot mutatsz, és azt feltételezed, hogy te tudod jobban.Fontos, hogy teret adjunk a gyerekeknek, hogy önállóan mérlegelhessék a lehetőségeket. Természetesen adhatunk nekik tanácsot, de végső soron arra szeretnénk bátorítani őket, hogy képesek legyenek önállóan gondolkodni, hogy olyanok legyenek, akiknek saját, magabiztos véleményük van.
Kudarckerülés
Csábító lehet közbe lépni és megmenteni a gyereket egy rossz jegy vagy sérült egó miatt. A gyerekek rugalmasak, de csak akkor, ha megadjuk nekik a lehetőséget a kudarcokra is. A siker nagyszerű, de a gyerekek addig nem fognak igazán boldogulni, amíg meg nem tanulják, hogyan győzzék le a mindennapi kudarcokat.
Túlreagálás a kudarcokra
Ha dühös vagy a rossz jegyek miatt, vegyél egy mély lélegzetet, hagyd annyiban, engedd el. A kudarcokra való túlreagálás nem segít sem neked, sem a gyermekednek az alkalmazkodásban és a fejlődésben.
Félelem a sérüléstől
Ha figyelmezteted a gyermekét, hogy vigyázzon az ujjaira minden alkalommal, amikor becsukja a szekrényajtót, vagy zihálsz, amikor időnként megbotlik a saját lábában, akkor túl aggódod a dolgokat.Természetesen senki sem szeretné, ha egy fogócskázás sírással végződne, de a botlások és karcolások a gyermekkor részei. Amíg a gyermek nincs közvetlen veszélyben, addig próbálj meg nem szólni, nem figyelmeztetni állandóan.
Teljesítménykényszer
Ha annyira csak az eredményesség, a teljesítmény fontos neked, hogy arra sem szánsz időt, hogy megünnepeljétek a sikereket, az baj. Hagynunk kell, hogy a gyerekeink gyerekek legyenek.
Extrém jutalmak és szigorú szabályok
A túlzottan óvó szülői magatartás másik gyakori jele, ha a gyerekek motiválására szokatlan jutalmakhoz, elrettentésükre pedig kemény büntetésekhez folyamodunk.
Azt szeretnénk, ha gyermekünket saját belső késztetése motiválná, és izgatottá tennék az új élmények, nem pedig azt, ha függők lennének a jutalmaktól és tartanának a büntetéstől.
Milyen hatásai vannak a túlságosan óvó szülőknek?
Felkészületlen gyerekek
Talán a legjelentősebb, hogy a túlságosan védelmező szülőnek olyan gyermeke lehet, aki nincs felkészülve arra, hogy megbirkózzon azzal, amit az élet az útjába sodor. Annyira hozzászoktak ahhoz, hogy a szülő készíti el a terveiket és helyettük old meg mindent, hogy tehetetlenek lehetnek a kisebb kihívásokkal és a nagyobb akadályokkal szemben egyaránt.
Hazudozó gyerek
Ha a gyermeked úgy érzi, hogy megfullad miattad, előfordulhat, hogy hazudni kezd. Ha úgy érzi, hogy képtelen szembenézni az irreális elvárásokkal vagy szigorú szabályokkal, előfordulhat, hogy manipulálja a valóságot, hogy megváltoztassa a szülő reakcióját.
Függő, bizonytalan gyermekek
Ha mindent megteszel a gyerek helyett (az alapvető házimunkáktól kezdve az iskolai projektek befejezéséig), akkor elkezdheti elvárni, hogy más dolgokat is megtegyél, amelyeket ő maga is meg tud és meg is kellene tennie. Ahelyett, hogy új kihívásokkal néznének szembe, megelégednek azzal, hogy másokra várnak, akik majd megoldják a problémáikat.
- Kapcsolódó: Jelek, hogy kezdesz helikopterszülővé válni
Félős gyerekek
Ha megakadályozod, hogy a kisgyermek olyan dolgokat tegyen, amelyeknek negatív, de viszonylag ártalmatlan következményei lehetnek, akkor túlságosan félni kezdhetnek az új dolgok kipróbálásától. Attól tarthatnak, hogy megsérülnek vagy elutasítják őket.
A “mert ez jár nekem” gyerekek
Azoknak a gyerekeknek, akik hozzászoktak ahhoz, hogy a szüleik tervei szerint alakulnak a dolgok, nehezebb dolguk lehet a jövőben, amikor rájönnek, hogy az élet nem mindig így működik. Még az is előfordulhat, hogy úgy érzik, hogy olyan dolgokat is megérdemelnek, amelyeket nem is érdemeltek ki. Ráadásul ez a probléma még inkább összekuszálódik, ha eddig inkább a jutalom motiválta őket.
Tippek a túlságosan féltő szülőknek
Ha most szégyenkezve rázod a fejed, megnyugodhatsz, hogy nem vagy egyedül. Rengeteg szülő túlféltő.A túlzott védelmezéssel kapcsolatos probléma felismerése már félsiker. Tanulhatsz a múlt hibáiból, változtathatsz a nevelési stílusodon – miközben továbbra is bőséges szeretetet és támogatást adsz a gyerekednek.Először is legyél kíméletes magaddal, és lassan haladj. Mindennap csak kicsit lépj előre. Hagyd, hogy a játszótéren megtörténjen, aminek meg kell történnie.Beszélgess másokkal, hallgasd meg, ők hogy csinálják. Nem létezik tökéletes szülő, de másoktól erőt és inspirációt meríthetsz.Ha nagyobb gyereked van, beszélgess el vele is, hallgasd meg a kívánságait, igényeit.Ha pedig nem megy egyedül, kérj segítséget szakembertől.(Cikk forrása: healthline.com)
Kapcsolódó cikkek
