A névválasztásnál sok szülő számára fontos az utóbbi időben az is, hogy az úton lévő családtag olyan nevet kapjon, amit külföldön is nehézségek nélkül használhat. Nyilván sokat nyom a latban az is, hogy szép legyen a hangzása, passzoljon a vezetéknévhez, lehessen vagy épp ne lehessen becézni – és a sort még folytathatnánk, ki milyen szempontok alapján talál rá a befutó névre.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a legnépszerűbb lánynevek listájának élén olyan nevek állnak, mint a Hanna, az Anna, a Zoé vagy a Léna. Az őket követő Luca már valamivel “problémásabb”: egyrészt azért, mert Olaszországban például fiúnévként használják (ez a Lukács ottani megfelelője, és míg nálunk ritka ebbe a férfi névbe botlani, addig Itáliában meglehetősen gyakori), más nyelvterületeken pedig a kiejtés miatt szorulhat magyarázatra, hogy a Lucát eredetileg bizony “cével” kell mondani.
- Kapcsolódó cikk: Megbántam, hogy ezt a nevet adtam a gyereknek! Mit lehet tenni?
Hasonló dilemma állhat elő az aranyérmes fiúnévvel, azaz a Bencével is, ami a külföldiek szerint úgy helyes, hogy “Benke”, “Bensze” vagy épp “Bencse”. A többi népszerű fiúnév kevésbé rizikós, a Mátéval, a Dominikkal, a Leventével és a Noellel nagy valószínűséggel senkinek nem gyűlik meg a baja. És ha már felbukkant a Levente: szuper, hogy bár nagy valószínűséggel minden külföldi számára az újdonság erejével hat, a kiejtése abszolút zökkenőmentes. A lányneveknél ugyanilyen a Kinga, a Tímea vagy a Lilla – nagy valószínűséggel sosem látták-hallották ezeket a külhonban élők, mégis ki tudják mondani hiba nélkül.
Igazi nyelvtörő: a kétjegyű mássalhangzók
Nekünk, magyaroknak mi sem természetesebb, ha kétjegyű mássalhangzót látunk – aki megtanult olvasni, tudja azt is, hogy kell kiejteni azokat, szegény külföldieknek azonban gyakorta meggyűlik a baja velük. A fiúnevek közül például biztos, hogy elbizonytalanítja azokat, akik nem értenek magyarul a Csaba, Gyula, a Zsolt, a Zsombor vagy egy fejtörővel is felérő Szabolcs. Persze a lánynevek között is akad szép számmal olyan, ami feladja a leckét egy külföldinek: Angyalka, Borcsa (anyakönyvezhető becézett formában!), Fruzsina, Remény és haladóknak a duplán nehezített Zselyke (amit Zsejkeként is lehet anyakönyvezni!).
Ékezetes betűk? Csak azt ne!
Az ékezetes betűk nemcsak a nevek terén állítják kihívások elé a külföldieket, ám a megszólításokban hangzik legviccesebben, ahogy próbálkoznak a helyes kiejtéssel. A fiúnevek közül nem biztos, hogy könnyen megy a Döme, az Ödön vagy épp a Lőrinc, a lánynevek közül pedig az Örsi, az Őzike vagy az Ünőke (amivel azért itthon sem találkozunk valami gyakran.)
És ha minden összejön…
Kimaxolják a nehézségfaktort azok a nevek, amik dupla mássalhangzót és ékezetes beűket is tartalmaznak. A fiúk közül viszi a prímet a György és a Győző, lánynevek terén pedig még színesebb a paletta: Gyöngyi, Györgyi, Gyöngyvirág, Kátya, Kincső, Pintyőke vagy Zsázsa.
Kapcsolódó cikkek
