A szülőknek persze eleinte úgy tűnik, szinte minden hónapra jut a bajból – később azonban sokat fejlődik a gyerekek szervezetének védekezőrendszere és a szülők tűrőképessége, így aztán a sokadik betegség után már nem rohannak azonnal orvoshoz.
Várhatunk, ha vízszerű váladék kezd folyni a gyerek orrából, étvágytalan, de iszik, alapvetően nincs rossz állapotban, a lázat jól viseli.
Forduljunk orvoshoz, ha néhány nap múlva nem enyhültek, hanem súlyosbodtak a tünetek, tíz nap elteltével sincs múlóban a nátha, ha a náthához fülfájás, tartós fejfájás, köhögés, feltűnő elesettség társul, ha a kicsinek magas láza van, kiütések jelennek meg rajta.
Ilyenkor muszáj
Kellő tapasztalat nélkül nem is olyan könnyű ezt megítélni! A védőnőtől, gyermekorvostól telefonon is kérhetünk tanácsot, ha nem tudjuk, mi a teendő. Az alábbi esetekben azonban hasznos, ha az orvos megvizsgálja a kisgyermeket:
– 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők 38 C°-ot meghaladó testhőmérsékleténél, 3-6 hónapos csecsemők 39 C° felett
– a láz több mint 3 napja tart
– fülfájás (a gyerek nyűgös, nem eszik, a füle felé kapkod, álmából sikoltva ébred)
– hányás többször, egymás után, akár lázmentes állapotban is
– mérgezés gyanúja
– tarkómerevség (a nyakát nem lehet a mellkasára hajtani)
– többszöri, híg hasmenés vagy véres vizelet, széklet
– ha feltűnően, szokatlanul nyugodttá válik
– két óránál tovább tartó súlyos hasfájás
– légszomj
– tüdőgyulladás gyanújakor (ha a több napja tartó köhögés fájdalmassá válik, a légzés nehézkesnek tűnik)
– ha a gyerek nem reagál beszédünkre, vagy zavartnak hat
– lázgörcs
– égési sérülések
– ha eséskor erősen beütötte a fejét, vagy más súlyos sérülés érte.
A gyerek állapotától és a helyi viszonyoktól is függ, mi a legjobb az adott helyzetben: ha telefonon kihívjuk az orvost, vagy ha bevisszük a kicsit a rendelőbe. Kétségek esetén inkább “feleslegesen” forduljunk orvoshoz, mint túl későn. Ez azért is jó, mert ilyenkor tisztázhatjuk vele, hogyan kell megítélnünk egy-egy esetet.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin