A mozgás és a szellemi fejlődés kapcsolata
A nagymozgások – mint például a kúszás-mászás, járás, futás később az ugrás vagy a dobás – nemcsak a kicsik finommotoros képességeket alapozzák meg, hanem az agyi érési folyamatokat (többek közt a beszédfejlődést, a szociális készségeket későbbiekben pedig a tanulási folyamatokat) is stimulálják.A kisgyermekek mozgásfejlődése akkor jó, ha az életkornak megfelelő lépéseken mind végighaladnak, ha egy fejlődési állomás sem esik ki. Minden nagymozgás ugyanis előkészít egy következőt; megerősíti a kicsik izomzatát, segíti a végtagok koordinációját, összehangolja az agyféltekék működését, hogy a gyermek egyre stabilabbá, mozgékonyabbá és ügyesebbé válhasson.”Szülőként azonban nem szabad erőltetni, siettetni az egyes nagymozgásokat. Ne ültesd még erőszakkal az arra képtelen gyermeket, mert a gyenge hátizom nem bírja a gerincet megtartani. Ugyanígy nem szabad siettetni a felállást és járást sem, mert nem elég erős az izomzata, vagy nem megfelelő még a koordinációja hozzá. Ráadásul a szülő is okozhat hibás lábtartást vagy mozgásformát.”
Forrás: Kimaradt nagymozgások okozhatnak-e gondot?
Fontos, hogy nekünk szülőknek nem kell tanítanunk a gyermekünket a különböző nagymozgásokra, viszont mindenképp szükséges támogatnunk őket azok elérésében. Ehhez olyan körülményeket és helyzeteket kell teremtenünk számukra, ahol biztonságban gyakorolhatják, pontosíthatják a fejlődésükben soron következő mozgásformákat.
Mókázz és fejlessz egyszerre!
A kicsikkel közösen végzett mozgások játéknak tűnhetnek, pedig rendívül fontos fejlesztő jellegük van. Horváth-Szinnyai Borbála gyógypedagógus, mozgásterapeuta összegyűjtötte számunkra néhány egyszerű ám nagyszerű fejlesztő tornagyakorlatot csecsemőkortól egészen az ovis korosztályig.”A legkisebbeknek a hintáztatás – fekvő, a tér minden irányába elmozdítható hintában – a legkézenfekvőbb fejlesztő gyakorlat. Az ilyen típusú hinta lehetővé teszi, hogy az idegrendszert minden irányból ingerelje, stimulálja, mely az érési folyamatokra kedvező hatást gyakorol. Ha mindezt zenével, mondókákkal kísérjük, akkor nemcsak a kicsik mozgásfejlődését, hanem a beszédfejlődésüket is elősegítjük. A gyermek ugyanis a mozgás mellett a hangokon keresztül ismeri meg az őt körülvevő világot. A mondókák, gyermekdalok és a zenére való mozgások az élet első éveiben fontos szerepet töltenek be az olvasáshoz szükséges képességek fejlesztésében. A zene segítségével fejlődik a memória, a ritmusérzék, a figyelem, a kreativitás, a koncentráló készség, a szókincs.A legkisebbek szocializációs készségét a sok összebújás, a gyermek hangjainak utánzása, cirógatós-simogatós játékok segítik elő. A kisbabák elemi igénye a testközelség, melyet többek között hordozással elégíthetünk ki. A helyes hordozással nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lesz a baba, erősödik az anya-gyermek kapcsolat, a kötődés, ami a szocializációs folyamat legelső lépcsőfoka” – tanácsolja a képességfejlesztéssel foglalkozó szakember.
Tippek 1 éves kor felett
A bölcsődés korosztálynál már bővül a lehetőségeink tárháza, hiszen az 1 éves kor fölötti gyerekek már szép lassacskán elsajátítják az álláshoz, járáshoz sőt a futáshoz szükséges mozdulatsorokat is. Beszédfejlődésük is meglódul.”A legfinomabb mozgásforma a beszédizmok mozgása, így nagyon fontos, hogy gyermekünknek megfelelő mennyiségű mozgást és ehhez biztonságos teret tudjunk biztosítani. Játsszunk sok-sok utánzós játékot: ilyen lehet az állatmozgások utánzása (nyusziugrás, pingvinjárás, mackójárás, gólyaállás), vagy bármilyen egyszerűbb napi mozgások utánzása (főzés, fésülködés, fűrészelés, kalapálás, stb.). Ezeket építsük be a napi közös tornánkba. Építsünk otthon egyszerű akadálypályát, hintáztassuk gyermeküket, nyáron próbáljunk meg minél többet mezítláb lenni és különféle talajokon sétálni” – ajánlja Borbála, aki maga is három kisgyermek édesanyja.”Óvodás korban a nagymozgások fejlesztésében a legtöbbet úgy segíthetünk, ha engedjük a gyermekeket szabadon futkosni, mozogni. A mozgások ügyesítését ezekkel a gyakorlatokkal segíthetjük: labdázás, zenére, ütemre menetelés, lábujjhegyen állás, járás, tyúklépés, törpejárás, óriásjárás, kargyakorlatok, törzskörzés, törzshajlítás. Ha a labdázást szógyűjtős játékkal ötvözzük (minden dobásnál, gurításnál mondani kell a gyermeknek egy szót egy adott témakörben, legyen az állat, gyümölcs, mesefigura stb.), akkor az apróságok beszédfejlődését is előre mozdíthatjuk.Az úgynevezett cselekedtető játékkal a megfigyelés, a téri irányok, a figyelem, emlékezet, szókincsbővítés, mozgáskoordináció és még számos értelmi funkció fejleszthető. Ennek lényege a mozgás, a cselekvés. A felnőtt adja az utasításokat a különböző mozgással járó cselekményekre (például Tedd a labdát a székre! Bújj át az asztal alatt! stb.), a kicsik pedig szépen végrehajtják a feladatot. A vicc kedvéért meg is fordíthatjuk néha a mókát és egy-egy utasítás erejéig gyermekünkre bízhatjuk a feladatok kitalálását” – javasolja a mozgásterapeuta.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha gyermekünk mozgásfejlődésében nagy csúszást tapasztalunk, izomzatát túlságosan feszesnek vagy épp ellenkezőleg túl lazának találjuk. Ha a néhány hónapos csöppség számára fizikai nehézség a szopizás, feszül, fejét nem tartja, “harcol” etetés közben. Ha a kicsi nem szeret hason lenni. Ha a nagyobbacskák beszédfejlődése nehézkesen indul be. Ha úgy érezzük gyermekünk szociális képességei merőben elütnek a kortársaiétól, ha nem tudunk vele kapcsolatot teremteni. A szakember korai fejlesztéssel sikeresen tudja stimulálni a kicsiket, és bennünket szülőket is megnyugtat, hasznos tanácsokkal lát el az apróságok megfelelő támogatásához.További tippek:
- Felejtsd el, hogy a sport a gyerektől veszi el az időt
- Maminbaba: jó választás, ha közös táncos sportra vágysz
- Ilyen hordozót válasszunk a különböző mozgásformákhoz
- Torna a babával – Kovács Rami tanácsai
Kapcsolódó cikkek
