Ki jogosult a CSED-re?

A csecsemőgondozási díj, azaz CSED egy biztosítási jogviszonyhoz kötött családi ellátás. Akkor lehetsz jogosult a CSED-re, ha a baba születését megelőző 2 éven belül legalább 365 napon át biztosítva voltál. Érdemes tudnod, hogy ennek a 365 napnak nem muszáj folytonosnak lennie, csupán az a lényeg, hogy ezalatt a 2 év alatt összesen meglegyen a napok száma.

A CSED-re való jogosultság szempontjából fontos az is, hogy a baba a biztosítási jogviszony ideje alatt vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szülessen.

Általában a CSED-re az édesanya a jogosult, a szülők nem választhatják ki, hogy „ki megy el CSED-re”. A vérszerinti apa (illetve az örökbefogadó apa) abban az esetben lehet jogosult a CSED-re, ha az anya az egészségügyi állapota miatt kikerült a háztartásból. Továbbá jogosult lehet a csecsemőgondozási díjra az örökbefogadó szülő vagy a gyám is.

Mikor nem jár a CSED?

Abban az esetben, ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytatsz, tehát ha akár részmunkaidőben, akár teljes munkaidőben dolgozol, nem kaphatsz CSED-et. Amennyiben munkába állsz, azt köteles vagy 8 napon belül bejelenteni.

Meddig jár a CSED?

A CSED a szülési szabadság időtartamára jár, azaz legfeljebb 168 napig (24 hétig). A szülési szabadság kezdete legkorábban négy héttel a szülés várható időpontja előtt lehet, de legkésőbb a szülés napján kell indulnia – így a CSED-et is ekkor tudod megkezdeni.

Abban az esetben, ha a babád koraszülött, és koraszülött intézetben gondozzák, a szülési szabadságnak azt a részét, amit emiatt nem vettél igénybe, a szülést követő egy éven belül – és miután a gyermekedet hazaengedték az intézetből, – még igénybe tudod venni, és így erre az időszakra a CSED-et is.

Mekkora a CSED összege?

A CSED összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 százaléka, amiből személyi jövedelemadót kell fizetni, de társadalombiztosítási járulékot nem.

A CSED alapjához a jogosultság kezdetét megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszaszámolnak 180 napot, és ennek a 180 naptári napi jövedelemnek a figyelembevételével állapítják meg a naptári napi alapot. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha ez idő alatt folyamatos volt a munkaviszonyod. Ha nem volt folyamatos a biztosítási idő, akkor nem lehet figyelembe venni a megszakítást megelőző jövedelmet. Ilyenkor visszamenőleg fognak 180 napot nézni, legfeljebb a CSED jogosultság első napját megelőző naptári év első napjáig.

Abban az esetben, ha a fent meghatározott időtartamban nincs 180 napi jövedelmed, de a CSED jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszaszámolva van legalább 120 naptári napi jövedelmed, akkor a naptári napi alaphoz ezzel számolnak.

Amennyiben nincs 120 napnyi folyamatos jövedelem sem, akkor a CSED-re való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad része lesz a naptári napi alap. A bruttó minimálbér összege 2023. január 1-től 232 ezer forint.

Ha egyéni és társas vállalkozóként mennél CSED-re, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért, ha mezőgazdasági őstermelőként, akkor a minimálbér 92 százalékát veszik alapul.

Hogyan kell megigényelni a CSED-et?

A CSED-et alkalmazottként a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével kell megigényelned, amit a munkáltatódnál kell benyújtanod.

Ha egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató vagy, akkor az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt kell benyújtanod a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj iránti kérelem együtt is benyújtható, a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” nevű nyomtatványon.

A nyomtatványokat eléred itt, a Magyar Államkincstár oldalán.

Mikor utalják a CSED-et?

Az első megállapítást és folyósítást követően havonta egyszer, utólag utalják a CSED-et. A folyósítás történhet postai úton vagy bankszámlára utalással, minden hónap 10. napjáig.