A másodlagos meddőség diagnózisa
Az Amerikai Egyesült Államokban vezetett statisztikák szerint a megfoganási nehézségekkel küzdő, 15-44 év közötti nők egyharmada másodlagos meddőségben szenved – a probléma tehát gyakoribb, mint gondolnánk. Ezt a babaszoba.hu kérdésére dr. Bakos Marcell szülész-nőgyógyász szakorvos is megerősítette. Kiemelte, hogy ráadásul nehéz ezt a diagnózist felállítani, mivel rendszerint együtt kutatják a meddőség témáját, függetlenül attól, hogy az elsődleges vagy másodlagos természetű. Előbbi jelenti azt, amikor valakinek nem sikerül megfogannia, míg a másodlagos meddőség akkor áll fenn, ha korábban már volt teherbeesés (még ha esetleg vetéléssel is zárult) és úgy nem sikerül az ismételt fogantatás.
Életvitelből eredő állapot
“Ha a szakorvos megállapítja, hogy másodlagos fogantatási nehezítettség áll fenn egy párnál, azonnal kezdődik az okok keresése, ami egy igazán összetett folyamat” – mesél a jelenségről Bakos doktor. A témáról pár percet beszélgetve világosan kiderül számomra, hogy tulajdonképpen nem egy szokásos értelemben vett kórképről van szó. Itt ugyanis a test különböző állapotait próbáljuk meg összehasonlítani, amit ugyebár aligha érdemes.
Egy 25 éves, a termékenység legintenzívebben időszakában lévő testet vetünk össze például egy 32 éves, esetleg jó néhány kilóval nehezebb, biológiailag már másképp működő szervezettel. Egy-egy állapot között ugyanis, amikor teherbeesési szándéka van a párnak, több év is eltelhet, rendszerint el is telik.
“A kor előrehaladtával pedig egyes hajlamok jobban kiütköznek és addigra nehézzé vagy lehetetlenné válhat a fogantatás” – magyarázza dr. Bakos, hozzátéve a legszemléletesebb példát: “Az első várandósság előtt például az egy pluszkilót magán viselő hölgy évek múltán hat kilogramm súlytöbblettel is bírhat. Ez a különbség a szervezete törékeny egyensúlyában jelentős lehet, ami bizony okozhat fogantatási nehezítettséget.”
Gyakori kiváltó tényezők: túlsúly, korábbi császármetszés
Leggyakrabban a fent is kiemelt túlsúlyt említik a teherbeesés esküdt ellenségeként. Ezen kívül azonban több más is okozhat másodlagos meddőséget. Riasztó például a császármetszés gyakori felelőssége. “A nagy hasi műtétek minden esetben összenövésekre hajlamosítanak. Amennyiben császármetszést követően olyan összenövés alakul ki a hasüregben, amely nehezíti vagy gátolja a petesejt lejutását a méh üregébe, az sajnos akadályozhatja az újbóli teherbeesést” – ismerteti a részleteket a szülész-nőgyógyász szakorvos. Ráadásul minél több császármetszésen esett túl valaki, ezeknek az összenövéseknek annál több esélyük volt kialakulni. “Amennyiben ez áll a fogantatási nehézség hátterében, úgy egy egynapos beavatkozással, a laparoszkóposan végzett úgynevezett adheziolízissel megszüntethetők a feltárt összenövések” – beszél a lehetséges segítségről Bakos doktor.
Egyéb egészségügyi kondíciók felelőssége
Magától értetődően a magasabb életkor is jelenthet kockázatot a másodlagos meddőség kialakulására. Idősebb korra nyilvánvalóan a termékenység mértéke egyre csökken, mígnem bezárul ez a biológiai kapu. Emellett állhatnak a háttérben korábbi fertőzések is: kismedencei gyulladás, a reprodukciós szervek fertőzései, hasi műtétek során elszenvedett fertőzések – tehát császármetszéskor is lehet fertőzést összeszedni -, szexuális úton terjedő fertőzések (pl. chlamydia, gonorrhea). Krónikus endometritis esetén – vagyis amikor a méh nyálkahártyája krónikus gyulladásban van – is nehezített az embrió számára a méh falába beágyazódni.
Mindezeken kívül endometriózis, PCOS, mióma szintén nehezített teherbeesést okozhatnak – s ezen állapotok valamelyike az életkor előrehaladtával nagyobb eséllyel áll fenn.
Kapcsolódó cikkeink:
- Minden negyedik magyar házaspárt érint a meddőség
- A gyermekáldás titka – avagy miért nem jön a baba?
- Stressz és termékenység: ez az összefüggés
Kapcsolódó cikkek
