A terhesgondozás útvesztőiben

A terhesgondozásnak nevezett vizsgálatsorozat célja az, hogy lehetőleg egészséges kisbabád szülessen úgy, hogy közben te magad is egészséges maradj. Jogos tehát, ha figyelünk erre az időszakra. A “terhesgondozás” rendszere elég szövevényes nálunk, ezért jó, ha egy-két dolgot végiggondolsz, mielőtt vizsgálatról vizsgálatra kezdesz járni. Sokféle jó megoldás lehetséges. A vizsgálatok száma sincs kőbe vésve, ahogy az esetleges problémákra is számtalanféle javaslattal találkozhatsz. Attól függ, milyen szakemberrel hozott össze a sors.

Kihez fordulhatsz?

Terhesgondozást Magyarországon háziorvos, szülész-nőgyógyász és védőnő végezhetett, egészen 2014. július elsejéig, amikor átfogó módosításokat vezettek be. Ha a terhesség alacsony kockázatú, akkor a terhesgondozást szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő végezheti, míg a magas rizikójú terhességeknél kizárólag szakorvoshoz járhat a kismama. Magas rizikót jelent többek között az anya kora(40 éves kor feletti vagy 18 évesnél fiatalabb) de természetesen számos betegséget is meghatároz az orvosi protokoll azokra az esetekre, amikor az orvosi gondozás jöhet csak szóba a terhesség alatt.

A gondozásba is bevont szülésznők önállóan végezhetik a magzati szívműködés vizsgálatát, a tapintásos vizsgálatokat, valamint a vizelet-, vérnyomás- és vércukorvizsgálatokat.

Így szerezhetsz kiskönyvet

A terhesség megállapítása továbbra is a szülész-nőgyógyász feladata maradt. A gondozással kapcsolatos történéseket a kismama gondozási könyvében kell vezetni az őt gondozó szakembernek. A kismamákat tájékoztatni kell a kötelező vizsgálatokról. A kismamát arról is tájékoztatnia kell a terhességet megállapító orvosnak, hogy amennyiben problémamentes a terhessége, szülésznőt is választhat a gondozás idejére.

Az orvosnak vagy a szülésznőnek írásban kell tájékoztatni a védőnőt a történésekről. A védőnőnek a terhesgondozási könyvben rögzíteni kell a szakorvosi lelet alapján a terhességi hét meghatározását, a rizikó-besorolást, a gondozásra területileg kötelezett szolgáltató nevét, címét és a 34. hétig a gyermekorvos nevét, elérhetőségét is.

A védőnők feladata továbbá 2014-től: a terhesgondozási kiskönyv kiállítása, a kismamának a szülésre, babagondozásra való felkészülésének segítése, illetve ő adja ki arról is az igazolást, hogy a kismama részt vett a terhesgondozáson.

Az AFP hasznos, csak nem önmagában!

A 16. héten anyai vérből végzett AFP-vizsgálat nem más, mint a sok lehetséges biokémiai jelzőanyag közül az egyiknek a mérése. Két évtizeddel ezelőtt még csak ezt az egyet tudták vizsgálni, de ma már jelentősen bővült a paletta, már ami a technikai lehetőségeket illeti. Az OEP azonban csak az AFP-t fizeti minden kismama számára, illetve bizonyos esetekben, ha az eredmény eltér a normális tartománytól, akkor még egy jelző, a szabad ßHcg vizsgálatára is sor kerülhet.

Ennek azonban alacsony a találati aránya, gyakori a hiábavaló aggodalmat keltő pozitív eredmény, amelyek miatt sok kismamát tesznek ki feleslegesen olyan további vizsgálatoknak, amelyek vetéléssel végződhetnek az esetek egy százalékában. A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban ezt a szűrővizsgálatot éppen ezért nem végzik önmagában, csupán további biokémiai jelzőanyagokkal együtt, így ugyanis akár 95 százalékosra is növelhető a találati arány az eredeti harmincról.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium nálunk is tárgyalt a vizsgálat bővítéséről, de nincs végleges döntés, és szakmai állásfoglalás sem született. Ennek az a legfőbb oka, hogy bár számtalan tény mutatja, hogy az AFP önmagában nem megbízható, az OEP nem tudja finanszírozni a sokkal drágább teszteket.

– A legfontosabb a 12. heti ultrahang, amelyen már nagyon sok mindent meg tud állapítani a jó szakember egy jó készülék segítségével – magyarázza Dobrova Beatrix pomázi védőnő. – A magzat nyaki redőjén kívül mérni tudják az orrcsont, az állcsont nagyságát, a gyomor és a hólyag telítettségét, a csöves csontok hosszát, észre lehet venni bizonyos hasadéktípusokat, vizsgálni tudják a szívet és a gerincet. Ennek alapján megállapítható a Down-szindróma kockázatának mértéke, valamint a nyitott gerinc és egyéb más belső fejlődési rendellenességek. Az ekkor végzett ultrahang és két biokémiai jelző (PAPP-A és szabad ßHcg) vizsgálata a 16. héten végezhető kvartett-teszttel kiegészítve adja a legpontosabb, 94 százalékos találati arányt a Down-szindróma valószínűségére. Az eredményt a diganosztikus vizsgálattal (korionboholy-biopszia vagy amniocentézis) lehet megerősíteni, amelyből minden kétséget kizáróan kiderül, Down-szindrómás-e a magzat. Ezt mindig elmagyarázzuk a kismamáinknak. Az AFP-vel kapcsolatban érdemes tudni, hogy kötelező vizsgálat a magyar jogrendszerben nincs, mindenkinek jogában áll visszautasítani.

Az AFP-vizsgálat 2014. július 1-vel megszűnt. (a szerk.)

Te azonban dönthetsz úgy, hogy saját költségedre elvégezteted a több biokémiai jelzőanyagot is vizsgáló tesztet. Erre akkor érdemes beruháznod, ha a családban már előfordult valamilyen genetikai rendellenesség, ha elmúltál már harmincöt éves, és ha az ultrahangvizsgálat során valamilyen kétely merült fel.

Táblázatunkban összefoglaljuk, melyik tesztelnevezés mit takar, és mikor kerül rá sor. A vizsgálatok ára 25-38 ezer forint között van. Amint látszik, a kombinált teszt kivételével valamennyi tesztnek része az AFP vizsgálata is. Ha tehát e tesztek valamelyikét elvégeztetted, a külön AFP-vizsgálat már felesleges. A sárga színnel jelölt teszt a Sejtbank Kft.-vel szerződésben álló kórházakban ingyenes a kismamáknak.

Egyedi megoldások

– Valóban nem “kötelezőek” a terhesgondozás során alkalmazott vizsgálatok – erősíti meg az elhangzottakat Dr. Fülöp Tamás szülész-nőgyógyász. – Inkább azt mondanám, hogy a terhesgondozás a magyar szokásjog alapján zajlik. Így a “kötelező” vizsgálatsorozatba beletartozik háromszori teljes vizelet- és vérképvizsgálat, négyszeri ultrahang, az AFP (ez már 2014-től nem!), a hepatitiszszűrés és a 36. héttől hetente végzett CTG-vizsgálat. De nagyon egyedi, hogy végül ki mit hogyan végeztet el. Ennek valóban nincs egységes rendszere. De ha kiderül – utólag -, hogy valamilyen vizsgálat nem történt meg, és abból bárkinek károsodása származott, akkor az orvos perelhető lesz, és a bíróság számon fogja kérni rajta.

Közben nagyon sok felesleges vizsgálatot kell elvégeztetnünk, aminek az a következménye, hogy a kismama rendelőről rendelőre jár. Ennek gyakran nem a betegségtől, inkább a perektől való félelem az oka. Mert kötelező előírás nincs – talán az orvosi tankönyv szerinti protokollt lehetne ennek tekinteni, de az már sok tekintetben idejétmúlt, hiszen ebben szerepel az AFP-vizsgálat szükségessége is. Így végül mindenki a saját legjobb belátása szerint dolgozik. A magánrendelőmben megjelenő pácienseimnek például az AFP helyett a kombinált tesztet szoktam javasolni.

Ilyenkor a kismama fizet, nem az OEP. De úgy tapasztalom, megéri, mert nem mérhető, mennyi aggodalmat okoz az anyának egy tévesen pozitív eredményt hozó AFP. Magánorvosként nehezíti a helyzetemet, hogy nem írhatok beutalót a vizsgálatokra, ezért a pácienseimnek a szakorvosi rendelőkben is meg kell jelenniük. A védőnőktől sem mindig kapok segítséget, mert ők gyakran a “kötelező” vizsgálatokat kérik számon. Mindenki mást gondol fontosnak, és ezért másképp is csinálja. Szerintem az egyik legfontosabb ebben a folyamatban az ultrahang. Valószínűleg az volna a jövő útja, ha ez erre szakosodott centrumokban magasan képzett szakemberek segítségével jó minőségű gépeken történne.

A témához kapcsolódó cikkek:

Forrás: Kismama magazin

Kapcsolódó cikkek

Terhesség Egy új ultrahangvizsgálat során kezükbe is vehetik születendő gyereküket az anyukák

Terhesség Hogyan értelmezzem az ultrahangos leletet?

Terhesség Terhességi tesztek

Terhesség Méhen kívüli terhesség

Terhesség Az első vizsgálatok

Terhesség Vérzések a várandósság első harmadában