Állatvizsgálatok alapján a tanulmány azt állítja, hogy az allergiás reakciók kiváltásáért felelős legfontosabb antitest, az immunglobulin E (IgE) átjuthat a placentán a magzatig. Az IgE egy fehérje, amely normál körülmények között nagyon csekély mennyiségben van jelen a vérkeringésben és ami összefüggésbe hozható az allergiás reakciókkal. Az IgE termelése a szervezet szükséglete szerint történik, része a védekezőrendszernek.
Az IgE az úgynevezett hízósejtekhez kapcsolódik a vérkeringésben. Az IgE tehát akkor szabadul fel, akkor termelődik belőle sok, ha valamilyen allergiás reakció következik be. Ez megjelenhet orrfolyástól az asztmáig széles spektrumon.
A vizsgálatban azt vették észre, hogy az egerek megszületésük után ugyanazokra a típusú allergénekre adtak allergiás reakciót, mint amilyen allergia az anyjuknál is jelentkezett. A laboratóriumi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az anya IgE fehérjéje képes kötődni az emberi magzati hízósejtekhez, ami felételezi, hogy hasonló módon történik a placentán átkerülés az embereknél is.
Dr. Florent Ginhoux, az A*STAR szingapúri immunológiai hálózatának (SIgN) vezető kutatója, a tanulmány egyik vezető társszerzője elmondta: “Jelenleg kevés ismeretünk van a hízósejtekről, amelyek a fejlődő magzat korai szakaszában jelen vannak. Itt fedeztük fel, hogy a magzati hízósejtek fenotípusosan érlelődnek a terhesség folyamán, és szenzibilizáló hatás kifejtésére képesek az anyai eredetű IgE-vel, amelyek átjutnak a placentán.”
A tanulmány szerint, egy erősen allergiás terhes anya potenciálisan átviheti IgE-jét a magzatba és ennek következtében allergiás reakciók alakulhatnak ki, amikor először találkozik az allergénnel.
Ashley St. John docens, immunológus a tanulmány vezető társszerzője elmondta, hogy az allergia az élet nagyon korai szakaszában kezdődik. A csecsemők allergiás reakciói szorosan kapcsolódnak az anya allergiás reakciójához, és ezt nem lehet csak genetikával magyarázni. Ez a tanulmány rámutat az allergiás reakciók egyik lehetséges módjára, amikor az anyától a fejlődő magzatig juthat el, és megmutatja azt is, hogy az allergia miként maradhat fenn a születés után – tette hozzá.
A kutatók az egereket a parlagfű pollenjének tették ki, még a terhesség előtt. Azoknak az egereknek, amelyeknél érzékenység alakult ki a pollen iránt, olyan utódaik születtek, akik szintén allergiás reakciót mutattak a parlagfűre. Az érzékenység allergén-specifikus – az utód nem reagált a poratkákra.
Különösen az érzékenység átadása az idő múlásával elhalványul. Az újszülött egerek allergiás reakciókat produkáltak, az első négy hétben, de csökkent az allergiás reakció vagy egyáltalán nem jelentkezett a születés utáni hatodik hétben.
A kutatásban sejtvizsgálatokkal és képalkotói eljárásokkal támasztották alá, amelyek kimutatták, hogy az anyai IgE kötődik a magzati hízósejtekhez, és a hízósejtek kémiai anyagokat szabadítanak fel az allergénre adott reakcióként, ezt a folyamatot vagyis a hízósejtek aktiválását degranulációnak hívják.
Ez a tanulmány azt is megmutatta, hogy az IgE transzferje a placentán egy másik fehérje, az FcRN segítségével történik. Azoknál az egereknél, akiknél kiiktatták az FcRN-t, nem kapcsolódott az anyai IgE a hízósejtekhez, és születésük után nem alakult ki allergia.
Jelenleg a világ népességének 10-30 százalékát érinti valamilyen allergiás betegség. Ez a szám folyamatosan növekszik, ezért olyan megoldásokat igyekeznek találni a kutatók, amelyek megakadályozhatják, hogy az anya átadja gyermekének az allergiáját. A kutatás a korai ekcéma kialakulására is választ adhat, főként annak fényében, hogy magas azoknál a csecsemőknél az ekcéma előfordulása, akiknek az édesanyja klinikailag igazoltan ekcémában szenved – ezt Jerry Chan professzor, vezető tanácsadó mondta.
- Kapcsolódó: A napi hidratálással nem előzhető meg az ekcéma
Az IgE placenta transzferjének további megértése és a magzati hízósejtek aktiválásának mechanizmusa kulcsfontosságú az ekcéma vagy más allergiák átadási esélyének csökkentésére irányuló stratégiák kidolgozásában.
A kutatók a jövőben arra törekednek, hogy jobban megértsék a placentán keresztül történő IgE-transzfer mechanizmusát, és azt, hogy az IgE hogyan kötődik a magzati hízósejtekhez, illetve hogyan befolyásolhatja a bőr fiziológiáját a születés után.
(via)
Kapcsolódó cikkek
