Cisztás fibrózis: a leggyakoribb monogénes betegség Európában

A leggyakoribb öröklött monogénes genetikai betegség Európában – ez a cisztás fibrózis. A betegségnek – ami komolyan megnehezítheti az érintettek életét – “beceneve” is van: 65 rózsaként is emlegetik világszerte.

Ez a név egy kanadai kórházban ragadt a betegségre, mert az ettől szenvedő gyerekek nem tudták kimondani a betegség nevét (angolul cystic fibrosis), ezért a hangzásban hozzá hasonló “sixty five roses” néven emlegették, amit végül más nyelveken is átvettek. Gyakorisága ellenére sokan nem ismerik a betegséget, nem hallottak a tünetekről, ahogy arról sem, hogy mindenkinél 4 százalék a kockázati ráta, hogy hordoz egy cisztás fibrózis mutációt. Pedig a betegség szűrhető és a szűrés segítség lehet a felelős családtervezésben.

Mit jelent az, hogy monogénes betegség?

Olyan öröklődő genetikai betegség, ami egy gén hibájához köthető. Vannak a cisztás fibrózisnál gyakoribb genetikai rendellenességek is, ilyen például a Down-kór is, de ezekben az esetekben kromoszóma-rendellenesség áll a háttérben, nem pedig génszintű hiba.

Először érdemes tisztázni, hogy mi is ez a betegség pontosan, amelynek valamilyen mutációját minden 25. ember hordozza Európában: a cisztás fibrózis változatos tünetekkel járhat és több különböző szervet is érinthet. A betegség az egészen enyhe formától a súlyos tünetekig sokféle módon befolyásolhatja a szervezet működését. Ettől a betegségtől a szervezet mirigyei a normálisnál sokkal sűrűbb váladékokat termelnek, így életveszélyes tüdőfertőzéshez, emésztési problémákhoz, férfi meddőséghez vezet a genetikai eltérés.

A betegség általános tünete a verejték nagyon magas sótartalma, amely olykor sókristályok megjelenését is okozza a beteg bőrének felületén. A tünetek súlyossága és az érintett szervrendszerek köre egyénenként változhat, és függ a betegséget okozó génhibáktól is. Súlyos esetekben a tüdő, a hasnyálmirigy, a belek is érintettek, máskor a betegségnek csak a hasnyálmirigyre vagy a reproduktív szervekre van hatása. Leggyakrabban a tüdő és az emésztőszervek érintettek a betegségben.

Vannak olyan jelek, tünetek, amelyek segítenek a betegség felismerésében:

– verejték nagyon magas sótartalma

– gyakori köhögés, sűrű felköhögött váladék

– gyakori tüdőgyulladás, ill. a tüdő megbetegedései

– alacsony testmagasság

– súlyvesztés jó étvágy ellenére

– emésztési panaszok

– újszülöttkori bélelzáródás

– férfi meddőség (azoospermia)

Mit érdemes tudni a betegség genetikájáról?

A cisztás fibrózis kialakulása a CFTR gén mutációihoz köthető. Ez a gén egy olyan fehérjét kódol, amely a sejthártyába épülve klorid-ion csatornaként működik, és a tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-, bél-, reproduktív traktus- és bőrsejtek membránjában felel a klorid-transzport folyamatokért, vagyis ezek egészséges, megfelelő működéséért. Ha olyan mutáció lép fel, amely ennek a fehérjének a működését zavarja, befolyásolja, akadályozza, az a betegség kialakulásához vezet.

Fontos tudni, hogy minden ember két CFTR génnel rendelkezik, egyiket az anyától, másikat az apától örököljük. Ha valakinek az egyik szülőtől kapott génje egészséges, a másik hibás, akkor az egyén cisztás fibrózis hordozó. Mivel a hordozó csak egy hibás génnel rendelkezik, nem lesznek tünetei, mert a másik szülőtől kapott, egészséges génje ellátja feladatát.

A cisztás fibrózis recesszív öröklődésű genetikai betegség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahhoz, hogy valaki beteg legyen, mindkét szülőjétől hibás gént kell kapnia. Azt is érdemes azonban tudni, hogy ha valakinek eddig a családjában nem fordult elő ez a betegség, nem jelenti azt, hogy az ő gyermeke sem lesz beteg – ez a recesszív betegségek hátulütője – sokszor generációkon keresztül észrevétlenül öröklődik, mert beteg csak akkor lesz valaki, ha mindkét szülője hordozó, és ő mindkettőjüktől a hibás gént kapta.

Miért jó a szűrés?

Amennyiben két hordozó gyermeket vállal, minden terhesség során 25 százalékos kockázata van annak, hogy gyermeküknél kialakuljon ez a súlyos betegség. Amennyiben legalább az egyik szülő részt vesz egy szűrővizsgálaton, mely negatív eredménnyel zárul, a kockázatuk jelentősen csökken. Amennyiben valaki nem hordozó, és ez egy szűrés során kiderül, nagyon kevés esélye van arra, hogy beteg gyermeke szülessen. Abban az esetben azonban, ha valaki hordozó, akkor a partnerét is célszerű leszűrni, mert ha mindketten hordozók, akkor 25 százalékos kockázat van arra, hogy beteg gyermekük születik. Fontos tudni a szűrésekről, hogy ezekkel a mutációk 86-90%-a kiszűrhető.

A gyerekvállalás előtti szűréssel tehát meghatározható, hogy mekkora kockázata van annak, hogy beteg gyermek szülessen. Abban az esetben, ha mindkét szülő hordozó, genetikai tanácsadással lehet segíteni a döntésben. Ma már magzati korban, vagy embrionális korban is lehet genetikai vizsgálatot végezni. Ugyanakkor ha egy pár, ahol mindkét fél hordozó, nem vesz részt szűrésen, nagy eséllyel utólag, egy súlyos beteg gyerek születése után fog kiderülni, hogy mindketten hordozók.

PGD (preimplantációs genetikai diagnosztika) segítségével az is elkerülhető, hogy két hordozónak beteg gyermeke szülessen: egy speciális lombikprogram keretében az osztódásnak indult embriókból kivett néhány sejten elvégzett genetikai teszt segítségével kideríthető, hogy az embrió örökölte-e a szülőktől a hibás gént. A kiválasztott egészséges embriót az anyaméhbe ültetve elkerülhető, hogy beteg gyermek szülessen, mert azok az embriók, akik mindkét szülői mutációt örökölték, nem kerülnek beültetésre.

A szűrés nem csak abban lehet a gyermeket tervező párok segítségére, hogy egészséges babának adhassanak életet, de a férfi meddőség okának kiszűrésére is alkalmas. Nem ritka ugyanis, hogy ennek hátterében cisztás fibrózis mutáció áll.

A férfi ondóvezeték sejtjei ugyanis nagyon érzékenyek ezekre a génhibákra, ezt azonban kevesen tudják még az orvosok közül is, így hosszú évek is eltelhetnek úgy, hogy nem derül ki, mi okozza a meddőséget. Az összes férfi meddőség 1-2 százalékának CFTR mutáció az oka, de az úgynevezett obstruktív azoospermia esetében (ilyenkor valamilyen ondóúti elzáródás okozza a meddőséget) már jóval nagyobb számról beszélünk, itt az érintettek 30 százalékánál a CFTR mutációkhoz köthető a probléma.

Amennyiben CFTR mutáció okozza a férfi meddőséget, a párok gyermekvállalása lombikprogram keretében oldható meg: a hereszövetben normális a spermiumok termelődése, így a herebiopsziával nyert spermiumokat az embriológiai labor fel tudja használni mesterséges megtermékenyítéshez.

Emésztőrendszeri tünetek

A cisztás fibrózisos gyermekeknél az első tünet, hogy a születésüket követő 24-48 órában elmarad a mekónium (magzatszurok) ürítése. A túlságosan besűrűsödött széklet orvosi beavatkozás híján bélelzáródást okozhat, ami előbb-utóbb a bélfal kilyukadásához (perforációhoz) vagy bélcsavarodáshoz vezethet. Az emésztőnedvek kóros besűrűsödése miatt további emésztési, felszívódási zavarok jelentkeznek, rendszerint 6-8 hetes korban. A gyerekek emiatt lassabban fejlődnek.

Légúti tünetek

A tüdő és légutak nyálkahártyájának mirigyei folyamatosan kórosan sűrű, nyákos váladékot termelnek, amely eltömi a léghólyagocskákat is, a tüdő légzőfelülete jelentősen csökken. A sűrű váladék nem tud természetes módon távozni, ezért a beteg kisgyermekek sokat köhögnek, és a sűrű váladék miatt a különböző légúti fertőzések is gyakoribbak.

Izzadságmirigyek

Gyermekeknél a bőr feltűnően sós ízű, mivel az izzadságmirigyek túl sok sót (nátrium-kloridot) választanak ki. Izzadáskor emiatt fokozottan ügyelni kell a só pótlására.

Epe

A kiválasztott epe sűrű volta miatt a bélbe ürített epe mennyisége is elégtelen lehet, a zsírfelszívódás csökken, ezt jelzi a széklet világos barnás, fehéres elszíneződése. Az epeutak és a máj begyulladhatnak.

Nemi szervek, ivarmirigyek

Az ondó sűrű volta és az ondóvezetékek, valamint mellékherék működési rendellenessége miatt a férfi betegek 90-98%-a nemzőképtelen, de ma már ez kezelhető. A nőknél a teherbeesés a sűrű méhnyakváladék miatt nehezebb, de nem lehetetlen.

Forrás: HáziPatika

Cisztás fibrózis: a leggyakoribb monogénes betegség Európában