Szülésre készen
A leendő anya mellei előtejet termelnek, feszülnek, medencéjében jósló fájások figyelmeztetnek a közelgő eseményre. A medence összenőtt ízesülései fellazulnak, némi tágulásra készek, egy literrel több vér kering a nő ereiben, mint normálisan. A méh, a méhnyak és a hüvely izmaiban, egyéb szöveteiben apró jelfogók jelennek meg: A kilenc hónap végére kicsiny sejtfelszíni molekulákból olyan rendszere épült ki, amely, ha a hormon formában érkező jel megérkezik, képes lesz összehúzódásra, illetve tágulásra bírni a méh és a szülőcsatorna izmait, szöveteit. És még sorolhatnánk a változásokat, az előkészületeket.
Mikor jön hát már el a döntő pillanat?
Honnan tudja a baba, mikor kell megszületnie, és honnan tudja az anya, mikor kell utat nyitnia kicsinyének?
Hogy mi váltja ki a szülés megindulását, egyelőre nem ismert pontosan, de néhány történésben már biztosak lehetünk. Félreértés ne essék, ezek és a folyamat egyes lépéseinek viszonylag részletes említésével nem szeretnénk azt sugallni, mintha az anyának ezzel tisztában kellene lennie. A tudomány által feltárt tények említésének célja pusztán az, hogy tiszteletet ébresszünk e körültekintően és igen összetett módon megtervezett, nem mindennapi folyamat iránt. Azért ilyen, hogy lehetővé tegye az anyai szervezet megbízható, külső irányítást nem igénylő működését. Vagy ha mégis kisebb-nagyobb beavatkozást igényelne, azt csak igen körültekintően szabad végezni.
Méretes és érett baba, egyre több ösztrogén hormon
A szülés egyik megindítója a gyermek kellő mérete. A kilencedik hónapban súlya hetente mintegy 250 grammot nő. Az a nyomás, amit a baba belülről fejt ki a méhfalra, egyszer csak eléri azt a határt, mellyel a baba jelt ad az anya szervezetének a szülés megindítására.
A szülés időpontját a baba érettsége, fejlettsége is befolyásolja. Döntő ideg- és hormonrendszerének, főként agyalapi mirigyének (hipofízis) és mellékveséjének fejlettsége. Ha hipofízise kellően fejlett, ösztrogénhez igen hasonló hormon termelésébe kezd. Márpedig meghatározó a progeszteron és ösztrogén hormonok egymáshoz képesti arányának megváltozása. A várandósság végén csökken a progeszteron (sárgatest-hormon) jelenléte. Magas vérbeli koncentrációjának a terhesség fenntartása volt a feladata: meggátolta a méhösszehúzódásokat. Koncentrációja nem csökken lényegesen, de az ösztrogén hatásai kerülnek túlsúlyba, s lesznek meghatározók. Az ösztrogének aktiválják az anyaméh izomzatában termelődő két másik hormonra, az oxitocinra és prolaktinra érzékeny receptorokat.
A fejlett magzat által kibocsátott hormonok is hatnak a méhlepényre, a méhlepény anyagai, enzimei pedig az anyai ösztrogén-, adrenalin- és noradrenalin hormon termelését fokozzák, majd pedig ezek visszahatnak a magzat hormonháztartására, érésére. Akkor hát hol is kezdődik a szülés? Apránként, az anyai és magzati szervezet kölcsönhatásaiból egy önerősítő folyamat veszi kezdetét.
Itt is, ott is gyűlik az oxitocin
Az anya hipofízisének hátsó lebenyében a terhesség alatt egyre több lesz az oxitocin, a méh simaizomzatának összehúzását beindítani képes hormon. Az oxitocin a magzat hipofízisében is termelődik. A magzati mellékvese egyszer csak az oxitocin előalakjait kezdi termelni. Oxitocin a méhlepény anyai eredetű szöveti rétegében (decidua) is termelődik. A szülés megindulásához szükséges oxitocin az anya szervezetében és a méhlepényben végbementő változások, a születendő baba mozgása, a méhnyakra gyakorolt hatása nyomán áll elő.
A terhesség végén a méhlepényben prosztaglandin hormonok is képződnek. A prosztaglandin-termelés növekedése közvetetten azt eredményezi, hogy a méhizomzat érzékenyebben reagál az oxitocinra, ahogy méhszáj érése felpuhulása is ennek köszönhető.
A rendszertelen vagy jósló fájások idején, amikor a hasfal megkeményedik, még alig van oxitocin a vérben, de mennyisége egyre nő.
A fájások helye – előkészületek a méhizomzatban
A fájások főszereplője az anyaméh falának középső rétegét alkotó, mintegy két centiméter vastag simaizom, vagyis a méhizomzat (miometrium). A várandósság idején az ösztrogének készítik elő arra, hogy képes legyen erőteljes összehúzódásokra. A méhben kiépülnek olyan adrenerg receptorok, melyek egyik csoportjának segítségével a méhizomzat összehúzódásra, másik részükkel elernyedésre késztethető. A szülés idejére készen állnak a miometriumban az oxitocint fogadni képes és a prosztaglandin-receptorok, melyek az összehúzódásokra adott parancsot közvetítik.
A terhesség alatt ugyancsak az ösztrogén-hormon hatására megnőtt a miometrium. Összesen három rétege közül a legerőteljesebb összehúzódásra képes középső spirálisan lefutó rostokat, a legbelső körkörösen állókat, míg a külső hosszanti lefutású rostokat tartalmaz. A fájások idején aktív izommunkát végez, szoros összeköttetésben áll a méhnyakkal, így a benne zajló változások arra és a méhszájra is áttevődnek. A méhnyak szöveteiben sokkal kevesebb az izomrost, ám annál több kötőszöveti rost található. E szövetek jó vérellátása – akárcsak a méh izomzatáé – a terhesség folyamán alakul ki, és különösen a szüléskor válik jelentőssé. Megfelelő beidegzés és természetesen jó vérellátás nélkül az utasításokat hozó hormonok nem tudnának ide érkezni, és jelet adni a szöveteknek.
A méhnyak a terhesség alatt a fertőzésektől védett, és nem enged a rá nehezedő nyomásnak. A progeszteron hatására a méhnyak sejtjei nyákdugóvá összeálló váladékot választottak ki. A méhnyak vérellátása megnő, a szülés idejére percenként 750 ml vér tud megfordulni szövetében. Élénk mirigyműködése nyomán vastagabb, duzzadt lett. A terhesség végére ösztrogén-hatásra megérik, vagyis rugalmas kollagén rostjai lebomlanak. A méhnyak falának szilárdsága a nem várandós állapothoz képest mintegy 10-12-szer gyengébb, ez a felpuhulás a nagymérvű tágulás feltétele.
Idegek és hormonok unszolása
A méhizomzatot számtalan idegi és hormonhatás egyidejűleg szinte bombázza, így az nem kerülheti el sorsát, az összehúzódásokat. A szülés beindulásában résztvevő hormonok termelődnek a méhlepényben, az anya petefészkében, agyában, a hipofízisben, a mellékvese-kérgében, s ugyanúgy a magzat azonos szerveiben is. Még a magzat tüdejében is termelődnek olyan molekulák, amelyek áttételesen hatnak a méhizomzatra, annak összehúzódására. A résztvevő hormonok puszta felsorolása is hosszadalmas, vazopresszin, ösztrogén, progeszteron, kortizol, adenocorticotropin (ACTH), jónéhányuk magzati párja, valamint a lepényi hormonok, például a CRH és a relaxin.
A vazopresszin nevű hormont például a hipofízis “gyártja”, s az oxitocinhoz hasonlóan a méhizomzatot készteti összehúzódásra. A havi ciklusok idején a méhizomzat főleg erre reagál. A szülés idejére a vazopresszint megkötni képes receptorokból is jóval több található a méhizomzatban. E hormon szerepe jó példa arra, hogy az anya fizikai és lelki állapota miként befolyásolja a történéseket. Ha az anya elfárad, kevés folyadékot iszik, só- és vízhiányos a szervezete, vízháztartása helyreállítására vazopresszint kezd termelni. Igen ám, csakhogy ezzel többek között a méhizomzatra is hat. A lelki terhek adrenalinszintjét növelve vezetnek fájásokhoz.
Időjárás és egyéb bizonytalan tényezők
Tietze 1984-ben egy New York-i orvospáros adatait publikálta, akik 1948 és 1957 közötti adatokból azt az eredményt kapták, hogy a legtöbb gyermek egyértelműen holdtölte után, a legkevesebb pedig újholdat követően születik. Az időjárás, légnyomás is befolyásolhatja a születést. Dr. Geréb Ágnes, szülészorvos például megfigyelte, hogy olyan időjárási viszonyok esetén, amikor egy-két napon belül esősre fordul az idő, gyakoribb a fájások nélküli, idő előtti burokrepedés. Magyarázat nincs rá, de egy biztos, az időjárási és nyomásviszonyok is hatással vannak a szülésre, annak beindulására.
Ahogy sejtettük is, nyoma sincs egyfajta biológiai gongütésnek, melynek egyértelmű hangjára hirtelen beindul a szülés. A baba és a mama testének párbeszéde, környezetük jeleinek értékelés nyomán együttes döntés eredménye a szülés megindulása, mely óvatosan, apránként veszi kezdetét, mintha csak anya és gyermeke együtt figyelnék, alkalmas-e az idő a nagy pillanatra, s készen állnak, hogy bármely pillanatban beavatkozzanak, leálljanak, vagy gyorsítsák a csoda lezajlását, az új élet születést.
Kapcsolódó cikkeink szülés megindulása témában:
- Visszaszámlálás! Hamarosan itt a baba!
- A szülés folyamata
- Mi a különbség a jóslófájás és az igazi szülési fájás között?
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
