A jó orvos természetesen elmagyarázza, hogy mit látsz a képernyőn, és azt is elmondja, hogy éppen mekkora a kisbabád. A leletre azonban a legtöbbször csak rövidítéseket ír, most a leggyakoribbakat segítünk értelmezni.
Gr.s./Grav.s.: a várandósság hete
HR/FHR: magzati szívfrekvencia, azaz pulzus
GS (gesztációs zsák): a gesztációs zsák még azelőtt figyelhető meg, hogy az ultrahangon látszódna az embrió, és tulajdonképpen az a képződmény, mely körbeveszi az embriót. A gesztációs zsák egyértelműen jelzi, hogy méhen belüli terhességről van szó.
CRL (ülőmagasság): az embriót az első trimeszterben, a 7-13 hét között nemcsak testrészenként mérik, hanem a teljes ülőmagasságát, vagyis a feje és feneke közötti hosszát. Ennek a hossznak az alapján meglehetősen pontosan meg lehet határozni a terhesség pontos korát, így a szülés várható időpontját is jobban megállapíthatják.
Ez nem mindig egyezik meg az utolsó vérzésből (LMP) számolt időponttal, így ha több, mint egy hét különbséget tapasztalunk, a szülés várható időpontja (EDD) is felülíródik. Ez azért is fontos, mert a későbbi vizsgálatok során már nem módosítják a szülés várható időpontját, így a mért adatok figyelmeztethetnek arra, ha a magzat nem megfelelően fejlődik.
BDP (koponya harántátmérője): a koponya két oldala, a két halánték közötti átmérő. Ezt a fontos adatot a 13. héttől mérik. A koponya harántátmérője a második trimeszter elején nagyjából 2,4 cm, míg a 40. héten 9,5 cm. Időnként a BDP mellett a koponya hosszanti átmérőjét (OFD) és kerületét (HC) is mérik. A koponya méretei segítenek pontosítani a magzat korát. Sokszor mérésre kerülnek az agykamrák tágasságai is (LV, CM).
FL (a combcsont hossza): a test leghosszabb csontjának méretéből következtetni lehet a magzat magasságára, hosszanti növekedésére, és valamennyire becsülni lehet azt is, hogy mekkora lesz az újszülött. A combcsont hosszát szintén a 11. héttől mérik, ekkor nagyjából 7-10 mm, míg a születés előtt kb. 7 cm. A combcsonton kívül időnként mérhetik a sípcsontot (TIB), a szárkapocscsontot (FIB), a felkarcsontot (HUM) vagy az alkarban található orsócsontot (RAD) és singcsontot (ULNA).
AC (haskörfogat): a has körfogatának méretéből következtetni lehet arra, hogy mekkora a magzat, hogyan fejlődik, mekkora a súlya. Ezek az adatok nagyon fontos fogódzókat jelentenek az orvosnak arra vonatkozóan, hogy a magzattal minden rendben van-e. Az AC-t bizonyos esetekben kiegészítheti a has hosszirányú, illetve keresztirányú átmérője (APAD, illetve TAD). A haskörfogat, a combcsont hosszával és a koponya harántátmérőjével szemben nem alkalmas arra, hogy a várandósság korát pontosítsák vagy megállapítsák, célja a magzat megmérése.
EFW (becsült magzati súly): a haskörfogatból, a combcsont hosszából és a koponya harántátmérőjéből nagyon jól meg lehet becsülni a magzat súlyát. Ez segíthet például a szülés előkészületeiben, illetve a szülés körülményeinek meghatározásában is. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ez csak egy becslés, és érhetik meglepetések az újdonsült anyukát és apukát a szülőszobán!
Az első genetikai ultrahangon két nagyon fontos információ is felkerül a leletre: a nyaki redő vastagsága (NT) és az orrcsont (NB).
Az ultrahangos leletre írt adatok értelmezése természetesen szakorvos feladata, és mint bármilyen más vizsgálat, ennél is lehetnek hibák. Ezért ha bizonytalan vagy, esetleg az egyik eredmény megijeszt, mindenképpen beszélj a nőgyógyászoddal, vagy konzultálj egy másik orvossal is.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
