Jó-e a joghurt székrekedésre?
Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítések száma heti háromnál kevesebb, vagy ha két székürítés között 48 óránál hosszabb idő telik el, a széklet a szokásosnál keményebb, az ürítés pedig lassú, nehéz, esetleg fájdalmas. Jellemzője továbbá, hogy ürítés után is megmarad a teltségérzet.
Okok
A székrekedés valódi civilizációs probléma: a fejlődő országokban sokkal ritkábban fordul elő, mint az iparosodott társadalmakban. Különösen veszélyeztetettek az idősek és a nők: előbbieknél a hosszú évtizedek óta fennálló helytelen életmód okozza az esetek jelentős százalékában a székrekedést, míg a nőknél a terhesség során fellépő székrekedés a legjellemzőbb.
A terhesség alatti székrekedést a megváltozott hormonális működés illetve a bélmozgás lelassulása okozza.
A székrekedés hátterében számos ok állhat, hiszen maga a probléma csupán tünet, igaz nagyon fontos jelzés a szervezettől.
A székrekedés okai lehetnek hormonális megbetegedések, melyek a belekre is hatnak. Ilyenek például a csökkent pajzsmirigy-működés, a mellékvese betegsége, a hasnyálmirigy betegségei vagy a cukorbetegség. Továbbá okozhatja idegrendszeri betegség is, pl. Parkinson-kór, a bélrendszer vérellátási zavara vagy gyógyszerek mellékhatása.
Gyerekeknél a székelési inger elnyomása okozhat gondot.
Sokszor lelki eredetű okok húzódnak meg a háttérben: környezetváltozás, stressz, rohanó életmód, és itt el is érkeztünk a székrekedést kiváltó leggyakoribb okra: a mozgásszegény, rendszertelen életmódhoz. Ez a rendszertelen, stresszes életmód azzal is jár, hogy sokan visszatartják, elnyomják székelési ingerüket, gyakori a telítettség érzése, a szervezet pedig tulajdonképpen hozzászokik ehhez az állapothoz. Ennek leghatásosabb ellenszere, ha megpróbáljuk csökkenteni a stresszt, illetve ha valamiféle ritmust viszünk a napjainkba.
Mivel segíthet magán?
Legalább három liter folyadékfogyasztás naponta és máris sokat tettünk azért, hogy a probléma megoldódjon. Székelési ingert válthat ki az éhgyomorra ivott víz, az aludttej, a joghurt, a narancslé, egyeseknél még a kávé is.
A székrekedés mögött gyakran áll az is, hogy az étrend kevés rostot tartalmaz. “A rostok olyan, nagymértékben összetett szénhidrátok, amelyet az emberi szervezet nem képes lebontani, viszont növelik a széklet tömegét és fizikai ingert jelentenek a bélfalra, így serkentve annak mozgását. Egészséges felnőttnek legalább napi 30 gramm rostot kellene fogyasztania, ám az igazság az, hogy leggyakrabban ennek töredékét vesszük magunkhoz” – mondja Pilling Róbert dietetikus, a TÉT Platform szakértője. A dietetikus tanácsai szerint ezért a legjobb módszer, ha ügyelünk étrendünk rosttartalmára, és sok gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk.
A búza- vagy a zabkorpa, a teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruk megindítják a bélmozgást, csakúgy, mint a lenmag, a szilva, az eper, a málna, a dinnye és a barack.
Ám igazi segítséget jelenthet a natúr vagy akár gyümölcsjoghurtba kevert korpa is reggelire.
“Az élőflórás, tehát probiotikus tulajdonságú joghurtfélék más módon is hozzájárulhatnak a székrekedés elkerüléséhez: a jótékony hatású baktériumok több kutatás szerint is javítják az úgynevezett tranzitidőt, vagyis azt az időtartamot, amíg az ételek a bélrendszeren áthaladnak, így a széklet puhább állagú marad” – mondja a szakértő.
Székrekedés ellen hatásosak a gyógyteák is: a csalán, a csipkebogyó, málnalevél vagy az ezerjófű.
Nem tesznek jót viszont a csokoládé, a fekete tea, a fűszeres ételek, a finomított és rostokban szegény élelmiszerek.
Természetesen mindezek mellett elengedhetetlen a mozgás: fokozza a bélmozgásokat, a fizikai erőnlétet és állóképességet. A rendszeres sporttól jobb lesz a szervezet vérellátása. Ennek köszönhetően az emésztés, az anyagcsere gyorsabbá válik. Székrekedésre különösen jó hatással van a séta és az úszás.
Kapcsolódó cikkeink:
- Székrekedés
- Nem adja, ami az övé – anális fixációk
- Három házi gyógymód a székrekedésre
- Székrekedés: a megelőzéstől a kezelési formákig
Kapcsolódó cikkek
