„Amikor a köldökzsinór elszakad, a vérkörök kettéválnak, a véráram megpördül, és a magzat, aki eddig az anya szívével élt, most önálló szívet kap, saját, maszek létcentrumot, amely innen kezdve fáradhatatlanul veri az Élet ritmusát. Az új lény, mint egy kis autó, leszalad a Teremtés futószalagjáról. Innen kezdve hol hevesen, hol békésen dobogó szívvel, felpörgetve vagy alapjáraton, de egyedül is üzemel – a misztérium megtörtént. Élet született” – fogalmaz nagyon szemléletesen Müller Péter.
Ezt a misztériumot azonban villámgyorsan megtörhetik az egészségügyi intézményekben az olyan káros gyakorlatokkal, mint a korai köldökzsinór-elvágás és az azonnali rutinszerű fürdetés. Ezekről kérdeztem Bundy-Gerőházi Anna szülésznőt.
I. A korai köldökzsinór-ellátás mint káros szülészeti gyakorlat
Mi történik a születés utáni percekben?
Miután kisbabánk a világra jött, az oxigéndús vér még tovább áramlik a méhlepény felől a testébe. Miközben az újszülött áttér a tüdőn keresztüli légzésre, a köldökzsinórban futó erekben is megszűnik a vér pulzálása, ennek pedig szemmel látható jelei is vannak.
A köldökzsinórról
A köldökzsinór a magzat és a méhlepény között teremt kapcsolatot, átlagos hossza 55 cm, és legtöbbször 3 ér (2 verőér és 1 visszér) található benne. Az ereket – amelyek a spirálisan felcsavarodott szerkezet miatt hosszabbak, mint maga a köldökzsinór – egy zselés anyag, az ún. Wharton kocsonya veszi körbe, ami megóvja őket az összenyomódástól.
Ahogy ugyanis a zsinórban fogy a vér, egyre puhább és világosabb lesz, a folyamat végére az eredeti sötétlilából fehér színűvé válik– tudtam meg a szülésznőtől, aki elmondta, hogy ideális esetben ekkor kellene a köldökzsinór-ellátásnak is megtörténnie. Ugyanakkor ennek ideje és módja nagyban függ a szülés helyszínétől.
Mikor vágják el a köldökzsinórt?
A medikális gyakorlatban sokszor rögtön a születés után – vagy csak jelképes időt várakozva – vágják el a zsinórt. Otthonszülésnél azonban a köldökzsinór ellátása jellemzően a méhlepény megszületését követően (akár egy órával a szülés után) történik meg – avat be Bundy- Gerőházi Anna.
Ha szülőként mi magunk is a kései beavatkozás mellett szeretnénk dönteni, akkor jelezzük a kórházban a szakszemélyzetnek! Amennyiben azonban őssejtlevételt is szeretnénk, akkor tudnunk kell, hogy ez nem teszi lehetővé a kései köldökzsinór-ellátást, mert ilyenkor a zsinórban és a lepényben lévő vér egy gyűjtőedénybe kerül – jelezte a szakértő.
Milyen egészségügyi előnyökkel jár a kései köldökzsinór-ellátás?
A magzat vérének kb. 30 százaléka a méhlepényben van magzati majd újszülött korban is; amikor tehát korai köldökzsinór-ellátást végzünk, saját vérétől fosztjuk meg a babát. Ezzel szemben a kései köldökzsinór-ellátás lehetővé teszi, hogy az újszülött visszakapja saját vérét annak összes összetevőjével együtt, ennek következményeként pedig normál tartományban marad a hematokrit- és hemoglobinértéke, és kevésbé veszélyezteti őt az anaemia (vérszegénység) – hangsúlyozta Anna.
A kései elvágás a tüdő számára is megkönnyíti a kinti világhoz való alkalmazkodást – hiszen még percekig segíti a lepényből áramló oxigéndús vér –, és különösen előnyös a koraszülött kisbabáknak, mert jelentős mértékben megelőzhetőek vele az őket veszélyeztető agyvérzés és fertőzések.
Mennyi idő múlva vágható el a köldökzsinór?
A kései köldökzsinór-ellátás a WHO ajánlásai között is szerepel. Ezek szerint, ha nincs akadályozó tényező, akkor minimum egy percet kell várni a zsinór elvágásával. Anna tapasztalatai szerint is csupán néhány perc türelmes várakozásra van szükség, mialatt az újszülött az édesanyja csupasz mellkasán pihenhet, és akár megkezdheti a kúszást az anyamell irányába.
A Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat módszertani ajánlásában arról is olvashatunk, hogy a spontán légző újszülöttek esetében a késői köldökellátás úgy is megtörténhet, hogy a babát az édesanya hasára, vagy akár mellkasára helyezik bőr-bőr kontaktusban, és betakarják őket. Sőt! Az optimális köldökzsinór-ellátást – ha az újszülött jó állapotban van – a császármetszésnél is lehet alkalmazni a műtőben – hangsúlyozta Bundy-Gerőházi Anna, aki kiemeli, hogy káros gyakorlat, amikor az ellátó személyzet tenyerével a zsinórból az újszülöttbe préseli a vért gyorsított tempóban (köldökzsinór „fejése”).
II. A rutinszerű, azonnali fürdetés mint káros szülészeti gyakorlat
Az anyától való elszakítás extrém stressz a baba számára, ezért a megszületését követően az a legfontosabb – ha ezt mindkettőjük állapota megengedi –, hogy azonnal és háborítatlanul bőr-bőr kontaktusba kerülhessen az édesanyjával, és ha minden rendben van vele, akkor ott maradhasson a következő órákban. A hazai gyakorlat azonban épp ebben az érzékeny periódusban ragaszkodik egy sor olyan dologhoz, amit későbbre is el lehetne halasztani. Ide tartozik többek között az újszülött mérése, részletes fizikális vizsgálata és a rutinszerű, azonnali fürdetés is, ami Anna szerint egy berögzött, kifejezetten káros és traumatizáló gyakorlat.
Merüljünk, hogy a babákat ne merítsék!
Így látja ezt a Másállapot a Szülészetben Mozgalom is, akinek aktivistái a Békés Születés(é)ért Támogatókör aktivistáival együtt 2020 februárjában a jeges Kettős-Körös vizébe merültek Szanazugnál, hogy felhívják a figyelmet az aranyórát megszakító fürdetés káros gyakorlatára. Álláspontjuk szerint a korai fürdetés gyakorlata mindig szeparációval jár, és az Egészségügyi Törvény értelmében sérti a kiskorú páciens azon jogát is, hogy szülője, törvényes képviselője, vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjon. Úgy vélik, elvárható, hogy a hazai szakemberek ismerjék és kövessék a tudományos bizonyítékokon alapuló gyakorlatokat és azok előnyeit, és ezek közül a legjobbat ajánlják fel a kismamáknak.
Fontos azonban az is, hogy a nők – nyomásgyakorlás nélkül – élhessenek önrendelkezési jogukkal, azaz eldönthessék, hogy milyen beavatkozásokban, kezelésekben szeretnék részesíteni magukat és gyermeküket – így arról is ők kell, hogy döntsenek, hogy a babát megfürdethetik-e egyáltalán.
Mit mondanak a fürdetésről a szakmai ajánlások?
A WHO ajánlása szerint az első fürdetéssel minimum 24 órát kell várni a születés után, de ha kulturális okokból ez nem valósulhat meg, akkor is javasolt a 6 órás várakozási idő. A szakmai ajánlások azonban azt is egyértelművé teszik, hogy az anya és babája szeparációja az első 24 órában egyáltalán nem ajánlott – emelte ki Bundy-Gerőházi Anna.
A legújabb, 2019-es hazai ajánlás, ami az Egészségügyi Közlönyben jelent meg, rezonál a WHO javaslataival:
„A születést követő első órában nem ajánlott rutinvizsgálatok és -beavatkozások végzése. Az újszülött mérése, vizsgálata, esetleg fürdetése legkorábban a második órában végzendők el. Ettől csupán akkor térünk el, ha az anya másként kívánja, illetve, ha az anya vagy az újszülött állapota miatt szükséges valamilyen beavatkozást vagy korábbi státuszvizsgálatot végezni. Az egészséges újszülött vizsgálata akár 24 óráig is halasztható, az első fürdetés pedig 24 óra utánra is halasztható”
Mi lenne az ideális ellátási forma az újszülött számára?
Anna szerint fontos, hogy születése után mihamarabb óvatosan felitassák az újszülöttön lévő magzatvizet, esetleg kisebb vérfoltokat – amelyek az anya gátsérüléséből adódhatnak – egy előmelegített, puha textíliával (amíg nedves a baba, párolog róla a víz, ki van téve a kihűlés veszélyének). A gyors, óvatos szárazra törlés után azonban a kisbaba helye az anyja hasán, mellkasán van, és nem szükséges szeparálni, fürdetni és eltávolítani a magzatmázat.
A Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat gyakorlata szerint
A szárazra törlés után válaszoljuk meg az újszülöttel kapcsolatban az alábbi 3 kérdést:
- Időre született?
- Lélegzik-e vagy sír?
- Jó-e az izomtónusa?
Ha mind a 3 kérdésre „IGEN” a válasz – azaz időre született, jól lélegzik és jó az izomtónusa – akkor az újszülöttet tegyük az édesanyjára a bőr-bőr kontaktus biztosításához, a rutin ellátás keretében. (Forrás)
Miért ne mossuk le a magzatmázt az újszülöttről?
A magzatmáz (Vernix caseosa – egy fehér, krémes biofilm a baba bőrén – szerk.) magzati korban a bőr védelmét biztosítja a felázás ellen, újszülöttként pedig a külvilágból érkező kórokozókkal szemben nyújt védelmet. Ez egy kórházi környezetben kimondottan fontos lenne – mutat rá a szülésznő.
Az időre született babákon kevesebb a máz koraszülött társaikhoz képest, a túlhordott babákon pedig már alig lehet látni a máz maradványait. Akármennyi mázzal is született a baba, 2-3 nap alatt lepereg róla természetes módon.
A fürdetés mint szeparáció
Az alapvető jogok biztosnak jelentése szerint: „… az anyának joga van ahhoz, hogy újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt nem zárja ki egészségi kockázat, az ő vagy az újszülöttje egészségi állapota. E törvényi rendelkezés egységnek ismeri el az anyát és gyermekét, védendő értékként határozza meg a folyamatos, háborítatlan együttlétüket.”
A rutinszerű fürdetés azonban egyet jelent a baba szeparációjával. Milyen hatással lehet ez rá? – kérdeztem Annát.
Azoknál a babáknál, akik megszakítás nélkül az édesanyjukkal lehetnek:
- kisebb a valószínűsége a légzési problémáknak,
- normál tartományban mozog a szívritmusuk, valamint
- a testhőmérsékletük és a vércukorszintjük
- az anyatej termelődését,
- a szoptatás sikerét és
- a biztonságos kötődés kialakulását
Az igény szerinti szoptatással pedig megelőzhető az elhúzódó újszülöttkori sárgaság. Ezektől az előnyöktől megfosztja az anya-baba egységet a szeparáció.
Útravalóul
„Az újszülött egy különálló személy, akinek autonóm jogai vannak, és az anyának vagy más gondozónak minden döntést úgy kell meghoznia, hogy az a legjobban szolgálja a gyermek érdekeit. Az egészségügyi rendszereknek biztosítaniuk kell az anya és az újszülött egészségét, biztonságát és méltóságát, ügyelve arra, hogy teljes védelmet nyújtsanak az emberi élet ezen legalapvetőbb párosának.” (Forrás)
Kapcsolódó cikkek
