Makroszómia (macrosomia): mikor lesz nagyobb súlyú a baba kelleténél?
A makroszómia (vagy más néven magzati túlnövekedés, macrosomia) esetében az újszülött testsúlya a vele azonos terhességi hétre született babák 90%-ánál nagyobb (90-es percentilis felett van).
Mekkora az átlag magzati testsúly?
Az ideális születési súly a 40. héten 2700 és 4000 g közötti.
A 4 kg-nál nagyobb súlyú babák tehát nagy magzatnak, az 5 kg felettiek pedig óriási magzatnak számítanak.
Mi lehet az oka a makroszómiának?
Néhány ritka esetben valamilyen genetikai betegség húzódik meg a háttérben. Ilyen genetikai ok lehet például a Beckwith-Wiedemann szindróma. Az ezzel a rendellenességgel született gyerekek nagyobb testsúllyal és hosszal jönnek a világra, és fejlődésük üteme is sokkal gyorsabb társaikénál, valamint belső szerveiket is érinti a betegség.
A genetikai tényezők közül ki kell emelni, hogy a nagyobb súllyal és testmérettel született szülőknek szintén nagy eséllyel születhet nagyobb testsúlyú babája.
A makroszómia (macrosomia) legtipikusabb oka többnyire azonban az anya nem megfelelően kezelt vagy elhanyagolt cukorbetegsége. Ilyen esetben a magzati túlnövekedés kockázata 40%, és sajnos számolni kell a szülés során előforduló komplikációkkal is. Külön ki kell emelni az úgynevezett terhességi cukorbetegség problémáját, hiszen a cukorbeteg terhes nők 90%-a terhességi cukorbetegségben szenved.
A terhességi cukorbetegség szűrését a terhesség 24-28. hete között végezhetik el orális glükóztolerancia teszt segítségével. Amennyiben az édesanyánál igazolódik a terhességi cukorbetegség, akkor folyamatos diabetológiai kontrollra kell járnia, és az orvosa által előírt étrendi módosításokat valamint gyógyszeres kezeléseket szigorúan be kell tartania.
A kezeletlen, elhanyagolt cukorbetegség a magzatot is hátrányosan érinti, hiszen nagy mennyiségű cukrot kap a méhlepényen keresztül, ami az inzulin-elválasztás fokozódásához vezet. Mivel az inzulin erőteljes növekedési hormon, így hatására a magzat növekedése felgyorsul.
A makroszómia egyéb rizikófaktorai
Mi a helyzet azokkal a gyermekekkel, akiknek az édesanyja nem cukorbeteg, mégis nagy testsúllyal születnek? Az ő esetükben mi okozhatta a problémát?
A Szent Imre Kórházban végzett korábbi vizsgálatok szerint a magzati makroszómia igazolt kockázati tényezői között – amennyiben az anya nem cukorbeteg – a következők szerepelnek:
– az anya idősebb kora (nemzetközi vizsgálatok 35 év feletti kort említenek)
– az anya nagy testmagassága
– az anya magas testtömegindexe (ha az anya túlsúlyos)
– a korábbi terhességek során született makroszómiás magzatok
– a leány újszülött
– az idősebb születési hét (túlhordott magzatok)
Az vagy, amit megeszel?
Időről időre felmerül a kérdés, vajon mennyiben befolyásolja a magzat súlyát és testmagasságát az, hogy az édesanya milyen táplálékot vesz magához?
Sokan úgy vélik, hogy a mai táplálékok összetétele, az állattartásban és növénytermesztésben alkalmazott módszerek igen sokat változtak az elmúlt évtizedekben, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a magzat fejlődését. Ezekről azonban csak nagyon óvatosan szabad nyilatkozni, hiszen alapos, hosszútávú vizsgálatok kellenének ahhoz, hogy biztos tudásunk legyen erről a kényes kérdésről.
Szintén gyakori vélekedés, hogy a különféle terhesvitaminok hatására is nagyobb babák születnek.
Czeizel Endrétől tudjuk, hogy egy 6000 fős vizsgálat szerint azok a nők, akik folyamatosan szedtek terhesvitamint, mindössze 74 g-mal nagyobb súlyú babát szültek, mint azok, akik nem. Így ezek szerint a terhesvitaminok nem okoznak jelentős súlytöbbletet.
Veszélyes lehet-e a makroszómia?
A nagyobb súlyú magzat kihordása megterhelheti az anya szervezetét, keringését, és számtalan komplikációhoz vezethet. Emellett a baba hüvelyi úton történő szülése is nagyobb kockázattal (sérülésveszéllyel) járhat, éppen ezért ezeket a babákat sokszor császármetszéssel hozzák világra.
A cukorbeteg édesanyák magzatainál a nagy súly és termet mellett számolni kell azzal is, hogy szerveik (máj, szív) is nagyobbak leszenek. A nagyobb szív szívelégtelenséghez is vezethet. Szintén gyakori lehet ezeknél a gyermekeknél a születést követő légzési nehézség.
A makroszómiás babáknál megfigyelhető az idegrendszer fejletlensége, valamint – a cukorutánpótlás megszűnésével – a szülést követő alacsony vércukorszint. A hipoglikémiával számtalan kellemetlen tünet járhat: a baba ingerlékeny, nehezen vagy rosszul szopik, izomtónusa nem megfelelő.
Nagyon fontos tehát a cukorbeteg édesanya megfelelő gondozása, és állapotának folyamatos nyomon követése.
Ezek a cikkek is a makroszómiához és a magzat fejlődéséhez kapcsolódnak: