ENSZ által felkért tudósok azt a feladatot kapták, hogy a születés előtti és körüli életidő legújabb kutatási eredményeire alapozva dolgozzanak ki olyan kapcsolatfejlesztő és nevelési módszereket, amelyek a fogamzás pillanatától hozzásegítik a gyermekeket a harmonikus fejlődéshez, javítják az anya-magzat, valamint az anya-csecsemő kapcsolatot.
Magzatkárosító szorongások
A magzatot ért hatások meghatározó módon hathatnak későbbi életére, megszabhatják fejlődési pályájának ívét. Az anyai stressz és szorongás a magzatban “hajszálrepedéseket” hoznak létre, amelyek a baba fejlődésével egyre mélyebbek lesznek. Később beletorkollhatnak különféle pszichoszomatikus betegségekbe, és lerövidíthetik az életidőt.
Az anyai stressz, a szorongás hatással van a magzat, a csecsemő, valamint az agy fejlődésére. Az agy fejlődéséről azért kell szólni, mert sok új gondolatot tartalmaz, és főleg a szemléletünket újítja meg, s másképp láttatja velünk az öröklött/szerzett tulajdonságok kérdését.
Már a méhen belül is sérülnek
A konferencián a stresszkutatásokat Bea Van den Bergh belgiumi pszichológus képviselte, aki azokat a tanulmányokat ismertette, melyek a várandóság alatti anyai érzelmek és a terhességi, szülési komplikációk közötti összefüggéseket vizsgálják. A legfontosabb eredmény, hogy kimutatható a terhesség alatti distressz (tartós szorongás) és a koraszülés szoros kapcsolata. Ez azt jelenti, hogy mind a dohányzás, mind a stressz egymástól függetlenül is okozhat koraszülést, s ennek megfelelően alacsonyabb születési súlyt. Ez pedig komoly rizikófaktort jelent sok mentális, pszichoszomatikus betegségben, neurológiai károsodásban.
A szerző külön hangsúlyozott néhány két évtizedre kiterjedő, nyomonkövetéses vizsgálatot, amelyek szerint az alacsony születési súly későbbi következménye a koszorúér-megbetegedés is lehet, vagyis fennáll a szívinfarktus veszélye. Ki gondolná, hogy az élet 4-5. évtizedében bekövetkező infarktus kiindulópontja az anyaméhben töltött stresszes időszak lehet.
Véletlen babák
A legsúlyosabb stresszfaktor a nem kívánt gyermekáldás, de ide sorolható a véletlenszerűen fogant babák egy hányada is, amikor a szülőknek már határozott terveik voltak, amelyeket a gyermek váratlan érkezése keresztülhúzott. Ha a baba elfogadása hosszú időt vesz igénybe, akkor az a benyomás alakulhat ki benne, hogy rosszkor jött a világra, útban van, senkinek sincs szüksége rá.
Ilyen nehezen elfogadott vagy eleve elutasított babáknál a CTG-vizsgálatokon 180-200 körüli pulzusfrekvenciát mérnek, ami egyébként már majdnem életveszélyt jelent. A keringés és a szív tehát folyamatosan a kritikus határérték körül van. Nem csoda, hogy néhány évtized múltán pont ezek a rendszerek mondják fel a szolgálatot. Felvetődik a kérdés, mit tehetünk az ilyen babák érdekében, hogy életük ne torkolljon valamilyen súlyos megbetegedésbe.
Szociális háló
Komolyan kell tehát venni a stresszkutatások eredményeit. Egy tanulmány szerint, ha a kismamákat támogató szociális háló veszi körül, akkor nagyobb súlyú babákat hoznak a világra. A pszichoszociális támogatás tehát nagyon fontos a magzat fejlődése szempontjából. Különösen az, hogy a kismamához közelálló személyek meleg, elfogadó, szerető, támogató légkört teremtsenek anyának és magzatának egyaránt.
Ezek is érdekelhetnek:
V.évf./3.szám
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
