A terhesgondozási rendszert 2014. július 1-gyel egy rendelettel újraszabályozták. A változások egy részét örömmel fogadta a szakma és a kismamák is. A módosításokon 2015. februárban még finomítottak. Összegyűjtöttük, mit kell tudniuk a várandós kismamáknak.
A terhesgondozást problémamentes (vagy, ahogy a szabályozás fogalmaz: alacsony kockázatú) terhesség esetén szülés-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő végezheti, míg a magas rizikójú terhességeknél kizárólag szakorvoshoz járhat a kismama. Az újdonság tehát az volt, hogy – ha a körülmények ezt lehetővé teszik – szülésznőhöz is járhat a babát váró anyuka.
Más a helyzet a magas kockázatú terhességeknél. Magas rizikót jelent többek között az édesanya kora, amennyiben 40 éves kor feletti vagy 18 évesnél fiatalabb, de természetesen számos betegséget is meghatároz az orvosi protokoll azokra az esetekre, amikor az orvosi gondozás jöhet csak szóba a terhesség alatt.
A terhesség megállapítása ugyanakkor továbbra is a szülész-nőgyógyász feladata maradt. Az ezzel és a gondozással kapcsolatos történéseket a kismama gondozási könyvében kell vezetni az őt gondozó szakembernek. A kismamákat tájékoztatni kell a kötelező vizsgálatokról, s bár a korábbi verzióban az szerepelt, hogy a térítéses vizsgálatokról is, utóbbi végül kikerült a szabályozásból. A kismamát arról is tájékoztatnia kell a terhességet megállapító orvosnak, hogy amennyiben problémamentes a terhessége, szülésznőt is választhat a gondozás idejére.
A gondozásba is bevont szülésznők önállóan végezhetik például a magzati szívműködés vizsgálatát, a tapintásos vizsgálatokat, valamint a vizelet-, vérnyomás- és vércukorvizsgálatokat.
A terhesgondozásban főleg dokumentálási szabályok változtak még a tavalyi szabályozáshoz képest február közepétől. Így a felelős személynek (orvos, szülésznő) írásban kell tájékoztatni a gondozást végző védőnőt a történésekről. A védőnőnek a terhesgondozási könyvben rögzíteni kell a szakorvosi lelet alapján a terhességi hét meghatározását, illetve a rizikó-besorolást, valamint a gondozásra területileg kötelezett szolgáltató nevét címét és a 34. hétig a gyermekorvos nevét, elérhetőségét is.
Fontos változás volt még, hogy a kötelező vizsgálatok közül kikerült az úgynevezett AFP vizsgálat. A nyolcvanas években bevezetett vizsgálatot a nyitott gerinc és a Down-szindróma kiszűrésére használták, de sokan kritizálták, számos kismamát ijesztettek meg a túl magas vagy túl alacsony eredmény, miközben egyre többen hangsúlyozták, hogy számos más faktor is befolyásolja az AFP-értéket (ilyen lehetett a terhesség idejének megállapítása, az anyuka cukorbetegsége vagy az, hogy a kismama dohányzik).
A tavalyi változás következménye tehát az, hogy ezt a vizsgálatot ultrahang vizsgálattal váltják ki. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy az új terhesgondozási rendszerben nem négy, hanem csak három kötelező ultrahang vizsgálat van.
Az is fontos információ, hogy a megújult rendszerben a 37 év feletti kismamáknak kötelező genetikai vizsgálaton kell részt venni a 11-13. héten. Abban az esetben, ha felmerül a genetikai rendellenesség alapos gyanúja, akkor a 12-13. héten a méhlepény, illetve 16-17. héten a magzatvíz vizsgálatával igyekeznek kiszűrni a betegséget.(Ha valaki nem szeretné vállalni ezeket a vizsgálatokat, akkor vérvizsgálatot is választhat, ezt azonban az OEP már nem támogatja.)
Az új terhesgondozási rendszerben a háziorvosokra is nagyobb feladat hárul. Részben azért, mert a kismamánál meglévő rizikófaktorokra felhívja az anyukát gondozó szakember figyelmét, illetve az ő feladata az is, hogy a trimeszterenkénti vizsgálatokra beutalja a várandós anyukákat. A védőnők feladatai is hangsúlyosabbak 2014-től. Az ő felelőssége, hogy kiállítsa a terhesgondozási kiskönyvet, segít a kismamának a szülésre, babagondozásra való felkészülésben, megismeri a kismama körülményeit, tanácsokkal látja el és ő adja ki arról is az igazolást, hogy a kismama részt vett a terhesgondozáson.
Ultrahang vizsgálat
Ami általánosságban elmondható
A 24. hétig 4 hetente, 25. héttől a 36. hétig 3 hetente, majd hetente ajánlott a terhesgondozáson való részvétel, ha pedig a kismama túlhordja a babát, akkor naponta. A kismamáknak gondozási kiskönyvet, leleteket kell magukkal vinniük. A laborvizsgálatok esetén reggeli vizelettel, a vérvételekre éhgyomorral, az ultrahangvizsgálatokra pedig lehetőleg üres húgyhólyaggal kell érkezni. A testsúlyt és vérnyomást is ellenőrzik, illetve a 16. héttől a magzati szívhangokat is figyelik. A kismamáknak fogászati kontrollra is kell járniuk.
A terhesség első trimeszterében végzendő vizsgálatok:
– vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvt indexek, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám)
– vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, urobilinogen, üledék)
– HBsAg szűrés
– szifilisz szűrés
– vércsoport meghatározás és vörösvértest ellenanyagszűrés
– ultrahang szűrővizsgálat 11-13. héten
– genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
– fogorvosi vizsgálat
– háziorvosi (belgyógyászati, EKG) vizsgálat
A terhesség második trimeszterében végzendő vizsgálatok
– ultrahang szűrővizsgálat a 18-20. héten
– terheléses vércukorvizsgálat (éhomi és 75 g glukózfogyasztás után 120 perccel) a 24-28. héten
– vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvt indexek, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám) és vörösvértest ellenanyagszűrés a 24-28. héten
– vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, urobilinogen, üledék) a 24-28. héten
A terhesség második trimeszterében végzendő vizsgálatok
– ultrahang szűrővizsgálat 30-32. héten
– vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvt indexek, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám) és vörösvértest ellenanyagszűrés a 36-37. héten
– vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, urobilinogen, üledék) a 36-37. héten
– kardiotokográfos szűrővizsgálat 38., 39., 40. héten*
*Forrás: MAGYAR KÖZLÖNY 52. szám; 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet – 2014. április 8.
Kapcsolódó cikkeink: