A 2014-es EMMI rendelet alapján terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a szülésznő, továbbá a családorvos és a védőnő együtt végzi. A törvény értelmében a várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos megállapítja a méhen belüli várandósságot, elvégzi az állapotos nő rizikó-besorolását és erről igazolást állít ki.
Amennyiben a szülész-nőgyógyász a várandósságot alacsony rizikójúnak ítéli meg, akkor a kismama gondozását szülésznő is végezheti. Magas rizikójú várandósság esetén kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvos végezheti a gondozást szakellátás keretében.
Általánosságban elmondható, hogy a 24. hétig 4 hetente, a 25. héttől a 36. hétig 3 hetente, majd ezt követően hetente ajánlott a terhesgondozáson való részévétel.
Milyen vizsgálatokat végezhet a védőnő?
A várandósgondozás keretében, a védőnői tanácsadás alkalmával a védőnők a vonatkozó szakmai irányelv alapján komplex várandósgondozást végeznek. A védőnő az alábbi fizikális és diagnosztikai alapvizsgálatokat végezi el a terhesgondozás során:
- testtömeg és testmagasság mérése
- haskörfogat mérése
- vérnyomás és pulzusszám mérése
- szájüreg és fogazat megtekintése
- a bőr vizsgálata
- alsó végtag megfigyelése és vizsgálata
- magzati szívműködés vizsgálata a 16. héttől
- a várandósság külső tapintásos vizsgálata
- az emlők megtekintése és tapintásos vizsgálata
- vizelet vegyi, illetve tesztcsíkos vizsgálata
- vércukorvizsgálat tesztcsíkkal
Milyen szűrővizsgálatokon kell részt vennie a várandós nőnek?
A várandós nőnek a terhesgondozás során a magzat korához igazodó vizsgálatokon kell részt vennie. A magyarországi terhesgondozási protokoll trimeszterenként az alábbi, minimálisan elvégzendő vizsgálatokat tartalmazza:
I. trimeszter (1-12. hét)
Terhességet megállapító ultrahang
A pozitív terhességi tesztet követő első ultrahangvizsgálat feladata annak megállapítása, hogy a terhesség méhen belül van-e, illetve élő terhesség áll-e fenn. Ez azért fontos, mert a méhen kívüli terhesség akár életet veszélyeztető állapotot is jelenthet, illetve korai terhességben előfordulhatnak olyan szövődmények, ami miatt nem fejlődik tovább a várandósság.Ha szükséges, ekkor megtörténhet a méhnyakrákszűrés is.Ha igazolódik a méhen belüli, élő terhesség, a nőgyógyász szakorvos igazolást ad ki a terhességről, mellyel a területileg illetékes védőnői szolgálatot kell felkeresni gondozásba vétel céljából.
Laborvizsgálatok
A terhesség megállapítását követően laborvizsgálatokra (vér- és vizelet-mintavételre) kerül sor. A vérkép vizsgálat során teljes vérképet, éhgyomri vércukrot, máj- és veseműködésre utaló vizsgálatot végeznek, továbbá ekkor kerül sor a vércsoport meghatározásra és a vörösvértest-ellenanyagok szűrésére is. A magyar törvények szerint kötelezően szűrendő a szifilisz és Hepatitis B, ez is ekkor történik meg.
A vérvizsgálat mellett sor kerül vizeletvizsgálatra is (fehérje, genny, cukor, aceton, urobilinogén, üledék).
Genetikai tanácsadás
Ha a várandós nő a fogamzáskor betöltötte a 37. életévét, akkor genetikai tanácsadáson kell részt vennie. Ennek során a szülők klinikai genetikus szakember segítségével ismerhetik meg az adott terhességre vonatkozó életkori kockázat mértékét, továbbá tájékoztatást kapnak a további szűrő- és diagnosztikus tesztekről.Az egyéni genetikai kockázat az OEP által nem támogatott, így költségtérítéses vizsgálatokkal pontosítható, ilyen a 11-13. héten végzendő kombinált teszt (mely vérvételből és ultrahangvizsgálatból áll) és a nem invazív prenatális teszt (NIPT), melynek során az anyai keringésben jelen lévő magzati DNS mennyisége alapján kapunk információt arról, hogy kell-e kromoszóma-rendellenességre (pl. Down-szindróma) számítanunk.Amennyiben felmerül genetikai rendellenesség gyanúja, akkor invazív genetikai vizsgálat (méhlepény biopszia, magzatvíz vizsgálat) segítségével tudják diagnosztizálni a betegséget. Ezek a beavatkozások folyamatos ultrahang kontroll mellett történnek a hasfalon keresztül bevezetett vékony tű segítségével.
Fogorvos
A magyar terhesgondozási protokoll része a fogászati szűrővizsgálat is, amelyre szintén az első trimeszterben kerül sor.
Belgyógyászati vizsgálat
Az első trimeszterben egy rutin belgyógyászati vizsgálatra is sor kerül. Ezt többnyire a várandós nő háziorvosa végzi el és a fizikális vizsgálat mellett vérnyomás mérést, valamint EKG-vizsgálatot is jelent.
1. ultrahang szűrővizsgálat
A terhesség alatt kötelezően három alkalommal végeznek ultrahangvizsgálatot. Az első vizsgálatra szintén az első trimeszterben, a 11-13. héten kerül sor. Mint minden ultrahangvizsgálat esetén, így a magzati szűrővizsgálatok során is fontos lehet, hogy milyen képzettséggel rendelkező vizsgáló végzi a ultrahangvizsgálatot. Ugyanakkor nem feltétlenül van szüksége valamennyi várandósnak a legmagasabb szintű vizsgálatokra, amelyet általában csak térítés ellenében kaphatnak meg.Az ultrahangvizsgálat segítségével átnézik a magzatot durva fejlődési rendellenességek után kutatva, pontosítják a terhesség korát, valamint genetikai betegségekre és szívhibákra jellemző markereket keresnek, például megmérik a tarkóredőt.Fontos tudni, hogy a részletes anatómiai szűrés nem része az első trimeszteri vizsgálatnak, de vannak olyan központok, ahol erre is sor kerülhet.
II. trimeszter (13-27.hét)
2. Ultrahang szűrővizsgálat
A második ultrahangvizsgálatra a 20. hét környékén kerül sor. Ez egy részletes anatómiai vizsgálatot jelent, melynek fő célja a fejlődési rendellenességek kiszűrése. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a legjobb szakmai és technikai felkészültség mellett sem lehetséges 100%-ban minden fejlődési rendellenességet kiszűrni.
Vércukorterheléses vizsgálat (OGTT)
A 24-28. hét között kerül sor a vércukorterheléses vizsgálatra. Ehhez először éhgyomri vérvétel történik – ezzel állapítják meg az éhgyomri vércukorszintet-, majd 75 gramm glükózt tartalmazó oldatot kell a kismamának elfogyasztania. 60 és 120 perc múlva ismét vért vesznek a várandós nőtől, hogy meghatározzák a vércukorszintet.Ha terhességi cukorbetegség igazolódik, akkor a várandósnak diabetológus szakorvost és általában dietetikus kell felkeresnie, hogy segítséget kapjon a személyre szabott diéta és megfelelő életmód, szükség esetén a gyógyszeres kezelés kialakításához.Jó tudni, hogy ha a kórelőzményben elhízás, családban előforduló gyakori cukorbetegség vagy előző terhességben kialakult terhességi cukorbetegség szerepel, a szakorvos javaslatára már a 12-16. hét közötti, korai vércukorterheléses vizsgálatra lehet szükség.
Laborvizsgálatok
A 24-28. hét között ismét ellenőrzik a teljes vérképet és a vizeletet is, valamint a vörösvértest-ellenanyag szűrés ismétlésére is sor kerül.
III. trimeszter (28-40. hét)
3. ultrahang szűrővizsgálat
Ekkor kerül sor a harmadik ultrahang szűrővizsgálatra a 30. hét körül. Ez a vizsgálat már inkább állapotszűrés, melynek során a magzat növekedési ütemét, a méhlepény működését, a magzatvíz mennyiségét vizsgálják. Emellett apróbb anatómiai eltéréseket keresnek többek között például a veséken.
Laborvizsgálatok
A teljes vérkép- és a vizeletvizsgálatra, valamint a vörösvértest-ellenanyag szűrés ismétlésére a 36-37. héten kerül sor. A hüvelyváladék vizsgálata is ekkor végezhető el.
CTG-vizsgálat
A 38. héttől hetente kerül sor CTG vizsgálatra. A CTG segítségével a magzati szívműködés és a méhizomzat aktivitása együttesen vizsgálható. Amennyiben méhtevékenység nincs, non-stressz tesztnek (NST) is nevezik, ekkor csak a magzati szívműködés vizsgálatának szempontjából van jelentősége.Szakértő: dr. Gullai Nóra, auditált ultrahang-specialista, szülész-nőgyógyász.Kapcsolódó cikkeink:
- Terhesgondozás: szabályok és lehetőségek
- Az első terhességi vizsgálat – a terhesség megállapítása
- A terhesgondozás útvesztőiben
Kapcsolódó cikkek
