Talán nincs is olyan kismama, aki ne félne (kisebb vagy nagyobb mértékben) a várandósságtól és a szüléstől: tarthatunk a fájdalomtól, a bizonytalanságtól, az ismeretlentől, aggódhatunk a komplikációk miatt, vagy éppen azért, hogyan változtatja meg egy kisbaba az életünket. Ezek az érzések normálisak, még a legmagabiztosabb nő fejében is megfordulhatnak. Előfordulhat azonban, hogy a félelem teljesen eluralkodik rajtunk, óriási méreteket ölt, szinte betegessé válik, akár olyan mértékben, hogy hatással van a mindennapjainkra, a kapcsolatainkra és a döntéseinkre is.
A szakemberek tokofóbiának nevezik a terhességtől, illetve a szüléstől való extrém félelmet. A becslések szerint a nők 6-10 százalékát érintheti a tokofóbia, először szülőket (elsődleges tokofóbia) és a többedik kisbabára készülőket (másodlagos tokofóbia) egyaránt. Az elsődleges tokofóbia gyökerezhet akár a gyermekkori emlékekben is, míg a másodlagos tokofóbiánál az első szüléssel kapcsolatos rossz tapasztalatok, feldolgozatlan traumák is okozhatják a félelmeket. A tokofóbia nem a gyermekvállalással kapcsolatos félelem: a legtöbb érintett kifejezetten szeretne gyermeket, vágyik a kisbabára.
Komoly hatással van a döntésekre
A tokofóbia rendkívül súlyos hatással lehet a nő életére. Egyrészt, az állandó félelem rendkívüli módon megnehezítheti a hétköznapokat, az érintett például nem tud a munkájára vagy a családjára koncentrálni, alvászavarokkal küzdhet, rémálmai, sőt pánikrohamai is lehetnek (ezek szapora szívveréssel, a légzés felületessé válásával, verejtékezéssel, remegéssel járhatnak). Azt sem szabad elfelejteni, hogy a félelem és aggodalmaskodás a párkapcsolatra is rányomhatja a bélyegét.
A tokofóbia a terhesség alatt kialakuló depresszió egyik kísérője is lehet – ez a betegség meglepően sok hölgyet érinthet, a felmérések szerint a szülés utáni depresszióban szenvedők negyedénél már a várandósság alatt megjelennek a tünetek. A feldolgozatlan félelmek pedig jelentős mértékben növelhetik a szülés utáni pszichés és érzelmi problémák kialakulásának rizikóját, még akkor is, ha a szülés komplikációk nélkül zajlott le.
A szüléstől, illetve terhességtől való félelem igen komoly befolyásoló ereje lehet a nő döntéseire is. Előfordulhat például, hogy annyira retteg a szüléstől (illetve a várandósságtól), hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne essen teherbe, például több fogamzásgátló módszert is alkalmaz egyszerre, vagy akár teljesen le is mond a szexről. Svéd, finn és brit kutatásokból pedig kiderült, hogy a császármetszést “kérő? kismamák 7-20 százaléka a hüvelyi szüléstől való félelem miatt dönt a műtét mellett. Mások inkább végleg lemondanak a gyermekvállalásról, vagy az örökbefogadás mellett döntenek. Nagyon ritkán, szélsőséges esetben az is megtörténhet, hogy az anya az abortuszt vagy éppen az öngyilkosságot választja.
Kérjünk segítséget!
Megfelelő pszichés és érzelmi támogatással, esetleg szakorvosi segítséggel nagy mértékben csökkenthető a szüléstől való félelem. Beszéljünk a félelmeinkről az orvosunknak, a védőnőnek, a barátnőnknek – vagy akár egy hozzáértő idegennek (pl. perinatális tanácsadónak), akiben megbízunk. A különböző relaxációs technikák, a jóga, a viselkedésterápia is segíthetnek oldani a félelmeket, mint ahogy az is, ha minél többet tájékozódunk a szülésről. Éljünk a szülésre felkészítő csoportok, előadások adta lehetőséggel!
További cikkeink a témában: