Vérvételek

A terhesgondozás során három “kötelező” vérvételre kerül sor, amikor a teljes vérképet vizsgálják: a 12., a 24-28 és a 36-37. héten. Ezenkívül az anya kérésére, illetve az orvos indokai alapján további vérvizsgálatokat is végezhetnek. A kapott eredmények segítenek kiszűrni bizonyos anyai betegségeket, fertőzéseket, és hasznos információkkal szolgálnak a magzat egészségéről is.

Mi a vér?

Az ereinkben áramló, átlagosan 5-6 liternyi vér alkotórészei – a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék – a folyékony vérplazmában helyezkednek el. A vörösvértestek (eritrociták) látják el oxigénnel a szervezetet, egy speciális oxigénszállító fehérje, a hemoglobin segítségével. A vörösvértestek élettartama 120 nap.

A fehérvérsejtek (leukociták) a védekezőrendszer elemei. Ha a szervezet fertőzést észlel valahol, akkor a fehérvérsejtek elpusztítják, és egyúttal el is takarítják a kórokozókat. A vérlemezkék (trombociták) akkor lépnek működésbe, ha az érfalon valahol sérülés keletkezik: ekkor rögtön a sérült részhez tapadnak, összecsapódnak, és beindítják a véralvadás folyamatát.

Vas – vajon tényleg kevés?

Természetes, hogy a várandós nő vére “felhígul” a babavárás során, és a vörösvértestek száma alacsonyabb lesz, mint korábban volt.

A normális életvitelt folytató, kiegyensúlyozottan táplálkozó, alapvetően egészséges kismama csak az “élettani vérszegénységet” fogja elérni a várandósság végére, vagyis biztos nem kerül kórosan vashiányos állapotba.

Régóta tartja magát az a tévhit, hogy minden kismamának szüksége van vaspótlásra, a teherbe esés pillanatától. Ezzel szemben elegendő, ha csak akkor kap vasat, ha ezt a vérvétel eredménye is alátámasztja – általában csak a második vérvétel után.

Vörösvértest-süllyedés

A vérsüllyedést azért mérik, hogy kiderítsék, zajlik-e a szervezetben valamilyen gyulladásos folyamat. Kismamáknál a süllyedés mértéke mindig magasabb.

Meglepő tény, hogy a várandósság immunológiai szempontból nagyon ellentmondásos állapot: az anyai szervezet egy idegen testet fogad be és nevel hónapokig. Mivel a süllyedés a szervezet immunrendszerének állapotát mutatja, a babavárás idején természetes, hogy értéke eltér a normálistól. A mért érték akár 60-80 mm/óra is lehet, ami nem terhes állapotban komoly bajt is jelenthet, a kilenc hónap alatt azonban önmagában még semmilyen problémára nem utal. Ha a vérképben egyéb eltérések is kimutathatók, akkor természetesen további vizsgálatokat kell végezni.

Ugyanez vonatkozik a fehérvérsejtekre is: ha a süllyedés nem különösen magas, és a vizeletben nincs fehérje, a kismama fehérvérsejtszáma jóval meghaladhatja a normálértéket.

A terhességi cukorbetegség kimutatása

A terhesség önmagában cukorbetegségre hajlamosító (diabetogén) hatású állapot. Előfordulhat, hogy a várandós nő hasnyálmirigye nem képes annyi inzulint termelni, hogy ez neki és a magzatnak is elegendő legyen.

A 20-24. hét között végzik a cukorterheléses próbát – ezt általában össze szokták vonni a 24. heti vérképvizsgálattal.

Az éhgyomorra végzett első vérvétel után a kismamának 75 gramm szénhidrátot kell elfogyasztania (ez bizonyos helyeken egy zsemle és két deci tej, másutt cukros víz). Két óra múlva megismétlik a vérvételt.

A terhességi cukorbetegségnél az éhgyomori cukorérték normális, csak a második mérés mutathat eltérést.

Az orvos először szénhidrátszegény diétát ír elő a kismamának – a legtöbb esetben ennek betartásával elkerülhetőek a kóros értékek, és a rendszeres ellenőrzésen kívül nincs más teendő. Ha ez a módszer nem hoz javulást, belgyógyász bevonásával további vizsgálatokat végeznek. Ritkán ugyan, de akár inzulinterápiára is szükség lehet.

Megtévesztő csillagok a vérképen

A vérképet elemző számítógép nem tudja, hogy éppen kinek az értékeit vizsgálja, csak teszi a dolgát. A megadott viszonyítási értékek egészséges, nem várandós emberekre vonatkoznak, és az eltéréseket ehhez képest jelöli csillaggal a gép.

Mivel a másállapotban lévő asszonynak a vére is más, nem szabad az átlagos értékekhez hasonlítani az ilyenkor kapott eredményeket.

Nem érdemes megijedni a csillagokkal tűzdelt vérképtől – bízza a lelet értékelését szülészorvosára!

A máj üzen

A vérvétel során a vérben megjelenő májenzimek mennyiségéből következtetni lehet a máj működésére. A kimutatott májfunkciózavar jelezhet toxémiát (terhességi magasvérnyomás-betegséget), bár ennek elsődleges tünetei a magas vérnyomás és a fokozott vízvisszatartás, vagyis az ödéma. Előfordul, hogy terhességi kolesztázis (epepangás) áll a májfunkciózavar hátterében. Ezt okozhatja egy kis epekő, a nem megfelelő étrend, egy korábbi epehólyag-gyulladás, de lehet, hogy egyszerűen csak a várandósság következménye ez a tünet. Az orvos a kismama élettörténetének és állapotának ismeretében hoz döntést a kezelésről vagy a további vizsgálatokról.

Vérlemezkeszám

Az alacsony vérlemezkeszám magában nem értelmezhető az orvos számára. Ilyen esetben további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön, mi áll a véralvadási probléma hátterében. Az alacsony érték önmagában nem indokolja a császármetszést, sőt a természetes szülés veszélytelenebb lehet egy véralvadási problémával küzdő beteg számára.

Down-kór-szűrés anyai vérből

A Down-kór szűrés alapja a több alkalommal végzett ultrahang- és vérvizsgálatok. A Down-kór szűrésére több módszer is létezik. Az eljárás lényege, hogy a vérben megjelenő, könnyen azonosítható anyagok (jelzők, markerek) mennyiségéből nagy százalékos biztonsággal következtetni lehet arra, hogy Down-kóros-e a magzat.

Többféle szűrés is elérhető: a kombinált teszt a terhesség első trimeszterében a 11-14.héten vérvételből és ultrahangból áll. A kombinált teszt érzékenysége 90-95%-os, az álpozitív ráta 1-2 százalékos. A négyes teszt 80 százalékos érzékenységű és a terhesség 16-19 hetében végzik, általában akkor, ha elmaradt a kombinált teszt, éppen a kisebb megbízhatósága miatt. Szintén non-invazív tesztek a Triszómia teszt és a Nifty teszt: mindkettő az anyai vérből, nagy érzékenységgel szűr (99 százalékkal, az álpozitív ráta 1%).

A Triszómia teszttel a Down-szindróma mellett két másik kromoszomális rendellenesség az Edwards-kór és Patau-kór szűrhető. A NIFTY szintén egy anyai vérteszt, amely a Down-kór és két másik kromoszomális rendellenesség (Edwards-kór és Patau-kór), az ivari kromoszómák (X és Y) számbeli eltérései (Klinefelter-szindróma, Turner szindróma, dupla Y-szindróma, tripla X-szindróma) és a deléciós szindrómák terhesség alatti felismerésére szolgál. A Down-kór szűrésében jelenleg ez a legmodernebb vizsgálat.

Ezek a szűrések azonban, bár klinikai keretek között zajlanak, továbbra sem tekinthető százszázalékosan megbízhatónak. Száz százalékos biztonságú a szűrést tekintve a magzati sejtből végzett genetikai vizsgálat (korionboholy-biopszia vagy amniocentézis), amelyek azonban invazív vizsgálatok, bizonyos mértékű veszélyt jelentenek a magzatra.

Szifilisz

Noha ennek a szexuális úton terjedő betegségnek a szűrése kötelező, nem minden esetben végzik el – ha mégis, akkor az első vérvételkor kerül rá sor. A betegség nagyon veszélyes a születendő gyerekre, mert az anya megfertőzheti a csecsemőt is, ami súlyos következményekkel járhat.

Toxoplazmózis

A népesség nagy hányada már fiatalkorában átesik ezen a fertőzésen, többnyire észrevétlenül. A kórokozó elsősorban félig átsütött hús fogyasztásakor vagy nyers hússal való érintkezés során, esetleg állati ürülékkel szennyezett, nem elég alaposan megmosott zöldségektől, vagy macskák testnedvei útján fertőz.

Szűrése nem kötelező, de az anya kérheti a vizsgálatot. A legtöbb orvos elvégezteti a 12. heti vérvételnél.

Jó tudni, hogy a friss fertőzés nem teszi feltétlenül szükségessé a terhesség megszakítását. Pozitív eredmény esetén gyakrabban kell ultrahangos vizsgálatot végezni, mert a fertőzés okozta esetleges agykamratágulat ezzel a módszerrel jól szűrhető.