A csepphinta vagy más néven cseppháló hatékonyan fejleszti a gyermek idegrendszerét. Nem véletlenül nevezik angolul szenzoros hintának, ugyanis a szenzoros integrációs terápia (Ayres-terápia) egyik sokoldalú és hatékony eszköze.
Ha sérül az érzékelés
A szenzoros integráció nem más, mint az érzékelt információk felhasználása és összerendezése. Az ingerek jöhetnek kívülről vagy belülről: meleg van, zaj van, szomjas vagyok, stb. – ezeket az ingereket a szenzomotoros integráció során érzékeli és rendezi a gyermek, és ez teszi lehetővé számára, hogy a testét megfelelően tudja használni. Ha ez az érzékelés jól, hasznosan rendeződik, és be tudnak épülni a korábban megszerzett tapasztalatok is, akkor az ingerekre megfelelő választ tud adni. Amikor ez az érzékelés sérül, akkor van szükség a szenzoros integrációs terápiára.Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!
Azok a gyerekek, akik szenzoros integrációs zavarral küzdenek, nem tudják az őket érő ingereket megfelelően integrálni és azokra megfelelő válaszokat adni, elmaradnak a nagy-és finommozgások terén, ügyetlenek, gyenge az egyensúlyérzékük, magatartási és tanulási zavart mutatnak, a sort hosszan folytathatnánk, mert a tünetek nagyon sokfélék lehetnek.A szenzoros integrációs terápia – vagy más néven Ayres-terápia, Anna Jean Ayres pszichológus, a terápia kidolgozója után – fő jellemzője, hogy a gyermek élményeket éljen át. A terápia egyik hatékony és sokoldalú eszköze a csepphinta.
Mit mindenre jó a csepphinta?
Elsőre csak egy egyszerű, vízcsepp formájú hintának tűnik, amiben a gyerek elbújhat, ringatózhat, előre-hátra hintázhat, pöröghet, vagy éppen lecsendesedhet. Ezekkel a mozgásokkal azonban a játszáson túl a gyermek “fejleszti” is magát, a saját mozgása közben tanulja meg érzékelni önmagát.”A csepphinta olyan, mint egy batyu. A terápia során mindig a gyerek dönti el, hogy melyik eszközt használja, a csepphinta is szerepel a kínálatban. Van olyan gyerek, aki egyből szereti, és vannak, akik bele nem ülnének. Nincs erőszak, itt a gyerek irányít, a terapeuta csak kísér” – mondja Forstreuter Katalin, gyógypedagógus.A csepphinta elsődlegesen a vesztibuláris, azaz egyensúlyi rendszert ingerli és már 2-3 éves kortól használható. Mivel a csepphinta körül öleli a testet, így érintéses, azaz taktilis ingert is nyújt. Az idegrendszer érettsége az egyensúlyi és más érzékszervek ingerlésével serkenthető, ezzel pedig elősegíthetjük, hogy az érzékelt információk összerendeződjenek. A csepphinta többirányú mozgásaival – forgás hintázás – fejleszti az egyensúlyérzéket, de a téri tájékozódást, az irányok tanulását is elősegíti és hatással van a koncentrációs készségre is.A gyerek – öngyógyító mechanizmusa által – megtalálja a csepphintázás során azt a játékot, azt a mozgást, amely a leginkább segíti a fejlődését. A csepphinta alakja miatt el lehet benne bújni, ellazít, megnyugtat, ringat, biztonságérzetet ad. De a mozgása miatt pörgésre, forgásra, tekergésre, hajtásra is csalogathat.”Sokan magzati pózban helyezkednek el a csepphintában, az ujjukat cumizva, mások épp ellenkezőleg, azt kérik, hogy tekerjem be őket, pörögni szeretnének. Sokféleképpen használják a gyerekek a csepphintát: a pörgéstől, tekergéstől, hintázástól, forgáson át a relaxáló, pihenő, csendes-megnyugvósig. A csepphinta az idegrendszeri elmaradást fokozza, a gyerek pedig pontosan tudja, hogy mire van szüksége.” Éppen ezért ugyanolyan jó terápiás-fejlesztő eszköze lehet egy félénk, szorongó gyermeknek, mint egy hiperaktívnak.A csepphintát a gyerek saját akaratából, saját maga irányítja, ő dönti el hogyan használja. Nem utolsó sorban a csepphinta egy igazán játékos, örömteli és vidám cselekvés mindenki számára.Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:
- Hintaszék a babának – Miben segít?
- Mikor van szükség fejlesztésre egy kisgyereknél?
- A figyelemfejlesztés legjobb módjai
- A baba mozgásfejlődését lassító tényezők
- A labdázás fejlesztő hatása
- Szenzoros integrációs zavar: tünetek és kezelés
Kapcsolódó cikkek
