(Kép forrása: Getty Images)
Miért kék az ég? Miért tud gurulni az autó? Miért világít a Hold?… A gyerekeknél a „Miért?” időszak általában 3-4 éves kor között kezdődhet el, de kitarthat az óvodás időszakban is, amikor már egyre összetettebb kérdéseket tehetnek fel.
Ahogy azt Aditi Subramaniam idegtudós a Psychology Today-en megjelent cikkében írja, „ezek a végtelennek tűnő kérdések többre hivatottak annál, mint hogy próbára tegyék a türelmet”. A kíváncsiság ugyanis a fejlődés mozgatórugója is.
A szakember szerint a kíváncsiság aktiválja az agy jutalmazási rendszerét, és amikor a gyerekek kérdéseket tesznek fel és válaszokat fedeznek fel, az agyuk dopamint szabadít fel, ami a motivációt, a tanulást és az örömöt is ösztönzi. És minél többet tanulnak, annál többet szeretnének tudni.
A kíváncsiság több agyterületet is érint. Hatéves korban az úgynevezett prefrontális kéreg – ami a tervezésért, az érvelésért és az absztrakt gondolkodásért is felelős – jelentős növekedésen megy keresztül, és ez teszi lehetővé, hogy a gyerekek egyre kifinomultabb kérdéseket tegyenek fel és elemezzék, értelmezzék az információkat.
A válaszokkal pedig nem csupán tényeket gyűjtenek, hanem erősítik a memóriával és a kritikai gondolkodással kapcsolatos idegpályákat is.
Hogyan lehet ösztönözni a kíváncsiságot a gyerekek kérdéseire adott válaszokkal?
- Akármennyire is legyenek triviálisak a kérdések vagy ha ismétlődnek is, az őszinte érdeklődéssel regálás ezekre támogatja a gyerekek kíváncsiságát.
- A válaszok megadása helyett akár próbáljuk meg rávezetni a gyereket a megoldásra, valamilyen magyarázattal vagy akár közös kutatással, „kísérlettel”.
- Teljesen rendben van, ha valamire nem tudunk válaszolni, és érdemes beismerni a bizonytalanságot. Mondhatjuk azt, hogy „Ezt nem tudom. Találjuk meg együtt a választ!”.
- Vissza is kérdezhetünk, ösztönözve a kritikai gondolkodást és a problémamegoldást: „Te mit gondolsz?”.
Kapcsolódó cikkek
