
Illusztráció: Getty
Már a születés előtt jelezheti az agy az autizmus vagy az ADHD kockázatát
A korai életszakasz biológiai folyamatait vizsgálta az a több intézményt összefogó program, amelynek eredményeit a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet mutatták be, írta meg a Qubit.hu. A kutatás középpontjában azok a magzati és újszülöttkori hatások álltak, amelyek később idegrendszeri fejlődési zavarokhoz, pszichiátriai betegségekhez vagy akár felnőttkori neurológiai problémákhoz vezethetnek. A kutatók kísérletes modelleket és klinikai adatbázisokat alkalmazva elemezték többek között az újszülöttkori oxigénhiány, a magzati alkoholszindróma és az anyai immunaktiváció hosszú távú idegrendszeri következményeit, valamint az autizmus és a skizofrénia lehetséges kialakulási mechanizmusait.
Covid, fertőzés és autizmus-kockázat
A konferencián hangsúlyos téma volt a betegségek előrejelezhetősége. A kutatók új biomarkereket azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók a kora gyermekkori idegrendszeri fejlődési zavarokkal és a születés körüli hatásokkal.
Állatkísérletekben vemhes egereknél vírusfertőzést modellező injekcióval váltottak ki immunreakciót. Az anyai gyulladásos válasz az utódoknál autizmusra jellemző viselkedési mintázatokat eredményezett. A modell időzítésének módosításával skizofréniaszerű tünetek is megjelentek, amelyek korai életstresszel kombinálva tovább erősödtek. A covid és az autizmus kapcsolatát is vizsgálták. Az eredmények szerint nem a terhesség alatti vakcináció, hanem az anya fertőzése mutatott összefüggést az utódnál jelentkező autizmus-kockázattal. A vizsgálatok alapján kulcsszerepe lehet az úgy nevezett P2X7 receptor nevű jelátviteli ioncsatornának, amely fertőzés esetén fokozza a gyulladásos választ.
Magyarországon minden huszadik újszülött intenzív osztályon kezdi az életét
A Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszék kutatása az újszülöttkori oxigénhiány és koraszülés hosszú távú következményeire fókuszált. Az országos adatelemzés során mintegy 72 ezer gyermek egészségügyi adatait vizsgálták.
– Magyarországon minden huszadik újszülött intenzív osztályon kezdi az életét, ami később iskolai nehézségekhez is vezethet. A kutatók országosan mintegy 72 ezer gyerek egészségügyi adatainak elemzése után azt találták, hogy a koraszülött vagy intenzív ellátást igénylő újszülötteknek a 10 százaléka lesz speciális nevelési igényű gyerek, mire eléri az iskolás kort, szemben az országos összesített 5,3 százalékkal, idézi a portál Szabó Miklóst, a Neonatológiai Tanszék tanszékvezetőjét.
A mesterséges intelligencia segítségével a csecsemők viselkedési állapotát is automatikusan elemezték, valamint mikromintavétellel mérték a kortizolszint változásait. A neurointenzív monitorozás azt is kimutatta, hogy a légzés során fellépő szén-dioxid-ingadozás oxigénhiányos epizódokat válthat ki.
Oxigénhiány és ADHD-szerű tünetek
A szülés körüli oxigénhiány világszerte az újszülöttkori halálozás egyik vezető oka. A túlélők esetében mozgászavar, epilepszia, kognitív károsodás vagy idegrendszeri zavarok is kialakulhatnak. Állatkísérletekben az alacsony oxigén- és magas szén-dioxid-szint fokozott impulzivitást, szorongást, figyelemzavart és gátlási deficitet eredményezett, ami ADHD-szerű viselkedéshez hasonlítható. Az eredmények szerint az idegszövet gyulladása meghatározó tényező lehet a hosszú távú károsodások kialakulásában.
Az agy másként reagál a gyulladásra
Az agyi gyulladás sajátosságait vizsgáló kutatások arra utalnak, hogy az agyban az úgy nevezett mikroglia sejtek látják el az immunvédelem feladatát. Ezek a sejtek már embrionális korban megjelennek, és nemcsak a fertőzött sejtek eltávolításában, hanem az agyi keringés szabályozásában is szerepet játszanak. A vizsgálatok szerint számos idegrendszeri betegség korai szakaszában csökken az agyi véráramlás és megváltozik a mikroglia működése. Humán adatok alapján a covid-fertőzés az érintett agyterületeken idegsejtkárosodást és keringési zavart is okozhat.