A tavaszi fáradtság feltehetően nem pusztán képzeletünk szüleménye, hiszen sokszor emlegetjük és érezzük hatását. Szerepet játszik benne a sötétebb téli hónapok napsütéshiánya, a gyakoribb fertőzések miatt legyengült szervezet. A bölcsődében, óvodában egymást érik a betegségek. Többgyerekes családoknál a csecsemők, tipegők sem maradnak ki, hiszen az idősebbek hazaszállítják a kórokozókat.
Fertőzések és vashiány
A tavaszi fáradtság legdöntőbb oka az ismételt fertőzések miatt legyengült szervezet és az emiatt fellépő, úgynevezett következményes vashiány. A kórokozók ugyanis vasat igényelnek növekedésükhöz, ezért szervezetünk a vasraktárba, a májba “menekíti” az érpályákon keringő vas egy részét.
Ha ilyen állapotban vashiány miatt vasat adagolunk gyerekünknek, csak a baktériumot “hizlaljuk”, a vashiányt nem tudjuk kiküszöbölni. Ha meggyógyult a beteg, néhány napos szünet után az orvos tanácsára folytatható a vasterápia. Mindebből logikusan következik, hogy aki gyakran beteg, nagyobb eséllyel lesz vashiányos, és a pótlás is nehezebb. Elképzelhető, hogy a tartós javulás érdekében hosszabb időre abba kell hagynunk a bölcsődébe, óvodába járást, amíg a gyerek újból megerősödik, és védekező rendszere is hatékonyabban működik.
Ismeretes néhány olyan készítmény (kapszula, orrspray), amiben a védőoltások elvéhez hasonlóan olyan kórokozórészletek találhatók, amelyek betegséget nem okoznak, de serkentik az immunrendszer működését. Ezeket a készítményeket a fertőzéses szezon elején, vagyis szeptemberben kell legalább egy hónapon át adagolni. Több ellenőrzött vizsgálat tanúsítja, hogy ezzel a módszerrel felére-harmadára csökkenthetjük a lázas, hurutos megbetegedések előfordulását.
Vitaminok
A vitaminraktárak könnyebben kiürülnek télen, ez is szerepet játszik a tavaszi fáradtság kialakulásában. A C-vitamin pótlására szükség lehet, de vigyázat, ne essünk át a ló másik oldalára, a túladagolás nem jár semmiféle előnnyel, sőt egyenesen káros. Napi 60-200 milligramm C-vitamin-bevitel elegendő. Ha túladagoljuk, elősegítjük a vesekő kialakulását.
A D-vitaminnak a csontépítő hatáson kívül immunrendszert serkentő szerepet is tulajdonítanak, ne feledkezzünk el tehát a megfelelő adagolásról és arról se, hogy minél többet legyen a tavaszi hónapokban is napon a gyerek. A rendelésen sokszor találkozunk olyanokkal, akiknek egyszerre többféle multivitamin-készítményt is beadnak a szülei. Higgyék el, egyfajta szedése elegendő, és ha többfélét adunk, nem tudjuk fokozni a hatást!
Napfény és a tobozmirigy
Szervezetünk belső órájának központja, a tobozmirigy az agyi féltekék mélyén található. Ennek az aprócska szervnek a befolyásolásával lehet megszüntetni például hosszú repülőutaknál az időeltolódás következtében jelentkező álmosságot, fáradtságot, az úgynevezett “jet-leg”-et. A tavaszi fáradtság kialakulásában is szerepet tulajdonítanak a tobozmirigynek, hiszen ennek a szervnek a működése – többek között – fényfüggő. A skandináv országokban a hetekig tartó téli sötétség sok embernél depresszióhoz vezet. Az ottani orvosok ilyenkor “napterápiát” javasolnak, és a trópusokra, a Kanári-szigetekre küldik az illetőt.
Nálunk azért tél végén, tavasszal is jócskán akadnak napfényes időszakok. Ilyenkor minél több időt töltsünk a szabadban! Izgalmas és sokszínű programok szervezésével jóval könnyebben le tudjuk gyűrni a fáradtságot.
Dr. Veres Gábor gyermekgyógyász
Minden napra egy öröm!
Legjobb tehát, ha erőt veszünk magunkon, és kimegyünk a levegőre! Hétvégére tervezzünk be egész napos kirándulást. Nem a megtett távolság a fontos, hanem az, hogy egész nap a szabadban legyünk, labdázzunk, fogócskázzunk, bújócskázzunk. Fény hatására élénkebben működik “belső óránk”, a világosság és a mozgás egyaránt serkenti az úgynevezett boldogsághormonok termelődését.
Azok a gyerekek, akik megfelelően felöltözve esős, hűvös, szeles időben is naponta kint vannak, ellenállóbbak, kevésbé szenvednek a változékony időjárástól, mint a szobában óvottak.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
