Felső légúti hurut
Meghűlés?
Nevével ellentétben a szervezet lehűlése csupán előkészíti a “talajt” a különféle kórokozóknak. Hidegben csökken a nyálkahártya vérellátottsága, s így a védekezés hatékonysága is. A vírusok és baktériumok testünk legnagyobb kapuin, szánkon és orrunkon keresztül jutnak célhoz. Igaz, mindjárt a bejárat közelében ott a két őr, a torokban és az orrgaratban elhelyezkedő mandulák. Mindkettő nyirokszerv, a védekezőrendszer fontos része.
Amikor éppen akció zajlik, vagyis nagy mennyiségű behatoló kórokozó ellen veszik fel a harcot, megnagyobbodnak. Ez kisgyerekkorban a gyakori nátha miatt természetes állapotnak számít. Az iskoláskor felé közeledve az efféle betegségek ritkábbá válnak, és a mandulák is visszanyerik eredeti méreteiket.
Náthával kezdődik
A felső légúti hurut szempontjából legalábbis így tűnik, hiszen amíg elődeink négykézláb vagy előregörnyedve jártak, a váladék sokkal könnyebben távozott az orrból és a melléküregekből. A koponya felépítésének változásai és az a tény, hogy fekve vagy felegyenesedve töltjük napjainkat, nehezíti ennek a betegségfajtának a leküzdését. Csecsemőknél és kisgyerekeknél ráadásul az orrüreg, a garat és a fül sokkal szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint egy felnőttnél, hiszen közelebb vannak egymáshoz, kisebb a légutak átmérője, ezért sokkal hamarabb alakul ki elzáródás, váladékpangás, felülfertőződés.
Az egyszerű náthának induló kór ennek következtében gyakran ráhúzódik a kicsik fülére, arcüregére és az alsó légutakra, vagyis a tüdőre. A megnagyobbodott orrmandula halláscsökkenést okoz. A fül-orr-gégészek ezért mindig felhívják a szülők figyelmét a váladék eltávolításának fontosságára, ez ugyanis csökkenti a felülfertőződés veszélyét, megelőzi a súlyosabb betegségeket.
Az egyszerű megfázást, amikor a gyermek taknya-nyála egybefolyik, lázas és köhög, leggyakrabban (az esetek hetven százalékában) a Rhino-vírus okozza. Neve (“Rino-” görögül orrot jelent) az orr nyálkahártyájának gyulladására utal. Több mint százféle Rhino-vírus létezik, tehát hiába is esik túl a bölcsis az egyiken, jön a másik. Az antibiotikumokat is hiába kapja, hiszen ez vírus ellen nem használ.
Ahhoz, hogy egy kórokozó ellen védekezni tudjunk, nagyon fontos annak ismerete, hogyan terjed. Sokáig azt hitték, hogy a Rhino-vírosos nátha az influenzához hasonlóan, cseppfertőzéssel terjed, de nem így van! Kimutatták, hogy a betegség kézzel, illetve a tárgyakra tapadt vírus által terjed. A náthás gyermek beletúr az orrába, megdörzsöli a szemét, majd megfogja a labdát, “odatapasztja” a Rhino-vírust, elgurítja a társának, aki a labdával együtt a vírust is “benyalja”.
Megelőzés kézmosással
Kézenfekvő, hogy a fertőzés terjedését leginkább úgy lehet megakadályozni, ha gyakran megmossuk a gyerek kezét és játékait. A vírus kézmosás nélkül két óráig is életképes a kéz bőrén. Persze a sok gyerekkel bajlódó dadus vagy a tucatnyi elmaradást pótolni igyekvő szülő nem biztos, hogy félóránként a fürdőszobába vonul a gyerkőccel. Mindenesetre tény, hogy a kéz fertőtlenítése jelentősen csökkentené a nátha, a felső légúti hurut terjedését és kialakulását.
Egy amerikai felmérés szerint hatvanhét százalékkal csökkent a nátha kialakulása azokban a családokban, ahol a gyerekek és a szülők rendszeresen kezet mostak. Ez azt jelenti, hogy három felső légúti hurutból kettőt elkerülhetünk, ha rendszeresen kezet mosunk. Ez a védekezés a cseppfertőzéssel terjedő betegségek, így az influenza ellen értelemszerűen nem hatásos.
Orrfújás
Bármi is legyen az ok, akár fertőzés, akár allergia, a légutak gyulladt nyálkahártyáin elszórtan jelenlevő számos mirigy a helyi vérbőségnek is köszönhetően váladékot termel. Ha a folyamat az orrüregben zajlik, akkor nátháról, ha a torokban, akkor torokfájásról, mandulagyulladásról beszélünk. Ha azonban a légcsövet érinti, akkor érces köhögés, légcsőhurut alakul ki.
A hangszalaggyulladás jellemző tünete a rekedtség, a hangszalag alatti terület megbetegedésének a kruppos, ugató köhögés és a nehézlégzés. Ha az alsó légutak is fertőzöttek, fennáll a tüdőgyulladás veszélye.
A gyulladásnak, váladékozásnak elsősorban védőszerepe van: a helyszínre érkező immunsejtek igyekeznek leküzdeni a kórokozót. A váladék bevonja a légutakat, “csapdába ejti” a baktériumot, a nyálkahártya felszínét beborító csillószőrök pedig szép lassan kiterelgetik a betolakodót. Sajnos az is gyakran előfordul, hogy a túl sok váladék eltömít bizonyos járatokat, s így felülfertőződés alakulhat ki.
Némelyek hamar ráéreznek a helyes technikára, másoknak nehezen megy az orrfújás elsajátítása. Nem elegendő, ha azt mondjuk, fújjon nagyot. Az orrváladék ilyenkor a duzzadt orrmandula miatt nem jut kifelé, hanem a fül felé vezető járatokba préselődik, és középfülgyulladást okozhat. Kifújni csak a némiképp levegőző orrjáratokat lehet. Tartsunk zsebkendőt a kisgyerek orra elé, és az egyik orrlyukat fogjuk be hüvelykujjunkkal, fújjon a kisgyerek, majd cseréljük meg az orrlyukakat. Felváltva ismételjük. Lehet, hogy a kisgyerek nem jön rá, hogyan eressze ki az orrán a levegőt. Érzékeltessük vele, mi a dolga.
– Tartsunk az egyik orrlyuka elé anyósnyelvet, és biztassuk, hogy fújja meg. Előzőleg gyakorolja szájjal, biztosan tetszeni fog neki. Vajon sikerül orral is?
– Hasonlóan érzékletes, ha jól kitágult lufit húzunk egy szilveszteri dudára, és ezt próbálja orral felfújni a kisgyerek. Ezután könnyen megérti, mi a feladat orrfújásnál.
– Továbbra is hasznos a csecsemőkorban alkalmazott porszívó-orrszívó. A nagyobbacskák megértik, hogy nem fájdalmas, sőt a fájó orr dörzsölése nélkül meg lehet szabadulni a kellemetlen orrváladéktól.
Milyen gyógyszert kapjon?
Ebben a kérdésben természetesen a gyerekorvosnak kell döntenie. Semmiképp se adjunk saját elhatározásunkból antibiotikumot a gyereknek, még akkor se, ha a másik gyereknek egy héttel ezelőtt látszólag ugyanez volt a betegsége, és arra gyógyszert írt fel az orvos. A felső légúti betegségek maguktól, valamint a jókor alkalmazott helyi kezeléstől, orrszívástól is meggyógyulnak. Többnyire nem nevezhetők súlyosnak, bár kétségtelen, hogy rengeteg kellemetlenséggel járnak.
Előfordul, hogy a kicsi végighányja az éjszakát, mert az orrváladék és a köhögés rendszeresen öklendezést vált ki nála. Figyeljünk a folyadékpótlásra, de aggodalomra semmi ok, két-három ilyen éjszaka után többnyire javulás következik be. Ha mégsem, kérjünk tanácsot az orvostól. Egyes kisbabáknál a legegyszerűbb nátha is fullasztó köhögésben végződik. Ha ez gyakran ismétlődik és hetekig elhúzódik, érdemes pulmonológus szakorvoshoz fordulni, aki hörgőtágító sprayt javasolhat a kisgyereknek. Ennek segítségével megszüntethető a hörgőszűkület, és a kicsi könnyebben fel tudja köhögni a váladékot anélkül, hogy légszomjjal küzdene.
Lázas tévhitek
A lázat minél előbb csillapítani kell!
A vírusok, baktériumok érzékenyek a hőre, már egy kis láz is komoly pusztítást végez közöttük. Nem érdemes akadályozni ezt a természetes folyamatot, mert a szervezet öngyógyulását hátráltatnánk. Egyénenként változó, hogy mekkora láznál érdemes mégis csillapítót beadni. Vegyük figyelembe a gyerek közérzetét, a gyerekorvos javaslatát és a korábbi lázas betegségek során szerzett tapasztalatokat.
Lázasan nem szabad fürödni!
Ez csak olyan fürdőszobákra igaz, ahol nincs fűtés, mert ott a nedves testre érkező hideg levegő valóban súlyosbíthatja a megfázást. Az izzadt betegnek kifejezetten jóleshet egy kis langyos zuhanyozás.
A lázas gyereket nyakig be kell takarni!
Ha a beteget hideg rázza (keze-lába hideg), valóban jólesik betakarózva feküdni. A melegítéssel segítjük a szervezet hőtermelő munkáját. De ha amúgy is melege van (keze-lába forró), csak a lázat viszi feljebb az erőszakos takargatás. Ebben az állapotban sokkal kellemesebb és hasznosabb vékony takaró vagy lepedő alatt pihegni, így segítjük a szervezet hőleadását.
A lázas gyereket hideg vizes lepedőbe kell burkolni!
Hideg vízre semmiképp sem lesz szükség. Ha a lázas betegnek már melege van, tehát a láz elérte a tetőfokát, további emelkedés nem várható. Ilyenkor jóleshet a langyos vizes törzsborítás. Ha ehelyett hűtőfürdő mellett döntünk, kezdjünk olyan hőmérséklettel, amelyet kellemesnek talál a kis beteg, és szívesen beleül. Az is javíthatja állapotát, ha egyszerűen eljátszogat a vízben és egy kicsit jól érzi magát, de közben óvatosan és fokozatosan elkezdhetjük hűteni a vizét. Szólni fog, amikor elég!
A forró citromos tea tele van vitaminnal!
A folyadékpótlás nagyon fontos, és a citromos tea finom. De a C-vitamin hőre érzékeny, és a forró tea teljesen lebontja. Jobb, ha langyos teával kínáljuk, vagy a citromlevet limonádénak elkészítve adjuk.
A lázas gyereknek feküdnie kell!
Ha a gyerek nem kívánja a pihenést, nem kell rákényszeríteni az ágynyugalmat. A meleg szobában játszva ugyanolyan hamar gyógyul, mint fekve. Amíg lázas, ne vigyük vásárolni, játszótérre vagy vendégségbe. Utána jóleshet a kerti játék, a rövid séta.
Influenza
Többnyire influenzára gondolunk csak azért, mert elkezdett folyni az orrunk és belázasodtunk – pedig valójában nem olyan gyakori. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat erről a betegségről, amely most a madárinfluenza kapcsán az érdeklődés homlokterébe került.
Az emberek nagy része nem tud különbséget tenni az influenzavírus okozta betegség és az egyéb “téli vírus” okozta “megfázás” között. A közönséges meghűlés nem igényel antibiotikumos kezelést. Felső légúti, hurutos, lázzal járó betegségünk a hideg évszak során akár több alkalommal is lehet. Kissé kellemetlen, de súlyosnak éppen nem nevezhető. Akik azt gondolják, ez az igazi influenza, úgy ítélhetik meg, az oltás is felesleges egy ilyen könnyen átvészelhető betegség ellen.
A valódi influenza jellemzője, hogy néhány órás vagy egy-két napos lappangási idő után pár napig tartó enyhe megfázásos tünetek jelentkeznek, majd utána magas láz, izomfájdalom és igen rossz közérzet alakul ki. Amikor a hurutos panaszokat tapasztaljuk, már a betegség “javuló” szakában járunk. Antibiotikumra csak akkor van szükség, ha bakteriális szövődmény alakult ki.
Nincs biztos védelem
Mivel minden oltóanyagot az előző évben azonosított vírus alapján állítanak elő bizonyos módosításokkal, százszázalékos védelemre nem számíthatunk. Az adott év vírusához csak közelíteni tudnak, mivel az influenza A-vírusok meglehetősen változékonyak. Az is hatékony megelőzésnek számít, ha kerüljük – különösen kis csecsemőkkel – a zsúfolt helyeket, ahol egy légtérben hosszabb időt kell eltölteni másokkal összezárva. Jobb, ha ebben az időszakban mellőzzük a tömegközlekedési eszközöket és a bevásárlóközpontokat.
Számításba kell venni azt is, hogy erősen fertőző betegségről lévén szó, a szülők is hazahozhatják az influenzavírust. Az alatt a néhány hét alatt, amíg a legtöbben betegednek meg, érdemes visszafogottabb életet élni, de tökéletes biztonságot nem remélhetünk.
Oltsuk vagy ne oltsuk?
A WHO és a magyar infektológiai szakmai kollégium ajánlása szerint minden hat hónapos és kétéves kor közötti gyereket be kellene oltani influenza ellen. Ajánlják az oltást az időseknek, a csökkent védekezőképességű betegeknek, valamint azoknak, akik zsúfolt helyeken dolgoznak, illetve gyakran kerülnek kapcsolatba betegekkel. A magyar ajánlás ezen túlmenően a fokozott kockázatúak (tehát többek között a hat és huszonhárom hónapos kor közötti gyerekek) családtagjainak oltását is javasolja.
Bár a védettséget csak egy évig biztosítja, ezalatt legalább elkerülhető lenne az influenza szövődményeinek jelentős része. Több felmérés is bizonyítja, hogy influenzajárvány idején megsokszorozódik a kórházban ápolt csecsemők száma, és a kisgyerekek döntő többsége a vírusos betegség talaján kialakuló bakteriális szövődmény – középfülgyulladás, tüdőgyulladás – miatt kerül kórházba.
Járjon oviba, bölcsibe?
Ha zárt közösségbe, például bölcsődébe, óvodába cseppfertőzéssel terjedő kórokozó kerül, biztosak lehetünk abban, hogy végigfertőzi szinte az egész kis csapatot. Nem rossz megoldás, ha a leginkább járványos időszakban nem visszük közösségbe a kicsiket. Ha súlyos betegek voltak, várjuk meg, amíg teljesen felépülnek, a még éppen hogy lábadozó kisgyerek ugyanis könnyen összeszedi az újabb betegséget és szövődményeket.
A téli időszakban persze egymást érik a felső légúti betegségek, ezért szinte lehetetlen kivárni, hogy teljesen egészségesek legyenek. Könnyen átvészelhető, mindennapos légúti vírusbetegségeknél talán nincs ennek nagy jelentősége. Ám ez mindig egyéni mérlegelés kérdése – ha nincs rosszul, a közérzete jó, akkor egy kis köhögés vagy a gyakori orrfújás nem lehet akadálya az ovinak. Emiatt nem érdemes hetekre bezárkózni. Az újabb és újabb betegségek erősítik, edzik az immunrendszert, de csak abban az esetben, ha az egészséges szervezet találkozik a kórral. Kérjünk tanácsot minden alkalommal a gyerekorvostól arról, hogy mikor mehet a gyerek ismét közösségbe.
Ápolás influenza esetén
Gondoskodjunk a bőséges folyadékpótlásról, az igény és szükség szerinti lázcsillapításról, és pontosan kövessük a háziorvos utasításait. Az evést semmiképp se erőltessük! A szövődmények kialakulása nem ápolási vagy kezelési hiba következménye – egyéni adottságoktól és az immunrendszer állapotától függ, milyen súlyos kimenetelű betegségre számíthatunk. Nem mindegy azonban, hogy milyen lázcsillapítót adunk be a betegnek. Az influenza és más vírusos betegségek ritka szövődménye a Reye-szindróma, melynek majdnem harmincszázalékos a halálozási aránya.
Pontosan nem ismerjük a betegség kialakulásának okát, de a megfigyelések alapján előfordulása gyakoribb szalicilát hatóanyagú gyógyszer, például aszpirin- és Kalmopyrinkezelés mellett. (Ha orvosi indokból tartós aszpirinkezelésre van szükség, akkor mindenképpen indokolt nemcsak az influenza, hanem más vírusbetegségek, mint például a bárányhimlő elleni oltás is.) Az ibuprofen, acetaminophen és paracetamol hatóanyagú lázcsillapítók egyben a fájdalmat is enyhítik. Jóleshet a meleg fürdő. Párologtassunk a szobában, hogy a száraz levegő ne ingerelje a gyulladt légutakat.
Gondoskodjunk ágyban is játszható játékokról, nagy halom nézegetni való mesekönyvről, mesekazettáról. A tévénézést lehetőleg mellőzzük. A kis beteg figyelmét elterelhetjük rossz közérzetéről, ha egy cipősdobozba érdekes holmikat szedünk neki össze. Jó szolgálatot tehet egy pici, egyszerű zsebrádió is, amit ki-be kapcsolgathat. Nagyobb rajztáblán ágyban ülve is rajzolhat, gyurmázhat.
Előfordulhat, hogy az influenza az egész családot leteríti. Kérjük meg a szomszédot, hogy vásároljon be számunkra is. Ilyenkor mindenki étvágytalan, ne a főzésre pazaroljuk erőinket. Minden betegnek gyorsabb a gyógyulása, ha együtt lehet azokkal, akiket szeret. Ezért, ha csak tehetjük, maradjunk együtt, amíg mindenki meggyógyul.
Az influenza szövődményei
– 6-23 hónapos kor között és kisgyerekkorban középfülgyulladás, arcüreggyulladás.
– A leggyakoribb szövődmény a bakteriális tüdőgyulladás, ám főként a kockázati csoportba tartozóknál léphet fel (lásd az oltásról szóló részt). Ez az influenza súlyos szakaszának lezajlása után egy-három nappal kezdődik, a láz ismét megemelkedik, légszomj, elesettség tapasztalható.
– A vírusos tüdőgyulladás főként a fiatal felnőtteket érinti, tünetei az influenza fellépésével gyakorlatilag egyidejűleg kezdődnek. Lefolyása súlyos, ám a “hagyományos” influenza esetén ritka. Kórházi ápolást igényel.
– Ritkán és főként gyerekeknél felléphet lábizomgyulladás, amely átmenetileg járásgyengeséget okozhat.
Nagy influenzajárványok
1918 – A “spanyolnátha” a Föld lakosságának 20-40 százalékát betegítette meg! Az áldozatok száma meghaladta az ötvenmilliót. A betegség, amely akár órák alatt halálhoz vezetett, elsősorban vérzéses tüdőgyulladás formájában jelent meg.
1957 – Az úgynevezett “ázsiai influenza” megjelenése, amely szintén sok halálos áldozatot követelt. Emberi és madárvírus keveredése okozta a járványt.
1968 – A “hongkongi influenza” vírusának megjelenése. Mivel a vírus hasonlított a tíz évvel azelőtti “ázsiai influenzához”, sokkal kisebb halálozással járt, mert a betegek egy része már némi védettségre tett szert az előző járvány során.
1977 – Az orosz influenza kitörését tekintélyes számú megbetegedés követte, de csak az 1957 után született fiatalok körében.
1997 – A H5N1 madárinfluenza-vírus megjelenése. Eddig tömeges madárpusztulást és körülbelül ötven emberi megbetegedést okozott.
H5N1 – mit jelent?
Az emberek közt terjedő influenzát háromféle vírus okozza, az A, B, és C típusú. Az A-vírusok felszínét két antigén határozza meg, a haemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó vírustörzsekben háromféle H-antigén és kétféle N-antigén fordul elő, a számok az altípusra utalnak. A madárinfluenza-vírusokban tizenöt H- és öt N-antigén fordul elő, ezek közül a H5N1 típus okozza a tömeges madárpusztulást.
A vírusok felszíni antigénjei folyamatosan változnak, ezért van szükség évről évre az oltóanyag frissítésére. A-, B-, és C-vírus esetén az antigének változékonysága kisebb, illetve elhanyagolható.
Három tény a madárinfluenzáról
– A vírus főként madárról madárra terjed, embert csak kivételesen fertőz meg (például olyankor, ha az illető a fertőzött állat nyers testnedveit fogyasztja).
– Emberről emberre terjedő madárinfluenza-vírus még nem létezik (de mutáció révén kialakulhat), ezért egyelőre oltóanyag sincs ellene.
– A jelenlegi influenza elleni oltások a madárinfluenza ellen nem hatékonyak
Veszélyes a csirkehús?
Mivel az influenzavírus hőérzékeny, nyugodtan fogyaszthat az egész család főtt vagy sült baromfihúst. Tojást az influenzától függetlenül is csak átsütött, illetve átfőtt állapotban szabad fogyasztani a szalmonellafertőzés (IDE CERUZA) lehetősége miatt. A baromfihús, és egyébként minden más hús esetében is nagyon fontos óvintézkedés, hogy a nyers hús aprítására használt vágódeszkát csak erre a célra használjuk, a gyümölcsöket, zöldségeket máson szeleteljük. Nyers hús érintése után mindig alaposan kezet kell mosni.
Szakértő: Dr. Kulcsár Andrea, a Szent László kórház infektológusa, védőoltási szaktanácsadó.
Nátha vagy influenza?
Az orrfolyás, köhögés sok kisgyerekre szinte egész télen, késő ősszel és kora tavasszal jellemző. Megfázott? A lehűlés valójában csak elősegíti a kórokozók eredményes támadását. Egyes betegségek cseppfertőzéssel, a hőmérséklettől függetlenül terjednek. Köhögés, tüsszentés útján, mások által használt pohár, evőeszköz, telefon használata révén kerülünk kapcsolatba a kórokozóval. Baktériumok ellen hatásos az antibiotikum, a vírusok ellen azonban nincs hatásos orvosság, csak a tüneteket csillapíthatjuk.
Az influenzát vírusok okozzák, tünetei sok tekintetben megegyeznek a nátháéval. A vízszerű orrfolyás, köhögés mellé azonban jellegzetes végtagfájdalom, fejfájás, a bőr rendkívüli érzékenysége, magas láz társul. Míg a nátha tüneteinek enyhítésére rendszerint beválnak a szokásos házi szerek – mézes tea, orrkenőcs, meleg fürdő -, az influenza esetében ezek nem segítenek.
Ha nincs feltűnően rosszul, három-négy napig várhatunk, hátha javul az otthoni kezelés hatására a gyerek állapota. Vírusfertőzés, influenza esetén általában három napig tart a láz, utána kezdetét veszi a lábadozás. Ha ez nem így történik, vagy más, nyugtalanító tünetet is tapasztalunk, forduljunk orvoshoz, mert az egyszerű nátha és az influenza is szövődményekkel járhat.
Szaktanácsadó: Dr. Korausz Etelka gyermekgyógyász
Nyári megfázás
A nyári náthás tünetek egy részét pollenallergia okozhatja, de valódi megfázás is állhat a háttérben. A meleg ellenére – sőt, éppen amiatt – könnyű megfázni.
Néhány tanács nyárra:
– Ne engedjük a gyereket felhevült testtel a hideg vizes medencébe ugrani, fokozatosan hűtsük le.
– Ne maradjon túl sokáig a hideg vizes medencében, a kinti hőség ellenére lehűlhet a teste.
– Cseréljük szárazra a vizes fürdőruhát.
– Ne álljon mezítláb hideg talajon, padlócsempén.
– Ne adjunk neki hűtőből kivett hideg italt.
– Átizzadt ruháját cseréljük szárazra.
Különösen figyeljünk az autóban: a gyerekülésben biztosan vizesre izzad a háta. Hasonlóan óvakodjunk a huzattól és a ventilátortól, mert az állandó légáramlat kiszárítja a légutakat. A klímaberendezés révén kifejezetten hűvös lehet a lakásban, a kinti melegből belépve meghűlhetünk. Sok helyen gyanítható, hogy a berendezés kórokozókat fúj szét. Ha elővigyázatosságunk ellenére megfázott a gyerek, adjunk neki bőségesen mentateát, hányás, hasmenés esetén (ha nem múlik) legkésőbb tizenkét órán belül forduljunk vele orvoshoz.
Cseppentsünk vagy ne?
Ha a kisgyerek megfázott, vagy nagyon száraz a levegő, a beszáradt váladékot legegyszerűbb és legtermészetesebb enyhén sós vízzel fellazítani. Egy régebben használt, kiürült, kimosott orrsprays üvegcsébe töltsünk kissé sós vizet (mint a könny), és ezzel napjában többször spriccentsünk az orrába. A legideálisabb orrmosó. Hasonló eredményt érünk el a Sterimar orrsprayvel. Orrdugulás, híg vizes orrfolyás, gyulladás esetén a Nasivin vagy a Novorin orrcsepp kisgyerekek számára ajánlott változata hozhat megkönnyebbülést. Csökkenti a váladékképződést és a nyálkahártya duzzanatát.
Alvás, szopás, evés előtt érdemes használni, hogy a levegővételnek ne legyen akadálya. Naponta legfeljebb háromszor, legfeljebb egy hétig használjuk, mert tartós alkalmazása pusztítja az orr nyálkahártyáját, kellemetlen égő érzést okoz. Allergiás náthánál, arcüreg- vagy középfülgyulladásnál az orvos javaslata alapján másféle orrcseppekre is szükség lehet. Így megelőzhetjük a súlyosabb betegségeket, arcüreggyulladást, középfülgyulladást.
Spray vagy csepp?
Spray formájában jobban eloszlik a hatóanyag az orrjáratokban, és könnyebb az álló kisgyerek orrába juttatni. A csepp megfelelő helyre juttatásához nyugodt testhelyzet szükséges, ez kisgyerekeknél nehezebben kivitelezhető. Egyéves kor alatt mégis jobb a csepp, mert a csecsemők könnycsatornái tágak és rövidek, a nagy erővel befúvó spray felnyomhatja az orrváladékot, és ez kötőhártya-gyulladáshoz vezethet.
Nem “csak” nátha
Az első évek után a szülők is megedződnek, nem szaladnak minden tüsszentéssel a gyerekorvoshoz. A náthának azonban súlyos szövődményei alakulhatnak ki látszólag észrevétlenül. Az, hogy a kisgyerek orrából nem jön váladék, sajnos sokszor annak a jele, hogy a melléküregekben (az arc, a homlok, a fül járataiban) pang. Az orrfolyás megszűnik, ám a gyerek orrhangon beszél, nyitott szájjal alszik, szárazon köhög – ez arcüreggyulladásra utalhat. Nem mindig jelzi láz, akárcsak a savós középfülgyulladást sem.
A kisgyerek ilyenkor nem panaszkodik fülfájásra, de nem jól hall. Az éjszakai horkolás, a nyugtalan alvás, a nem javuló beszédhiba mögött is gyakran fül-orr-gégészeti probléma rejlik. Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, forduljunk szakorvoshoz. Gyakori, visszatérő gyulladások esetében az orrmandula eltávolítását javasolhatja, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ez a szerv éppen a fertőzések elleni védekezés következtében duzzadt, hiszen afféle portásszolgálatként működik. Ahogy erősödik az immunrendszer, úgy általában a náthához kapcsolódó szövődmények is ritkulnak.
Nátha ellen a természet erejével
A láz nélküli, orrfolyással, köhögéssel, torok- és fejfájással járó nátha sok kellemetlenséget okoz, ám a szervezet ellenállóereje nő, ha hagyjuk, hogy megküzdjön a bajjal, és nem terheljük feleslegesen gyógyszerekkel. A náthának nevezett tünetegyüttest többnyire vírusok váltják ki, ezért felesleges az antibiotikumos kezelés. Ugyanakkor a természetes szerektől sem várhatunk csodát. A gyógyulás időbe telik, de addig is enyhíthetjük a kellemetlenségeket. A gyógynövényeket antibiotikumos kezelés mellett is segítségül hívhatjuk.
Kikerülhetjük az orrcseppek mellékhatásait, ha gyógynövényekből főzött esszenciát cseppentünk a bedugult orrba . Ötven gramm zsályalevélből, 30 gramm kamillavirágból, 15 gramm hársfavirágból és 15 gramm borsmentalevélből készítsünk teafűkeveréket. Nagyobbacska befőttes üvegben vagy vászonzacskóban tárolhatjuk. Két evőkanálnyit dobjunk fél liter forrásban levő vízbe, és kis lángon forraljuk tovább addig, amíg a víz egy része elpárolog. A kihűlt forrázatból napközben többször cseppentsünk az orrlyukakba. Hasonlóan jót tesz az enyhén sós langyos víz is. Megakadályozza az orr kiszáradását, kisebesedését, csillapítja az égő érzést.
Nátha esetén kellemes a borsmenta-, hársfavirág– és kamillatea. A kisgyerek szívesen megissza bármelyiket, ha egy kicsit megédesítjük, és langyosan, melegen kínáljuk neki.
Jót tesz az arc melegítése is. Ha a kicsi képes egy picit nyugton maradni, tegyünk az orrára, a homlokára, arc- és orrürege környékére meleg kakukkfűfőzetes borogatást.
Ha nem érzi magát rosszul a kisgyerek, vigyük ki a szabadba, ott általában kitisztul az eldugult orr. Éjszakára biztosítsunk kellemes szobalevegőt. Szellőztessünk gyakran, és legfeljebb 20°C-ra fűtsünk be. Forraljunk nagy edényben vizet, vigyük a gyerekszobába, tegyük olyan helyre, ahol a kicsi nem fér hozzá, és magára sem tudja borítani. Dobjunk a gőzölgő vízbe néhány szem (gyógyszertárban kapható) mentolkristályt. A szobalevegő így nem szárad ki, nem ingerli köhögésre a náthával küszködőt. A mentolos illat pedig kitisztítja a bedugult orrot.
Gyógynövényszaküzletekben bőséges a kínálat, és az eladók szívesen tájékoztatnak a gyógynövények hatásairól. A filteres kiszerelés kényelmes, ám jobb hatást érünk el, ha közvetlenül a növényi részekből főzzük a teát.
Orrdugulás
A nátha egyik legkellemetlenebb velejárója, az orrdugulás a melléküregek és a középfül gyulladásához vezethet. Már az első tüneteknél kezdjük meg a házi gyógymódok alkalmazását, hogy lehetőség szerint ne kelljen olyan orrsprayket, orrcseppeket alkalmazni, amelyek ugyan megszüntetik az orrdugulást, de hosszas használat esetén károsítják a nyálkahártyát. Ha náthás a kisgyerek, adjunk neki bőségesen inni, párásítsuk a szobalevegőt, hogy a képződött váladék híg maradjon, és könnyen ki tudjon folyni.
Orrfújás helyett kicsiknél eredményesebb a porszívós orrszívás. Nedvesítsük be az orrlyukakat: fürdéskor, arcmosáskor tenyerünket merjük tele vízzel, és kissé tartsuk bele a gyerek orrát. Nem kell felszippantania. A kiürült orrspray üvegét töltsük fel vízzel vagy enyhén sós vízzel (mint a könny), ezzel spriccentsünk be az orrba. Jótékony hatású a borsmentafőzet is, teának és orrbefúváshoz egyaránt. Nagy lábos forrásban levő vízhez adjunk öt evőkanál kerti kakukkfüvet, fedő alatt hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük a fürdővízbe. Illata betölti a fürdőszobát, a páradús levegő beszívása kellemesebb és könnyebben kivitelezhető, mint az inhalálás.
Nyakig lepje el a kisgyereket a víz (ha fél, üljünk mellé, és játsszunk vele). Kenjük be gyógyszertárban kapható kámforos orrkenőccsel (unguentum nasale) az orrcimpák belső és külső felületét. Ez átjárhatóvá teszi a légutakat, és vazelintartalma révén megakadályozza a bőr kipirosodását, kisebesedését. Amikor alszik a kicsi, állítsunk szobájába számára elérhetetlen helyre egy forró vízzel teli lábost, és tegyünk bele egy-két gyógyszertárban kapható mentolkristályt. Igen erős az illata, ne vigyük túlzásba! A módszerek együttes alkalmazása erősíti a hatást.
Kapcsolódó cikkeink felső légúti megbetegedések témában:
- Influenzás a gyerek vagy csak megfázott?
- Tényleg a hideg okozza a megfázást?
- 5 dolog, amit nem tudtál a megfázásról
- Légúti bajok: a lándzsás útifű is segíthet
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
