A tiszta víz életre és egészségre gyakorolt hatását a görög Hippokratész (i. e. 460-377) terjedelmes műben taglalta: “Az ivóvíznek nedvesítő és lehűtő tulajdonsága van, mert nedvességet ad a testnek. A legjobb vizek, amelyek magas vidékről és földes dombokról folynak. Ezek édesek, tiszták, télen melegek, nyáron hidegek. Leginkább azok, amelyeknek a folyása napkelet, éspedig főleg a nyári napkelet felé szalad. Az esővíz a legkönnyebb, a legédesebb, a legfinomabb és a legtisztább. A nap ugyanis mindenekelőtt a víz legfinomabb és legkönnyebb részét szívja fel és vonja magához, amit eső formában ad vissza a földnek.
A poshadt vizek, melyek sűrűek és szaguk van, vízibetegséget okoznak, ami a szervezeteket vízkórossá teszik és megölik. A nőknél daganatok és fehér folyás keletkeznek, alig esnek teherbe, és nehezen szülnek. A magzatok nagyok és dagadtak, s később táplálásuk során aszkórosak és hitványak lesznek. A nők havi tisztulása szülés után nem jó. A gyermekeknél leginkább sérv fordul elő.”
Nélküle nincs élet
Hippokratész tanait a tudomány kiegészítette, pontosította, továbbfejlesztette, a tiszta víz fontosságának elismerése mellett. Sajnos napjainkban az esővíz – a légszennyezés, és egyéb vizeink ipari, mezőgazdasági szennyezettsége miatt – nem mutat olyan “paradicsomi tisztaságot”, mint Hippokratész idejében.
Csecsemőkorban relatíve nagyobb a szervezet víztartalma, ami nagyrészt sejten kívüli térben helyezkedik el, ezért kerülnek a csecsemők betegség esetén olyan könnyen folyadék- és elektrolitháztartási zavarba, amely kiszáradáshoz, végül a szervezet összeomlásához vezet.
A szomjazásos halál akkor következik be, amikor a szervezet víztartalma kb. 15-20 százalékát elveszti. A csecsemők és a kisgyermekek rendszeres folyadékpótlására tehát fokozottan szükség van a meleg nyári hónapokban. A babák nyűgösködéssel, sírással jelzik, ha folyadékra van szükségük. Nem mindegy viszont, hogy milyen formában történik a folyadékpótlás.
Kizárólagosan szoptatott babáknak féléves korig semmiképpen nem szükséges folyadékot pótolni, mert az anyatej tökéletesen fedezi a napi szükségletüket. Tápszeres babáknál sem szükséges külön itatni a babákat féléves korukig. A hozzátáplálás, kóstolgatás megkezdésével vízzel is lehet kínálni a babákat, de a továbbra is igény szerint szoptatott babák általában nem igényelnek plusz folyadékot. Náluk ugyanis a hozzátáplálás (ahogy az elnevezésből is következik) nem váltja ki a szoptatást, hanem mellette történik, általában még igen sokáig nem csökken a szoptatások száma, tehát a folyadékbevitelt is kielégíti. Tápszeres babáknál nem teljesen így van, őket is kínálhatjuk, és ők jobban igénylik is már ebben az időszakban a folyadékot.
Mindenekelőtt vízzel kínáljuk a kicsiket, semmi szükségük teára vagy gyümölcslevelekre ebben a korai időszakban. A vizet, ami egyébként Magyarországon jó minőségű, egyéves korig mindenképpen forraljuk fel és hűtsük le a kívánt hőfokra.
Később egy-másfél éves kor után lehet kínálgatni a gyermeket gyümölcs- és zöldséglevekkel is.
Nyáron a babáknak felváltva adhatunk tiszta ivóvizet, friss gyümölcslevet, különböző ivóleveket. A bogyós gyümölcsökben felbecsülhetetlen értékű gyógyító anyagok is találhatók, de azt tartsuk szem előtt, hogy aprómagvas gyümölcsökkel várjunk másfél éves korig (ha szezonja van esetleg megkóstolhatja a baba egyévesen, de nem kell kapkodni vele, még rengeteg ideje lesz epret, áfonyát enni).
Gyümölcsterápia
A földieper (Fragaria vesca) finom íze miatt a gyerekek egyik kedvence. A gyümölcsben levő katechinek (cserzőanyagok) gyulladásgátló és baktériumölő hatásúak, méregtelenítik a beleket, javítják az emésztést. Segítik az immunrendszert és az anyagcserét, erősítik a csontokat, a hajat és a bőrt. Néha előfordulhat a földieperrel szembeni allergiás reakció. Főleg az import eperrel kell vigyázni, mert növekedésszabályozó és egyéb vegyszerekkel kezelik.
A málna (Rubus idaeus) a földi szeder piros testvére. Íze és különlegesen finom aromája miatt szintén a gyermekek kedvence. Sok biotint tartalmaz, ami a B-vitaminok csoportjába tartozó “szépségvitamin”, a benne lévő kén pedig biztosítja a haj csillogását és sűrűségét, egyben a bőr puhaságát.
Csökkenti a fogíny- és az orrvérzést. A málna puha, bő levű gyümölcs, a belőle készült szörp az év minden hónapjában értékes üdítő ital.
Cseresznye, meggy (Prunus avium, Prunus cerasus). Jellemző és kitűnő aromájú, lédús, igen értékes tápanyagokat tartalmazó bogyós gyümölcsök. A bennük található anticián nevű anyag (növényi festék) serkenti a kötőszövet újraképződését. Óvja a kötőszövetet az enzimek okozta károsodástól, csökkenti a fogínysorvadást, segíti a testsúly csökkenését is.
Fiatalító hatása széppé teszi a bőrt. Az egyhetes cseresznyekúra szabályozza a bélműködést, elmulasztja a székrekedést, bizonyos mérgeket megköt a belekben.
Babáknak a friss gyümölcslevet vízzel hígítva, esetleg néhány csepp citromlével gazdagítva kínáljuk, így folyadékpótlásukról és egyben egészségmegőrzésükről is gondoskodhatunk. A nyáron elfogyasztott friss gyümölcs- és zöldséglevek nyirokcsomókra gyakorolt kedvező hatása a téli hónapokban a légutak fertőzéseire való hajlamot is csökkenti.
Kapcsolódó cikkeink:
VI.évf./7.sz.
Forrás: Baba Magazin