Gyerek

Igaz, hogy egyes élelmiszerekbe olyan anyagokat kevernek, amitől függővé válik a gyerek? – A szakértő megmondja

Tényleg csak a kis, dobozba csomagolt izé miatt akarnak újra és újra  a gyorsétterembe menni a gyerekeink? Vagy mert másoktól hallották? Esetleg az a híresztelés igaz, hogy a gyártó titkos adalékanyagot kever a hamburgerbe, amitől a kicsik függővé válnak?
2023. Február 09.
fánk cukor
fotó: Getty

A közösségi médiában időnként felbukkannak videók, amikben cuki kisgyerek boldogan eszi a brokkolit vagy a spenótot, sőt, ordít, ha el akarják venni tőle. Annyira hihetetlen a látvány, hogy a legtöbb szülő, aki a gyerekével étkezésről étkezésre kénytelen közelharcot vívni, megbűvölve bámulja, és esküdni merne rá, hogy manipulált képsorokról van szó. Mit nem adna érte, ha az ő gyereke is valami egészséges táplálékot majszolna nagy lelkesen! Ezzel szemben a szomorú valóság az, hogy a poronty nutellás kiflin kívül nem hajlandó semmit magához venni, esetleg sátoros ünnepekkor jöhet egy kis reszelt alma. Ha kap utána túró rudit.

A valóság persze a legtöbbször nem ennyire tragikus, de ha minden egyes étkezéskor beindul a verseny, hogy melyik gyerek tudja előbb kizárni, hogy levest egyen, a főételből pedig ma csak a köretet hajlandó, utána viszont szívesen megeszik egy tál gabonapelyhet gyümölcsjoghurttal, akkor azért eltöprengünk rajta, hogy vajon mit rontottunk el. Sőt, sokakban az a szörnyű gyanú támad, hogy ezekbe a bolti vagy épp gyorséttermi kajákba biztosan belekevernek valamit, amitől a gyerek addiktív lesz, és ezért követeli inkább a tejszeletet a nagyi almás pitéje helyett.

Na de reális ez a gyanú vagy inkább az összeesküvés-elméletek körébe tartozik?

A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk

Étkezéskor az ízek által felfogott információ az agykéregbe érkezik, majd aktiválja a hipotalamuszban a dopamintermelést, amely egyfajta jutalom-érzést okoz – magyarázza Ádám Judit dietetikus, perinatális szaktanácsadó. – Vagyis ha valami finomat eszünk, hajlamosak vagyunk rendkívül elégedettnek, sőt, boldognak érezni magunkat. Evés után a dopaminszint visszaáll az alapállapotba, ez a hullámzás pedig változatos étrend esetén teljesen normális, természetes dolog. A probléma a cukros dolgoknál kezdődik, azok ugyanis magasan tartják a dopaminszintet, és ezzel függőséget okozhatnak, a hiányuk pedig erős vágyakozást, sóvárgást okoz.

Nem érdemes tehát a titkos összetevőkre koncentrálni, hanem inkább arra figyeljünk, ami ott van a szemünk előtt, ez pedig a cukor.

A legjobb megoldás itt is a megelőzés: a tudomány jelenlegi álláspontja szerint két-három éves kor előtt egyáltalán nem javasolják a szakemberek, hogy hozzáadott cukorral vagy túl sok sóval ízesítsük a kisgyerekek ételét, ebben a korban alakul ki ugyanis az ízpreferencia. Ha a gyerek hozzászokik az édesebb, intenzív ízekhez, akkor később is ezeket fogja keresni. A legfontosabb emellett a példamutatás, hogy mit esznek a szülők és a nagyobb testvérek, illetve természetesen az, hogy mi van abban az ételben, amit a kisgyerek eszik. Érződik-e az alapanyagok valódi, természetes íze vagy intenzívebbé tesszük sóval, cukorral?
Később, amikor már elérte a kicsi az ovis kort, továbbra sem érdemes rázúdítani mindent, amitől eddig ügyesen megkíméltük. Vagyis ne az legyen, hogy ha most már lehet, akkor mindennap megehet három tejszeletet két zacskó chips-szel, hanem csak ritkán, mondjuk hetente egyszer adjunk neki ezekből az élelmiszerekből – javasolja Ádám Judit.

Rossz hír, hogy az ártatlannak tűnő sajtokban, felvágottakban és péksüteményekben is rengeteg hozzáadott cukor vagy só van – és ezzel el is jutottunk a túlzottan feldolgozott ételek (ultraprocessed food) problémájához. Ezeknek az ízével, különböző – természetesen legális, engedélyezett – adalékok segítségével, általában addig trükköznek a gyártók, amíg még finomabbak lesznek, még gyakrabban vásárolják a terméket. – Vagyis, végeredményben ezekben az utlrafeldolgozott, félkész és készételekben, mondhatjuk, hogy tényleg vannak olyan összetevők, amik afelé visznek, hogy minél gyakrabban akarjunk enni belőlük – mondja a dietetikus.

Még a kenyér is…

Azt pedig tudjuk, hogy a túlzásba vitt cukor- és sófogyasztás olyan betegségekhez vezet, mint az elhízás, diabétesz, daganatos betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek. Nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy a lehető legritkábban együnk feldolgozott élelmiszert – vagyis bármit, amiben ötnél több összetevő van. Sajnos, még a tartós kenyér is ilyen, de a sokszor tévesen egészségesnek tartott gabonapelyhek, túródesszertek, májkrémek is ebbe a kategóriába tartoznak.

És ha már itt tartunk, a különböző gyümölcslevek sem számítanak mindig jó választásnak. A 100 százalékos gyümölcsléből naponta egy kis pohárral még beilleszthető az egészséges táplálkozásba, feltéve, hogy nem gyümölcs helyett adjuk a gyereknek, de a silányabb minőségű italoknál legyünk tisztában azzal, hogy a hiányzó gyümölcsöt cukorral, édesítőszerrel és aromákkal pótolják – mondja Ádám Judit.

Végül pedig beszéljünk a zsírról, amitől olyan finom a pizza, a popcorn meg a fánk. Végre egy jó hír: a zsír legalább nem okoz függőséget, viszont sokszor kézen fogva jár a szénhidrátokkal, amivel együtt már igen.
Mindent egybevetve megint csak ott lyukadtunk ki, hogy nincs titok: a változatos, gabonákból, zöldségből, kisebb mértékben gyümölcsből, olajos magvakból, húsból, tojásból és tejtermékből álló és a lehető legkevesebb feldolgozott élelmiszert, hozzáadott cukrot és sót tartalmazó étrend még mindig a legjobb választás, ha a gyermekünk, vagy a saját egészségünkről van szó.