Baba

Amikor rosszabbra fordul az ártatlan nátha

A nátha alapvetően ártalmatlan betegség. Magától szokott elmúlni, de viszonylag lassan. Mintegy két hét kell a teljes gyógyuláshoz. Ritkán, de lehetnek szövődményei, ahogy az is baj, ha nem akar múlni.
2015. Február 10.

Amikor rosszabbra fordul az ártatlan nátha

Útját lehet-e állni a náthának?

A náthának nem igen van gyógyszere, ha egyszer felütötte a fejét. A legelmésebb patikaszerek sem segítenek többet, mint a régi mentás, hagyma- és kamillateás, inhalálásos módszer és a sok C-vitamin. Ki kell várni, míg hajlandó elmúlni. Mielőtt azonban beletörődnénk, hogy nincs vele teendő, nem árt tudatosítani, hogy ha ritkán is, de bizony okozhat szövődményeket, melyek megelőzéséért ténylegesen is tehetünk.

A kisgyerekeknél, akik még nem tudnak rendesen orrot fújni, a makacs taknyosság kialakulása és fennmaradása a legnagyobb gond, mert ez a legtöbb további szövődmény okozója. Megelőzésképpen a nátha legelső és legkisebb jelére cselekedni kell. A családnak, a szoptató anyának és már az egészen kicsi gyereknek is érdemes a szokásosnál sokkal nagyobb adag C-vitamint juttatni. Friss gyümölccsel, frissen facsart citrom- és narancslével, zöldségekkel célszerű emelni a bejutó vitaminok mennyiségét.

Aki volt már úgy, hogy a torokfájás, orrfolyás legelső jelére bekebelezett egy egész citromot, az tapasztalhatta, hogy a feltartóztathatatlannak vélt, másra nem igen reagáló nátha mégis megszelídült, netán elmúlt mielőtt elhatalmasodott volna. A tömény citromos, mézes limonádé az egyik legjobb “orvosság”, amit már kisgyerekeknél is bátran alkalmazhatunk. Patikai vitaminkészítmények is segíthetnek.

A másik legfőbb teendő a kicsi és nagyobbacska gyereknél egyaránt az orrjáratok folyamatos tisztán tartása. Ehhez mindent meg kell tenni azért, hogy a váladék minél hígabb, azaz könnyen távozó legyen, el kell távolítani, ki kell fújni vagy fújatni, illetve le kell szívni, nehogy az állandóan eldugult orrocskákon keresztül arc- és orrmelléküreg, valamint homloküreg-gyulladás alakuljon ki. Ezek az üregek ugyanis közvetlen kapcsolatban állnak az orrjárattal.

A szövődmények gyakorisága

A szövődmények abban az életkorban a leggyakoribbak, amikor maga a nátha is a legtöbbször támad. Főként fél- és egyéves kor között, amikor a baba már nem szopik, immunrendszere viszont még viszonylag fejletlen, illetve három- és ötéves kor között, amikor aktív tagjává válik az egymást kellő hatékonysággal oda-vissza fertőző gyerektársaságnak. Immunrendszere még éretlen, de pont az ártalmatlan fertőzések edző hatása szükséges majd a későbbi betegségek leküzdéséhez, az allergiás túlérzékenység megelőzéséhez.

Szövődményekre hajlamosíthat az orrjáratok és légutak minden olyan alaki eltérése, mely beszűkíti azt. Szükség esetén ezek műtéttel korrigálhatók.

Nagyobb bajra utalhat

Amikor rosszabbra fordul az ártatlan nátha

A láz jótékony gyógyítómechanizmus, gyerekeknél a nátha sokkal gyakrabban jár lázzal, mint a felnőtteknél, ez önmagában még nem aggasztó. Miután a gyerekek testhőmérséklete kicsivel magasabb, mint a felnőtteké, valójában akkor van lázzal dolgunk, ha 38 Celsius-fok fölötti értéket mérünk. Ne felejtsük el, hogy csecsemőknél a testhőmérsékletet legmegbízhatóbban a végbélben lehet mérni. Végbélben mérve a lázmérő által mutatott érték 0,5 Celsius-fokkal magasabb, mint hónaljban mérve.

Ha a három hónaposnál fiatalabb csecsemőnek harmincnyolc fokos vagy annál magasabb láza van, illetve, ha három- és hathónapos kor között harminckilenc fokig vagy afölé szökik a testhőmérséklet, indokolt a kórházi kivizsgálás. Ha hathónaposnál fiatalabb baba belázasodik, azonnal hívjuk föl az orvost.

Felülfertőződésre, további szövődményekre utalhat a remegés, izzadás, sápadtság, kiütések, végtagfájdalmak, a nyaktájék a fülek fájdalma, a fejfájás, az elhúzódó köhögés. A beszélni nem tudó kicsik fejtartásukkal, nyűgösségükkel, fájó részeik tapogatásával jelzik, hogy baj van. Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha az orrból jövő váladék folyamatosan véres, és természetesen akkor, ha a nátha két-három hét után sem akar múlni.

Az elhúzódó náthának mindig oka van. Hogy a gyerekorvos a nyomára bukkanjon, és hatékonyan megelőzhesse a szövődményeket, bevilágít a gyermek szájába, megnézi a mandulákat, meghallgatja a tüdőt. Egyébként a torok és a mandulák állapotát a szülő is megnézheti időnként, ha náthás a gyereke, és fokozottan figyeljen a tüdő hangjaira.

Kérdezte már a gyerekorvost, honnan tudja a torokvizslatás után, mi a baja gyermekének? Amikor tiszteletünket tesszük a gyerekorvosnál, bátran kérjük segítségét a tünetek felismeréséhez is.

Komolyabb vizsgálat az orrmelléküregek endoszkópos vizsgálata vagy röntgenje, és a fertőzések meghatározására vérvizsgálatra is sor kerülhet.

Régen kínzó náthánál még szaglástesztet is végezhetnek, továbbá felmerülhet az allergia gyanúja.

Ami fenyegethet

Az elhúzódó nátha, a náthavírusok okozta enyhe vagy súlyosabb fertőzések lekötik az immunrendszer erejét, így a szervezet más vírusos és bakteriális fertőzésekre, influenzára is sokkal érzékenyebbé válik, úgynevezett felülfertőződés történhet.

Az emiatt szerencsére csak ritkán fellépő szövődmények túlnyomó többsége légúti jellegű: krónikus bronchitis avagy hörghurut és köhögés. Még ritkábban tüdőgyulladás és mellhártyagyulladás is kifejlődhet. Ezen kívül az orrmelléküreg-, arc-, valamint homloküreg-gyulladás és a középfülgyulladás a leggyakoribbak. A kikezeletlen pneumokokkusos középfülgyulladás (otitis media) akár halláskárosodáshoz is vezethet.

Amikor rosszabbra fordul az ártatlan nátha

A légutakat fenyegető felülfertőzések közül kiemelendő a gégefő-gyulladása (epiglottitis acuta), mely kettő és 6-7 éves kor között a legjellemzőbb. A duzzadt nyálkahártyák miatt a nyelés fájdalmassá, csaknem lehetetlenné válik, magas láz, légzészavar jelentkezik, súlyos, olykor halálos szövődmény. A három hónapos és három éves kor között előforduló pszeudokruppos, ugató köhögést ugyancsak a gége gyulladt nyálkahártyája okozza, ritkán fulladást okozhat. Fontos tehát odafigyelni a nyelési és légzési nehézségekre.

A gyakori rhinovírusok okozta fertőzések asztmára hajlamos kicsiknél asztmás rohamot okozhatnak. Említést kell még tenni a nátháról úgy is, mint további fertőzések tünetéről. Az influenzás nátháról jobbára tudunk, de nem nagyon gondolunk arra, hogy a nátha az időközben kialakult szamárköhögés vagy kanyaró tünete is lehet.

A krónikus, több héten, hónapon át tartó nátha a szaglóhám csak részben regenerálódó sérüléséhez és a szaglás elvesztéséhez vezethet, de gondot okozhat a gyakori orrvérzés is.

Az allergiás nátha teljesen más

Allergiás nátha kicsiknél? Az allergiás nátha vagy rinitis nem jellemző a kicsik korosztályára. Többnyire felnőtteknél jelenik meg, mégis, egyre több gyereknél üti fel a fejét, és ritkán már egészen kicsi korban. Az allergia nem szövődménye a náthának, viszont könnyen összetéveszthető vele, valamint súlyosbíthatja a meghűléses tüneteket, hozzájárulhat az arcüregszövődmények kialakulásához is. Az allergia is orrot eldugító duzzadt nyálkahártyákat, vizes orrváladék képződését, és az orr, esetleg a szem viszketését hozhatja. E két utóbbi tünetben tér el leginkább az egyszerű náthától.

A gyerekek körében növekvő gyakoriságot minden bizonnyal a városi szennyezett levegő és életmód, a passzív dohányzás növeli. A vidéki gyerekek kevésbé allergiásak. A gyerekkori allergiás nátha leginkább örökletes eredetű. A kialakulása elleni legjobb védelem a szoptatás.

Mit okozhatnak a gyógyszerek?

Az orrdugulás elleni szerek, orrsprayk és orrcseppek egy része gyerekeknél csak különös gonddal történhet. Ezek a szerek túladagolva alvászavarokat, gyors szívverést, még hallucinációkat is okozhatnak.

A náthára nem szokás antibiotikumot adni, mivel vírusos eredetű. Elhúzódó gennyes orrváladék esetén, a felülfertőződés kezelésére és súlyosabb légúti vagy középfület érintő szövődményekre az orvos mégis úgy ítélheti, hogy szükséges. Leggyakoribb az arc- és homloküreg-gyulladás, a középfülgyulladás vagy a bakteriális eredetű tüdőgyulladás. Ilyen esetekben sem gyanú esetén és megelőzésképpen, hanem csak beigazolódott diagnózisra ír fel az orvos antibiotikumot.

A megelőzésképpen adott antibiotikumok egyébként nem is váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Egy biztos, a szövődményektől való félelemből ne szabad megmaradt antibiotikumokat adni a fiókból. Az otthoni gyógyszerezés orvosi konzultáció nélkül tilos.

Annál is inkább, mert az orvosnak is gondosan kell megválasztania a baktériumellenes szert. A tetraciklin-származékok a fogzás idején a későbbi fogszínt befolyásolhatják, besárgítják, szürkítik. Ha csak lehet, ezt célszerű elkerülni.

Az aszpirin 12 éves kor alatt a súlyos, néha halálos Reye-szinróma, egy magas lázzal, hányingerrel, hányással, agyi, központi idegrendszeri gyulladással járó betegség veszélye miatt nem adható.

Kapcsolódó cikkeink: