Dicsérd meg, de csak akkor, ha tényleg megérdemli!
Ha magabiztos és egészséges önbizalommal rendelkező gyerekeket szeretnél, akkor fontos, hogy megtanuld mikor, hol és hogyan kell megdicsérni őket.
Tipikus szülői hibák
A szülők hajlamosak mindenért megdicsérni a gyermeküket. Akkor is, ha jól teljesít az iskolában, ha nyer egy labdajátékban, vagy ha épít egy szép homokvárat – bárhol és bármikor, amikor valami figyelemre méltó dolgot csinál. Jenn Berman terapeuta szerint átestünk a ló túloldalára. Amíg évtizedekkel ezelőtt a túlzott szigor volt a jellemző, most hajlamosak vagyunk agyonmagasztalni a gyermekeinket. A szülők azt hiszik, minél gyakrabban dicsérik a gyermekeiket, ők annál magabiztosabbak és önállóbbak lesznek. Pedig valójában nem így van.
Bár a jó szándék vezérli a szülőket, mégis megakadályozzák őket a fejlődésben a túl sok dicsérettel. Ha túl sokszor dicsérjük meg a gyermekeinket, az visszaüthet. Attól tartva, hogy nem tudnak majd helyt állni és elmarad a dicséret, félnek majd kockázatot vállalni és új dolgokat kipróbálni. Ha folyamatosan dicséred a gyermekeidet, az lekicsinylő rájuk nézve és alapvetően azt üzened vele, hogy folyamatosan neked kell bizonyítania.
A másik véglet sem jó. Ha nem kapnak tőled elég dicséretet a gyermekeid, az ugyanolyan káros, mintha folyton agyondicsérnéd őket. Azt érzik, nem elég jók, vagy hogy nem érdekelnek téged az eredményeik és nincs értelme, hogy jól teljesítsenek.
Szóval milyen az ideális dicséret? A szakértők szerint a dicséret minősége fontosabb, mint a mennyisége. Ha őszintén jön a dicséret, és az erőfeszítésre, nem pedig az eredményre irányul, akkor olyan gyakran használd a szóbeli dicséretet, amilyen gyakran jónak látod. De csak akkor, ha valódi az a dicséret.
A dicséret ABC-je
Azt kell elismernünk, milyen keményen dolgoznak a gyermekeink, hogy elérjék a céljaikat. Soha nem a végcél a fontos, hanem a célhoz vezető út. Ha nem is a csapata legjobb játékosa a kisfiad, de látod, milyen keményen küzd játék közben, dicsérd meg, attól függetlenül, hogy nyer vagy veszít a csapat.
Dicsérd meg őket, ha takarítanak az udvaron, ha segítenek a vacsora elkészítésében vagy ha elolvasnak egy könyvet. Mindig olyan arányban dicsérd őket, amennyi erőfeszítést tettek, illeszd a dicséret mértékét a teljesítményhez. Néhány gyakorlati példa, hogy lásd, hogyan csináld:
Ha a gyermeked messzire elrúgja a labdát játék közben, és ezzel segíti a csapattársát, dicsérd meg, milyen ügyesen és rugalmasan kezelte a helyzetet.
Ha a gyermeked jó matekos, ismerd el, hogy milyen jól vág az esze, de ne dicsérgesd minden alkalommal, amikor rutinszerűen leül tanulni esténként. Akkor dicsérd meg, ha valami megszokottól eltérő, különleges dolgot tesz, például nyer az osztály matekversenyén.
Ha a lányod már hetek óta gyakorolja, hogy kell kétkerekű biciklit hajtani, és végre sikerül neki, dicsérd meg.
Ha a fiad imád lovagolni, mondd neki, hogy nagyon bátor és kalandvágyó, de ne vidd túlzásba a dicsérgetést, mert ő most elsősorban szórakozik, nem pedig keményen dolgozik.
Mindannyian azt szeretnénk, hogy a gyermekeink magabiztosak legyenek. Ha azonban azt mondod a lányodnak, hogy ha 5-öst kap a dolgozatára, adsz neki extra zsebpénzt, akkor olyan helyzetet teremtesz, amikor a pénz fogja motiválni, nem pedig a siker pozitív érzése. Soha ne használd a pénzt, ha jutalmazni akarsz. Ha keményen dolgoztak a gyermekeid, ha elismerést kaptak az iskolában, ha jól sikerült a hangszeres fellépésük, akkor egyetek inkább egy különleges helyen vagy ebéd után menjetek el fagyizni.
Gyakorlati tippek
A dicséret fontos a gyermekeid önbecsülése és bizalma szempontjából. De még mielőtt tapsviharban törnél ki, tartsd szem előtt, hogy mi az, ami hasznos, és mi az, ami nem.
Pontosíts! Ahelyett, hogy azt mondanád, “te olyan jó focista vagy”, mondd inkább ezt: “nagyon jól felismered a helyzeteket és jól célzol”. Konkretizáld, miben jó a gyermeked.
Legyél valódi! A dicséret mindig őszinte legyen. A gyerekek érzik, ha nem vagy őszinte, és így könnyen elveszítheted a bizalmukat. És ami még ennél is rosszabb: nem hiszik majd el a pozitív szavakat, és nem fognak tudni különbséget tenni az igazság és a hazugság között.
Akkor mondd, ha tényleg úgy érzed! Csak akkor mondd nekik, hogy ügyesen dolgoztak, ha tényleg nagy erőfeszítést tettek, hogy sikerüljön nekik valami. Így tudni fogják, hogy elismered a kemény munkájukat és ebből azt is érzik, hogy te tudod és értékeled, ha megküzdöttek valamiért és nem csak úgy megkapják azt.
A folyamatra fókuszálj! A gyermekeid erőfeszítését dicsérd meg, ne a bennük rejlő tehetséget. A folyamat számít, nem a végeredmény. Nem minden gyerekből lesz fantasztikus sportoló, kiváló diák vagy elismert zenész. A gyerekek, akik keményen küzdenek és kitartóak, azok a különleges tehetségek.
A cikk forrása itt.
További cikkek dicséret témában: