Vízmérgezés, kiszáradás – folyadékfogyasztás gyermekkorban
Szervezetünk számára a víz nélkülözhetetlen, és bár testünk az ételek metabolizmusával képes előállítására, de ez a mennyiség nem elegendő.
Vízzel, folyadéktartalommal összefüggő betegségek, veszélyes állapotok
A gyermekek testének körülbelül 70-78 százaléka víz. (Felnőtteknél ez az arány 60 százalék.) Bár a kisgyermek egy felnőttnél kevesebbet izzad, és a légzéssel távozó hő is csekélyebb, a szapora légzés és a testtömegéhez viszonyított nagyobb testfelület miatt könnyebben kiszárad.
Testünk vízháztartásának egyensúlya életfontosságú, és míg felnőttként tudatosan odafigyelhetünk erre, a csecsemő és kisgyermek vízháztartásának egyensúlyát a felnőtteknek kell figyelemmel kísérnie.
A csecsemő napi folyadékszükséglete egyébként testsúlyának körülbelül egyhatoda. Úgy is számolhatjuk, hogy testsúlykilogrammonként 150 ml naponta. Így egy 6 hónapos, 6 kg testtömegű kisbaba napi folyadékigénye közel 1 liter, míg egy 8 kilós csecsemőnek körülbelül 1,2 liter folyadékra van szüksége – de ebbe beleszámít a gyümölcsökben, levesekben, szószokban lévő folyadék is.
A vízháztartás felborulásának több oka lehet, az egyensúly megbomlása pedig – bármilyen irányban történik – káros!
Kiszáradás
Ha hányással, hasmenéssel járó betegsége van a gyermeknek, akkor meg kell védeni a kiszáradástól. Enyhe lefolyású hasmenés esetén az elvesztett folyadékot és ásványi anyagokat kell pótolni például szűrt levesek, ásványvizek, gyümölcslevek, illetve konyhasót és cukrot is tartalmazó, úgynevezett orális, azaz szájon át bevihető, rehidráló folyadék formájában.
Súlyosabb esetekben a folyadék pótlásán túl antibiotikumok, illetve “hasfogó”, a belek mozgását csökkentő hatású gyógyszerek alkalmazására is szükség van.
Utazás során gyakrabban fordul elő gyermekeknél is hasmenés, ennek megelőzésére különösen nagy figyelmet kell fordítani.
Vízmérgezés
Ritka, de komoly probléma lehet a vízmérgezés, ami akkor következik be, ha hirtelen nagyon sok vizet iszik meg valaki, mert ilyenkor megbomlik a szervezet ionháztartásának egyensúlya. Ez is veszélyes!
Normális körülmények között a vérplazma 136-145 mg/l nátriumot tartalmaz, amelyre a szervezetnek a sejtek közötti üzenetek szállításához van szüksége, illetve a sejtekben és az azok körüli folyadékmennyiség szabályozásában van szerepe. Ezen kívül a megfelelő vérnyomás kialakításához, illetve az izmok mozgatásához szükséges jelek zavartalan terjedésében is feladata van.
Ha a vér nátriumszintje 135 mg/l alá esik a vízmérgezés hatására (tehát a szervezetben a nátrium felhígul), akkor a sejtek úgy próbálják meg növelni a testfolyadékok nátriumszintjét, hogy vizet vesznek fel – ettől viszont megduzzadnak. Ha az agyban megduzzadnak a sejtek, akkor az rendkívül veszélyes lehet, hiszen a koponyacsont nem tágul, az agy feszül, megnő benne a nyomás.
Ha nem kezelik a vízmérgezést, akkor az agykárosodáshoz, kómához vezethet, illetve akár halált is okozhat.
Szakemberek szerint a folyadékháztartás felborulásával összefüggésben álló alacsony szérum nátriumszint (hiponatrémia) áll egyes szakértői vélemények szerint a kisgyermekkori lázas görcsrohamok hátterében is.
Mit igyon a gyerek?
Csecsemők legmegfelelőbb itala 6 hónapos korig az anyatej, általában még kánikulában sem szükséges külön itatni a gyermeket, inkább kínáljuk többször mellel.
Ha hat hónapos kor felett már kapnak folyadékpótlást, és ismerkednek az ízekkel, akkor a víznek minőséginek, biztonságosnak, minden szennyeződéstől mentesnek kell lennie akkor is, ha ételhez, italhoz használjuk fel.
Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló víz mennyisége vagy minősége nem megfelelő, egészségi problémák léphetnek fel. A fertőzés hasmenéshez, az pedig kiszáradáshoz vezethet.
Gyermekkorban a hasmenéses megbetegedésekre fokozottabban kell figyelni, és gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról. Kisgyermeket – főleg nyáron, illetve túlfűtött helyiségben télen – akkor is kínáljuk folyadékkal, “cicivel”, ha magától nem kér, hiszen előfordulhat, hogy a világ felfedezése vagy játék közben egyszerűen elfelejt inni.
6 hónapos kor fölött a gyermeket az alábbiak szerint itassuk:
|
Gyermekeknél is vesekövet okozhat az alacsony folyadékfogyasztás
Főleg családon belüli halmozódás esetén kell odafigyelni a gyermekek folyadékfogyasztására, mivel a bőséges (de nem túlzott!) folyadékbevitel csökkentheti a vesekő kialakulásának esélyét.
Vesekövességre kell gyanakodni, ha az alábbi tüneteket észleljük a gyermekeken: erős fájdalom a vesékben vagy az alhasban, mely kisugárzik az ágyékba is. A fájdalom néhány perctől néhány óráig tarthat, melyet fájdalommentes periódusok követnek. Hányinger, hányás, láz, hidegrázás, gyengeség, véres, zavaros vagy kellemetlen szagú vizelet kísérheti. A húgyutak is elzáródhatnak.
Ha gyanítjuk, hogy gyermekünknek veseköve van, vigyük orvoshoz. A gyermekorvos továbbküldheti röntgenre, ultrahangra, speciális vizsgálatokra. A vérvétel és vizeletvizsgálat is segíthet megállapítani azt, hogy mi okozza a követ, és mi a legjobb kezelési mód.
Hogyan szoktassam rá, hogy rendesen egyen és igyon?
A szakemberek szerint a gyermekek társaságban többet és jobban esznek, illetve isznak, mint ha egyedül étkeznek. A Michigani Egyetem Emberi Növekedés és Fejlődés Tanszékének kutatói 2-6 éves gyerekeket figyeltek. Kiderült, hogy 30 százalékkal többet esznek különféle rágcsálnivalókból (ha egészségeset teszünk ki, akkor azokból!) egy 9 fős csoportban, mint egy 3 fősben, mivel ilyenkor több időt fordítanak a rágcsálásra, és ha valaki inni kér, akkor előfordul, hogy a többiek is kérnek.
A társasági megerősítés hatására eszik jobban a bölcsődében vagy óvodában a gyermek még akkor is, ha otthon esetleg csak turkál az ételben, és semmi nem jó neki.
Forrás:
Magyar Gyermekorvosok Társasága Cumisüveg és Tudomány hírlevél
MDOSZ hírlevél
Suliháló.hu
Medipress
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
