A májelégtelenség kritikus állapotot jelent, és a megoldása sokszor kizárólag a transzplantáció lehet. Ilyenkor sürget az idő, hiszen ha a májjal van baj, az teljesen más helyzet, mint amikor a vese nem végzi a munkáját; gépi segítséggel a vesebeteg még évekig életben tartható, ám máj esetében mielőbb “cserélni” kell a szervet a túléléshez. Ilyenkor azonban ritkán áll rendelkezésre rögtön szerv, hiszen azt még mindig jellemzően egy elhunyt donor szervezetéből nyerik ki, és természetesen csak bizonyos időablakon belül lehetséges ez. Ezért volt aggasztó a helyzet, amikor a közelmúltban egy hároméves kislányról derült ki, hogy májelégtelenségben szenved. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kezelték, ám az orvosok tisztában voltak vele, hogy végső megoldást esetében a transzplantáció jelenthet. Gyermekeknél még nehezebb a helyzet, hiszen számukra ritkán adódik megfelelő méretű donorszerv, a kislány súlyos állapota viszont sürgette a mielőbbi beavatkozást.
Még ha nehéz is kimondani ilyet, nagy szerencse, hogy az Eurotransplant szervelosztó rendszerén keresztül éppen érkezett egy magyar donorszerv. Igaz, hogy egy felnőttől származott, így viszont egy kis darabja elegendő volt a gyermek számára, és a nagyobb darabját is fel tudták használni egy harmincöt éves, májdaganatban szenvedő fiatal férfi megmentéséhez. Ilyen csodálatos az emberi szervezet és az orvostudomány: egyetlen szerv kettéosztható, képes regenerálódni, és így egyszerre két ember túlélését biztosítani.
Rengetek szakember összehangolt teljesítménye
Mint azt dr. Piros László, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) egyetemi docense elmondta, a beavatkozás különlegessége abban rejlik, hogy ezúttal a szervet ugyanott osztották ketté egy kisebb és egy nagyobb darabra, ahol aztán a transzplantációkat is elvégezték. Egyszerű ezt kimondani, véghez vinni azonban hatalmas bravúr, és mint minden szervátültetés, különösen jól koordinált csapatmunkát igényelt. A donorszervért vidékre utazott el a Semmelweis Egyetem csapata, a máj kivételét ők maguk végezték el dr. Hamar Mátyás szakorvos irányításával, a szerv az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) Szervkoordinációs Irodájának révén jutott el a STéG-re, majd transzplantációs sebész, aneszteziológus, műtősök, aneszteziológus asszisztensek, műtőssegédek és nővérek összehangolt munkája következett.
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A máj ereinek és szöveteinek kettéválasztását és a gyermek műtétjét dr. Benkő Tamás egyetemi docens, dr. Rózsa Balázs szakorvos, dr. Piros László és csapata végezte, ezt követően a szomszédos műtőben a fiatal felnőtt operációját dr. Piros László vezetésével dr. Huszty Gergely adjunktus közreműködésével hajtották végre. A műtétek során az aneszteziológus team vezetője dr. Füle Balázs főorvos volt.
A fiatal férfi már az operáció után röviddel osztályra került, és kéthetes lábadozást követően engedték haza. A kislányt további megfigyelésre a Gyermekgyógyászati Klinikára szállították, ahonnan hamarosan otthonába bocsátják.
Azóta a Semmelweis Egyetemen egy újabb, hasonló májátültetést is végrehajtottak: egy húsz hónapos, májvéna-elzáródásban szenvedő kisfiú és egy Hepatitis B-vírus fertőzött felnőtt férfi életét mentették meg – az ő operációjuk is jól sikerült, jelenleg is az intézményben ápolják őket.
Az összes hazai szervátültetés mintegy kétharmadát a Semmelweis Egyetemen végzik, amely a májátültetések számában a hetedik helyen áll az Eurotransplant-centrumok között. dr. Merkely Béla rektor úgy nyilatkozott, szeretné, ha öt éven belül eljutnának oda, hogy minden szerv tekintetében benne legyenek az első háromban, illetve a szív esetében (amelynél európai szinten a második legtöbb műtétet végzik) vezető helyre kerüljön az intézmény. „Erre kiamagaslóan alkalmas egy ilyen orvosegyetem, ahol egy helyen zajlik az oktatás, a kutatás és az innovatív betegellátás” – tette hozzá dr. Merkely.
Száznyolcvanöt kicsi élet
A májtranszplantáció története Magyarországon egyébként már negyvenéves: évente akár hatvan-hetven beavatkozásra is sor kerül. „Szerencsére elmondható, hogy csökkenő számú beteg vár májra, hiszen egykor a többség hepatitisz C-fertőzés miatt került kritikus stádiumba, ám tíz éve, mióta rendelkezésre áll antivirális kezelés, ez ritkábban fordul elő” – mondta el Prof. dr. Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetemen harmadik éve működő Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatón.
A szervdonációs jogrend Magyarországon a feltételezett beleegyezés elvén alapul, vagyis ha valaki életében nem tiltotta meg írásban, hogy szervet távolítsanak el a testéből, akkor agyhalál esetén donor válhat belőle. Ennek ellenére az elhunytakból származó átültetésre alkalmas szervek száma korlátozott: sokkal többen várakoznak a műtétre, mint ahány megfelelő szerv rendelkezésre áll, ezért a várólisták sokszor igen hosszúak. A helyzeten sokat segített az európai rendszerhez való csatlakozásunk tíz évvel ezelőtt: nagyobb a merítés, jobb egyezésekre, rövidebb várakozási időkre lehet így számítani. „Minden életmentő szervátültetés a szervadományozásról szóló személyes döntéssel kezdődik, amit helyes megosztani hozzátartozóinkkal is – hangsúlyozta dr. Mihály Sándor, az OVSz transzplantációs igazgatója. – Ez a családtagokat is felszabadítja egy vélt döntés terhe alól, ezért mindenkit arra kérek, hogy még életében döntsön a saját szervei sorsáról. Egy donor átlagosan hat ember életét menti meg, és szerveivel harmincegy életévet ad – tavaly háromezer-nyolcszáz életévet adtunk.”
Az elmúlt tíz évben egyébként több mint hétezer beteg került várólistára, és majdnem négyezer transzplantáció történt. Összesen száznyolcvanöt tíz év alatti kisgyermek élete változhatott meg így.
Kapcsolódó cikkek
