Csetlő-botló apróságok és örökmozgó nagyobbacska gyerekeink is gyakran szereznek különféle sebeket, horzsolásokat és véraláfutásokat. De vajon tisztában vagyunk-e sebkezelési módszerekkel? Tudjuk-e, hogy milyen tévhitek élnek a laikusok fejében a sebek ellátását illetően?
Nézzünk meg most néhány bevett sebkezelési módszert, amit inkább ne alkalmazzunk!
Nem kell minden sérüléssel foglalkozni?
Ha csak kisebb baleset érte gyermekünket, amit egy aprócska vérzéssel és kis horzsolással megúszott, talán nem is tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget neki. Sokszor még a seb környék lemosását és fertőtlenítését sem tartjuk fontosnak. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy még ezt a kis sérülést is óvnunk attól, hogy elfertőződjön, ráadásul a sebgyógyulás is gyorsabb lesz, ha még a legapróbb sérüléseket is minél hamarabb kezeljük és ellátjuk kötszerrel.
Tartsd a sebet szárazon?
Régen bevett sebkezelési eljárás volt, hogy a sebet mindenképpen szárazon kellett tartani, mondván, hogy a nedves környezet a baktériumok számára kedvező. Ezért aztán a házi patikában is fontos szerepet kapott az antibiotikumos hintőpor. Ezek a hintőporok a sebre szórva azonban egy vastag páncélt képeznek, és csak nehezítik a seb gyógyulását, ráadásul a baktériumok is megélnek alatta. A modern sebellátás ezzel szemben már olyan eljárásokat részesít előnyben, amelyek elősegítik a seb feltisztulását, sarjadzását, vagyis manapság az úgynevezett nedves eljárások az elfogadottak. Ehhez korszerű kötszerek állnak rendelkezésre, érdemes a gyógyszertárakban tájékozódni.
A régi, bevált kötszer is jó lesz?
Sokan még mindig a korszerűtlen, vágott mull-lapot használják az otthoni sebkezeléskor. A ma már elavultnak számító, száraz környezetet biztosító kötszerek helyett inkább olyan kötszereket tartsunk a házi patikában (pl. szigetkötszerek), amelyek megfelelő sebfedőként funkcionálnak, és a seb gyógyulását is elősegítik. A mull-lapot elsősorban a seb környék tisztításához és fertőtlenítéshez használjuk!
Nem ragasztom le teljesen, hadd szellőzzön!
Szintén gyakori hiba a kötszer nem megfelelő rögzítése. Ilyen például a kötés keresztben, csíkokkal történő leragasztása. Ez azért rossz szokás, mert ilyen esetben a kórokozók könnyedén bejuthatnak a kötszer alá, és a sebváladék is kifolyhat. Ne spóroljunk! Mindig a kötszer teljes felszínén kell a ragasztást biztosítani! Amikor sebet kezelünk, a sebfelületnél 2-3 cm-rel szélesebb kötszert kell alkalmaznunk! Fontos, hogy a kötszer az ép sebszélen végződjön!
Ne érje a sebet fertőtlenítőszer?
A korai sebfertőtlenítés még a legkisebb sérülések, felszíni horzsolások esetében is fontos. Nem kell attól tartani, hogy ezek a sebbe kerülve problémát okozhatnak! Ma már ugyanis olyan korszerű, az otthoni sebellátásban is biztonságosan alkalmazható fertőtlenítőszerek (oldatok és sprayk) állnak rendelkezésünkre, amelyek alkalmasak arra is, hogy nyílt sebben használjuk őket. Kérjük gyógyszerészünk segítségét ezek kiválasztásához! A seb ellátásakor ügyeljünk arra is, hogy a seb környékét is alaposan tisztítsuk meg! Amennyiben harapás okozta sebbel van dolgunk, különösen fontos, hogy a sebbe is juttassunk a fertőtlenítőszerből, amíg orvosi ellátást nem kap a sérült.Kapcsolódó cikkeink:
- Hogyan állítsuk el a vérzést?
- Megsérült a gyerek: mikor forduljunk orvoshoz?
- Hogyan kell vigasztalni?
- Beleragadhat a sebbe a kötszer?
- Leragasszuk vagy szabadon gyógyuljon?
- Sebtípusok és kezelési módjuk gyermekeknél
- Mi legyen a családi elsősegélydobozban?
- Hüvelygyulladás gyermekkorban: így kezeld!
- A sebellátás alaplépései
- Sebkezelés, regenerálódás szülés után
- A seb elfertőződésének jelei
Kapcsolódó cikkek
