A csecsemő– és kisgyermekkori játék motivációja belülről fakad, a kíváncsiság, a spontán érdeklődés készteti a játékos tevékenységre a gyermekeket, s általa fedezi fel a valóságot és ismeri meg a világot. A gyermekkori játék azért is csodálatos a maga nemében, mert a gyermek számára bármely tevékenységből játék válhat.
A játék formája és tartalma ugyanakkor elválaszthatatlan a gyermek fejlődésétől: az átélt tapasztalatok, a megszerzett tudás és friss élmények lenyomata jelenik meg a picik játékaiban, ezért a gyermekek játékai között vannak bizony különbségek.
Nézzük most át, melyek az egyes korszakok jellemző játékformái!
0-3 hónapos kor
Az első hetekben 10-15 percnél tovább nem is tud figyelni a baba, hiszen ez időtájt elsősorban az ébrenlét-alvás-evés ciklusai határozzák meg a napjait. Ebben az időszakban te vagy a legfontosabb és nem a játékok. A szülővel való testkontaktust, az érintést, a ringatást nem lehet semmilyen játékkal vagy eszközzel pótolni.
1 hónapos kora körül már felfigyel a fölé hajoló arcokra, figyelmesen hallgatja anyja szavait. A világ felfedezése, a tapasztalatok gyűjtögetése elsősorban a látás, hallás és tapintás révén történik meg.
4-5 hetes korában már 1-2 órát is ébren tud tölteni, és szívesen nézelődik. Egy színes kendőt, egy általunk készített ágy fölé akasztható forgó, vagy a játszószőnyege felett lelógó figurákat érdeklődve figyeli, sőt 2-3 hónapos korában már elkezd utánuk nyúlni.
A pszichológus játéktippje: A legkorábbi időszakban az anyához, az elsődleges gondozóhoz köthető dolgok jelentik a megnyugvást, így ő tudja leginkább szórakoztatni is a babát, akitől aktív játék még nem várható el. Már a magzati korban el lehet kezdeni a mesélést, mondókázást, éneklést, ezeket a születés után is folytatva az ismerős hangon szóló megszokott ritmusok, dallamok pozitív érzésekkel töltik el a kicsit.
Lehet a különböző napszakokhoz, tevékenységekhez kötni egy-egy dalt, mondókát, ez növeli a baba biztonságérzetét, kiszámíthatóbbá teszi a világot. Reggel pl. Pál, Kata, Péter jó reggelt…, lefekvéshez bármely altatódal, pelenkázáshoz egy tetszőlegesen választott ének. A lényeg az ismétlés, a szokássá válás. Vizuális szórakoztatáshoz, figyelem felkeltéshez – mivel az újszülött látása még nem éles – a kontrasztos minták a legmegfelelőbbek. Saját magunk is készíthetünk fehér lapon sötét filccel kontraszt kártyákat, ezeket szívesen nézegetik.
3-6 hónapos kor
A pici számára egyre jobban kinyílik a világ. Szemével követi a lassan mozgó tárgyakat, aktívan figyeli és érdeklődik a külvilágból érkező hangok iránt. Fokozatosan rájön arra, hogy mozgását irányítani tudja: a látás és a mozgás összehangolódik, ami lehetővé teszik a tárgyakkal való foglalatoskodást. A nyúlással, markolászással, tapogatással, majd a tárgyak szájba vételével szerez tapasztalatokat. A fejlődés előrehaladtával féléves korára már a két kéz koordinációja is kialakul. Ekkora már kézbe is tudja venni a játékokat: a fogni, rázni- és ütögetnivaló tárgyak és játékok örömmel töltik el.
Mit adjunk a kezébe? Puha labdákat, szivacstéglát, kendőt, csörgőket és színes rágókákat. Engedjük, hogy felfedezhesse saját testét: a pici szívesen játszik kezével és lábával egyaránt, sőt saját hangja és a vele való játék is érdeklődéssel tölti el.
A pszichológus játéktippje: A szülő aktív közreműködése még mindig szükséges. A szociális mosoly megjelenésével egyre könnyebb a babákra hangolódni, mivel jobban jelzik, hogy mi tetszik nekik. Ilyenkor jók lehetnek a simogató vagy csiklandozós mondókák (pl. Ciróka, maróka…, Kerekecske, gombocska…) és a kukucs játékok. A boltban vásárolható játékok helyett magunk is készíthetünk csörgőt például műanyag palackba vagy zacskóba töltött száraztésztával. A babák egyre többet lehetnek földön játszószőnyegen, a játékok pedig segíthetnek a nagymozgások beindítására való ösztönzésben. Fontosnak tartom azonban, hogy ne legyen teljesen körbevéve ezekkel: elég 2-3 darab is, a túl sok inger ugyanis megterhelő lehet számukra.
6-12 hónap
Eljött a helyváltoztatás (csúszás-mászás, gurulás, majd a két lábra állás időszaka). A helyváltoztatás megtanulásával kinyílik a világ, és minden nap valamilyen új, érdekes felfedeznivalót okoz. A baba egyre többet kommunikál, egyre jobban érdeklik a különféle közös tevékenységek (pl. mesekönyvek, bábozás, bújócska-játékok).
A húzható, tolható, guruló, madzagos és hangot adó játékok és minden, amit ki-és be lehet pakolni (pl. homokozójátékok, dobozok, fiókok) óriási népszerűségnek örvendenek ebben az időszakban.
A pszichológus játéktippjei: Itt is az egyszerűségre törekvést javasolnám. A konyhában egy polc, benne használati tárgyak (fakanál, műanyag tárolók, süti kinyomóformák) nagyon érdekes tudnak lenni a babáknak, és szívesen pakolásszák őket. Matatófalat is lehet készíteni, amire rákerülhet régi telefon, távirányító, lakat, cipzár…stb., ezekkel először ülve, később állva egyre elmélyültebben tud majd játszani. Az ölbeli játékok tovább folytatódhatnak, és mivel már egyre jobban tudják magukat tartani, jók lehetnek a döcögtető, lovagoltató játékok (pl. Hóc, hóc katona…). Amikor már önállóan, biztosan tudnak járni, lehet lépegetőket mondókázni velük (pl. Erre kakas, erre tyúk…, Sétálunk, sétálunk…).
1-3 év között
Kezdetét veszi az ún. gyakorló játékok ideje, amikor hosszú ideig képes elmélyülten játszani a gyerkőc. A keze egyre ügyesebbé válik, így 14-15 hónaposan már kisebb tornyot is tud építeni kockákból.
1.5 évesen már jön-megy, hurcolja a tárgyait, játékait a lakásban. Ebben az időszakban a nagymozgásos játékoknak van kiemelt szerepe (szaladgálás, hinta, mászóka, tricikli, labdázás, homokozás stb.), így elsősorban minél több szabad térre lesz szüksége, hogy ezeket gyakorolhassa. 18-24 hónapos korában már egyre ügyesebb a finommotorikus mozgása is. Ekkortájt már ki lehet próbálni az ujjfestést, zsírkrétázást, aszfaltkréta, nagyobb szemű gyöngy felfűzését.
Két évesen a játéktárgyakat és eszközöket már egyre inkább funkciójuk szerint használja.
Ebben a korszakban megjelennek az utánzó játékok, amelyek segítségével feleleveníti és elismétli, mindennapi életének eseményeit (pl. az evést, fürdést, utazást), és azokat is, amelyeket nem tehet meg, a játékban viszont lehetővé válik számára (pl. autóvezetés, főzés). Az események utánzása, újraélése örömet és feszültségoldást is jelent a gyermekek számára.
A pszichológus játéktippjei: Ne féljünk attól, hogy a gyermek koszos lesz kint! Engedjük neki, hogy szabadon homokozzon, sárral játsszon, nyáron pancsoljon, mert ezeknek fontos szerepe van abban, hogy megtapasztalja, hogyan tudja manipulálni a világot. Az alkotásnak és a rombolásnak is megvan a funkciója. A dalok és mondókák mellett már egyre jobban érdekelhetik a mesék is. Kezdetben az egyszerűbb láncmesék, állatmesék a szórakoztatóak, illetve az énmesék, amelyekben a gyerkőc napját meséljük el. Fontos, hogy ha egy mesét újra és újra meg akar hallgatni, akkor meséljük annyiszor, ahányszor csak kéri, mert akkor annak valami jelentősége van a számára. Az ismétlés segíti az események feldolgozását.
3-6 év között
A korábban már megismert és gyakorolt játéktevékenységek mellett az óvodás korban megjelennek a gyakorló-konstruáló játékok, amikor már valamilyen céllal kezd építeni a gyermek.
Az óvodáskor kétségtelenül egyik legfontosabb játéka a szerepjáték megjelenése lesz, amely fejlett formáját az óvodáskor vége felé éri el. Ebben a játékfajtában a gyerekek begyakorolják a szociális, társas viszonyokat, társadalmi modelleket. Ezek a játékok visszatükrözik, hogyan látja és éli meg a világot az ovis. A valóságos szerepek mellett (pl. anya, apa eljátszása) megjelennek a fantáziajátékok is, amelyekben olyan fantázialények, mesehősök kapnak fontos szerepet, amelyekkel szívesen azonosul a gyermek. A szerepjáték feszültség- és érzelemfeldolgozó szerepe miatt fontos játéka a gyermekek fejlődésének.
Szintén az óvodáskorszakban jelennek meg azok a játékok, amelyekben valamilyen szabályokhoz kell alkalmazkodni (kártyajátékok, társasjátékok, mozgásos játékok). A szabálytudatuk azonban csak 5 éves kor tájékán körvonalazódik.
A pszichológus játéktippje: A szerepjátékokhoz biztosíthatunk kellékeket. Azok a legjobbak, amik minél nagyobb teret engednek a fantáziának. Egy szimpla lepedő lehet palást, láthatatlanná tévő köpeny, fátyol vagy bunker alapanyag. Amikor már a gyermekek képesek a szabályjátékokra, képesek instrukciók alapján játszani, akkor már képesek a relaxációs gyakorlatokra is. Ilyenkor ezek még mesékkel átszőve, játékos formában történnek. Egyszerűbb dolgokat a szülők otthon is játszhatnak gyermekekkel. Lehetnek menetelő katonák vagy robotok, olyan ritmusos mozgásra késztetve őket, ami segíti az izmok tónusba kerülését utána pedig ellazítását (pl. amikor rongybabának képzelhetik magukat).
Érintéssel, simogatással is segíthetik az egyes testrészek ellazulását (pl. Álompor című mese). Amikor valamilyen probléma, elakadás van a gyerkőc életében, akkor egy gyermekekre is specializálódott relaxációs terapeuta, autogén tréner tud professzionális segítséget nyújtani.
A játéktippeket Gáspár-Kocsis Kata pszichológus, autogén trénertől kaptuk.
Kapcsolódó cikkeink játék témában:
- Mit játsszunk, ha a gyerek még nem változtat helyet?
- Mivel fog igazán jól játszani?
- A kisbaba játékai
Kapcsolódó cikkek
