Egyenjogúság kis hibákkal
Ez a képlet persze sokkal egyszerűbben hangzik, mint amilyen valójában. Való igaz, hogy a 21. században törvényben leírt jogaik vannak az édesapáknak, ám mégis csak kevesen élnek, élhetnek ezzel a lehetőséggel. Azt az egy hétnyi plusz szabadságot, ami a baba születése után jár, esetleg még meg is próbálják kivenni, hogy az első napokat valóban együtt tölthesse a család, de hogy gyesre, gyedre menjenek, az már valóban nehezen elképzelhető. Hiszen hazánkban, ahol még mindig gyakori híradástéma, hogy a férfiak több pénzt kereshetnek ugyanazzal a munkával, mint a nők, nem túl valószínű, hogy egy apa feladhatja az ambícióit, és évekre a családi tűzhely mellé állhat.
Hogy apa maradjon otthon a kisbabával, valójában csupán elméleti lehetőség. A gyest/gyedet igénylőknek mindössze 5-6 százaléka férfi, a többi esetben az anyukák hagyják ott a munkájukat. Ennek oka nem csak az a bizonyos fizetésbeli különbség lehet, amely az apukák keresete javára billenti a mérleget, hanem lelkileg is feszélyezheti az erősebbik nem frissen családapává vált tagjait a társadalmi megítélés. Legyen akár üdvözítő a visszhang vagy lesajnáló, bizton számítani kell rá, hogy se ismerős, se ismeretlen nem fog kommentár nélkül elmenni egy ilyen döntés mellett.
Számoljunk!
Akadnak azonban olyan kivételes élethelyzetek – ha például az anya többet keres, vagy ígéretesebb karrier előtt áll, mint az apa, esetleg ha a pár férfitagja nem talál hosszabb-rövidebb ideje munkát – amikor érdemes megfontolni, hogy a férj maradjon otthon egy ideig a családba érkező kis trónörökössel.
Az apának (is) jár a baba születése után 5 nap “apaszabi”, ikrek esetében 7 nap, ami a szülés utáni első két hónapban igényelhető. Akár az édesapa, akár az édesanya alapszabadsága növelhető egy gyermek esetén két nap szabadsággal, két gyereknél négy nappal és három vagy több utód esetén hét nappal.
A családi adókedvezmény egy gyermek után havi tíz, két gyermek után havi 25, míg három gyermek után havi 33 ezer forintot is jelenthet.
A családi pótlékot akármelyik szülő igényelheti, ennek összege 2016-ban: egygyermekes család esetén 12.200 forint, egygyermekes egyedülálló esetén 13.700 forint, kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 forint, míg kétgyermekes egyedülálló esetén 14.800 forint, három- vagy többgyermekes család esetén 16.000 forint gyerekenként, illetve a három vagy több kicsit egyedül nevelő szülőt 17.000 forint.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23 300 Ft, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25 900 Ft illeti meg gyerekenként.
GYED az apukának is jár, a baba féléves kora után kérhető. Feltétele, hogy az igénylő édesapa rendelkezzen a szülést megelőző két évben 365 nap biztosítási idővel (ennek a 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie). A GYED összege a szülést megelőző munkaviszonyban keresett napi bruttó átlag kereset 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a azaz 155.400 Ft. Tíz százalék személyi jövedelemadó-előleget valamint nyugdíjjárulékot vonnak le belőle.
A kispapa is kérhet gyest a gyermek hároméves koráig, összege bruttó 28.500 forint, a nyugdíjjárulék levonása után 25.792 forint. A gyermekápolási táppénzt (gyápot) a 12 éven aluli kisgyermek betegsége esetén igényelheti a szülő: 1-3 éves kicsi esetén évi 84 nap kérhető, 3-6 éves gyermeknél 42 nap, míg 6-12 éves gyereknél csupán 14 napra jogosult az anya vagy az apa, de a napok száma jelentősen megnő, ha egyedülálló szülőről van szó.
Családi munkamegosztás
A kicsi világra jötte utáni néhány hétben – a gyermekágyas időszak és a szoptatás alatt, amíg a hozzátáplálást meg nem kezdik – vitathatatlanul a mamáé a főszerep. Ezekre a hónapokra (a szülés előtti 28. naptól a gyermek születését követő 168. napig, azaz 24 hétig) lehet áthidaló megoldás, ha a kismama elmegy csecsemőgondozási díj-ra (korábban terhességi gyermekágyi segély). Ez pénzügyileg is kedvező a családnak, hiszen ez idő alatt a napi bruttó átlagkereset 70 százalékát megkaphatja. A további években pedig nyugodtan maradhatna otthon az apa is, ha akar.
Az ideális az lenne, ha nem csupán anyagi nyomásra vagy a munkanélküliség rémének hatására választanák a gyermekgondozást az apukák, hanem önként: mert szívesen kipróbálnák magukat otthon.
A babával töltött évek pedig nem zárják ki, csupán törvényi keretek között szabályozzák, hogyan is dolgozhat a kispapa (de a kismama is!) gyes/gyed mellett. Számtalan olyan hivatás létezik, amelyet nem kell teljesen feladni, hiszen otthonról is végezhető. Ilyen például a fordítás, az írás, a korrektúrázás, az óraadás vagy akár a bérszámfejtés. Az édesapának is van lehetősége, hogy a gyes/gyed ideje alatt főiskolára vagy egyetemre menjen, de ha rövidebb időben gondolkozik, beiratkozhat valamilyen szakképző vagy továbbképző tanfolyamra is.
A babát világra hozni és szoptatni ugyan nem képesek az édesapák, de ellátni, gondozni és főleg szeretni éppen olyan jól tudják, mint az anyukák.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
