Természetes, ha anyák között a babázás a fő téma
Megszületett. És ő a legszebb. A legcukibb. És olyan ügyesen eszik. És tényleg hasonlít. És már emeli a fejét. És nézegeti a kezecskéjét. Nem lehet vele betelni. Elmondhatatlan. Elmondható?
A baba érkezése, bármilyen közhelyszerűen hangzik, valóban fenekestül felforgatja szülei, elsősorban édesanyja életét. Az első hónapokban minden, tényleg minden róla szól. Ha véletlenül sikerül néhány órára másra bíznod a picit, akkor is tőle mész el, és hozzá sietsz vissza, hogy megszoptasd, megetesd, elaltasd.
A nap huszonnégy órájában vele vagy, természetes tehát, ha ezekben az első időkben nem nagyon akarsz vagy tudsz másról beszélni. Persze az is normális, ha alig várod, hogy egyéb témákról is szó essen, de senki nem néz rád ferde szemmel, ha karodon a szuszogó egy hónapossal csak a kisbabás témák iránt mutatsz érdeklődést. Sőt ezekben az időkben még az is megbocsátható, ha többes szám első személyben beszélsz a piciről.
Szokás ezen gúnyolódni – hogy aztán a legcinikusabb nagynénik kapják rajta magukat saját babájuk születése után, amint lelkesen mesélik a telefonba, hogy “ma már sikerült kakilnunk, és az egész délelőttöt átaludtuk…”
Ami azonban a pár hónapos csecsemő mellett teljesen természetes, az idő múlásával egyre kevésbé lesz az. Ha a négyéves gyerek anyukájával semmi másról nem lehet beszélgetni, csak a kislánya óvodai kalandjairól, vagy a kisiskolás szülő legfőbb büszkesége az marad, hogy “megnyertük a matekversenyt”, az már nem nevezhető teljesen természetesnek. Viszont ha hosszú ideje elsősorban anyaként szervezed az életet, pláne ha több gyereked született egymás után, nem is biztos, hogy könnyű kitörnöd ebből a témakörből. Szerencsére nem túl nehéz. Segítünk, hogyan fogj hozzá.
Anyatársak: kerüld a versengést!
A játszótéri anyukákkal, a bölcsis, ovis társak szüleivel legfőbb közös témátok természetesen a gyerekek, és ez rendben is van így. Törekedhetsz arra, hogy közelebbi barátságba keveredj közülük valakivel, de ha megvan a saját bevált baráti köröd, nyugodtan megmaradhattok ezeknél a témáknál, úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez egyáltalán nem ciki. Ciki viszont, ha a tapasztalatcserét a felesleges és többnyire teljesen értelmetlen versengés váltja fel. Ha azon kapod magad, hogy percek óta valakinek a bezzegelését hallgatod az éjszakát átalvó vagy egyévesen folyékonyan beszélő csemetéjéről, vagy éppen te dicsekszel hasonlóval a többieknek, érdemes témát váltanod.
Meglepő és érdekes dolgokat tudhatsz meg a többiekről, ha váratlanul a kedvenc filmedről vagy a pároddal való megismerkedésedről kezdesz mesélni nekik. Szinte biztos, hogy ők is szívesen beszélnek ezekről (is), és simán kiderülhet, hogy pont az az anyuka rajong a kedvenc zenekarodért, akivel egyébként gyökeresen ellentétes nevelési elveket vallotok.
Párkapcsolat: randin legfeljebb tíz percet beszéljetek a gyerekről!
Ha végre sikerül megszervezni, hogy kettesben kimozduljatok otthonról, törekedjetek arra, hogy egymásról és magatokról is beszéljetek, ne csak a gyerekekről. Persze saját szülői szerepetekkel kapcsolatban is felmerülhetnek bennetek kérdések, és a nagyobb horderejű döntések (mint az óvodaválasztás) meghozatala is figyelmet és időt kíván – de a cuki vagy bosszantó apró-cseprő ügyek felemlegetését igyekezzetek kerülni ilyenkor.
Keressetek olyan programot, amit mindketten kedveltetek még a gyerekek előtt, kapcsoljátok ki a telefonjaitokat, és lazítsatok. Menjetek el kirándulni, moziba, táncolni vagy billiárdozni, ti tudjátok, hogy mit szerettek igazán. Néhány óra felhőtlen kikapcsolódás után és közben maguktól is előjönnek azok a témák, amelyek a saját terveitekről, vágyaitokról, álmaitokról és a párkapcsolatotokról szólnak.
Baráti körben: maradj egyensúlyban!
Baráti társaságban jó eséllyel pillanatok alatt találsz ezer közös témát azokkal, akik hasonló élethelyzetben vannak, mint te, egy-két-három kisgyereket nevelgetnek éppen. Nagyon jó érzés megosztani a kétségeidet, az örömeidet és a tapasztalataidat azokkal, akikkel adott esetben a kamaszkorodat is együtt töltötted.
Ugyanakkor ha a társaság egy része már vagy még nem babázik, őket ezek a történetek nem igazán hozzák lázba. A tapasztalt(nak tűnő) idősebb rokonok szeretnek azzal riogatni, hogy kisbabád megszületése után a gyermektelen barátnőkkel megszakad a kapcsolatod, de ennek nem kell feltétlenül így történnie.
Csak rajtad – rajtatok múlik, hogy különböző élethelyzetetek ellenére kíváncsiak tudtok-e maradni egymásra. Ha a kellő pillanatban el tudsz csöndesedni, és őszintén figyelni tudsz a többieket érintő egyéb problémákra is, akkor ők is örömmel fogják hallgatni a te történeteidet. Próbáld ki!
Munkahely: ügyelj a testbeszédre!
Hosszú hónapok, sőt sok esetben évek teltek el az életedből azzal, hogy szinte ki sem mozdultál az otthon-kisbolt-játszótér háromszögből. Ha visszamész dolgozni, nemcsak a munkába kell visszarázódnod, hanem a kollégákkal is újra fel kell venned a hétköznapi csevegések fonalát. Az is előfordulhat, hogy kezdetben tartasz is ettől egy kicsit. Nincs okod rá, de ha biztosra akarsz menni, egy ideig tudatosan figyelj a nonverbális kommunikációdra: húzd ki magad, mosolyogj, és nézz a beszélgetőtársad szemébe.
Apróságnak tűnhet, de nem biztos, hogy eszedbe jut, annyi játszótéri padon kuporgós, fél szemmel a gyerekre figyelős csevegéssel a hátad mögött. Hosszú beszélgetésekre itt általában nincs mód, de a kellemes hangulatban eltöltött kávészünet fontos része a jó munkakapcsolatnak. Törekedj arra, hogy gyerekeidről, a családodról csak annyit mesélj, amennyire a többiek is kíváncsiak – bár ahogy telik az idő, ez egyre természetesebben alakul majd magától is.
Kapcsolódó cikkeink anyaság témában:
- Az anyák még sosem voltak ennyire frusztráltak, mint most
- Ha tudtam volna… – Egy anya vallomása
- Egy életre megváltozik a nők agya, mikor anyává válnak
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
